Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. szeptember 19. 17:32 Állam

Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióban

Minden államnak szüksége van dolgokra – az óvodák bútoraitól az állami szervek szoftverein át az autópályákig -, és amikor beszerzik ezeket a dolgokat piaci cégektől, akkor nagy kockázata van annak, hogy nem a lehető legésszerűbben fogják elkölteni az adófizetők pénzét. Ez nagy probléma, már csak azért is, mert az európai GDP jelentős részét teszik ki a közbeszerzések.

A beszerzéseket kiíró közintézmények és a hatóságok mégsem lépnek fel elég határozottan az eljárások során egymással összejátszó, az árakat és a versenyt torzító cégek ellen, derült ki a Transparency International múlt heti konferenciáján, ahol többek között az Európai Unió és az OECD illetékes szervei is képviseltették magukat.

A kartellgyanús esetek*A közbeszerzési korrupció egyik fontos formája a kartellezés, amikor a cégek egymással összefogva próbálnak meg a beszerzések kiíróit tulajdonképpen átverve minél több állami pénzhez jutni az eljárások során. feltárása a közbeszerzést kiíró intézményeknél kezdődik. Ők, ha a tiszta verseny akadályozásának bármilyen jelét tapasztalják, kötelesek jelezni azt a hatóságoknál. Ebben viszont ők sokszor egyáltalán nem érdekeltek, még akkor sem, ha a legjobb szándékkal írják ki a beszerzést, ugyanis, ahogy a konferencián elhangzott, őrületes bürokratikus zűrzavart zúdíthatnak magukra egy ilyen bejelentéssel. Ráadásul a közbeszerzésekre vonatkozó több tízezer oldalnyi nemzeti és uniós szabályozásban nem könnyű kiigazodni, sőt, azt is nehéz eldönteni, hogy mikor lehet valóban közbeszerzési kartellről beszélni.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy gyakran nem csak a versenytársak összejátszása jelent problémát. A kartellezés klasszikusa az úgynevezett horizontális forma, amikor az ajánlattevők inkább felosztják egymás között a piacokat ahelyett, hogy egymással vetélkednének egy szerződés elnyeréséért. Emellett viszont bőven van példa arra, hogy a beszerzések kiírói is részt vesznek az adófizetők lehúzásában, amikor rendre egy bizonyos vállalatot vagy vállalati kört részesítenek előnyben. Ez a vertikális kartell, aminek a leplezésében már nem csak a kedvezményezett cégek, hanem a kiírók is érdekeltté válnak.

Persze ilyenkor sem mindig kifejezetten a lopás szándéka vezérli a kiírókat, gyakran csak azt szeretnék, hogy egy már jól bevált partnerrel együttműködve mielőbb letudjanak egy eljárást. Sőt, ezeket a helyzeteket gyakran az idő szorítása okozza, például ha sürgőssé válik valaminek a beszerzése, vagy csak rövid ideig hívhatóak le a források. Az ilyen, irányított beszerzésnek is nevezett eljárások viszont ugyanúgy torzítják a versenyt, megkárosítva az adófizetőket és a kiszorított cégeket, mint a valódi kartellmegállapodások.

A konferencián több előadó is leszögezte, hogy az állami pénzek lenyúlása a közbeszerzések során Európa-szerte gyakori probléma. Az Európai Bizottság számításai szerint évente 120 milliárd euró kárt okoznak a kartellek az unióban, és az európai vállalkozók harmada vélekedik úgy, hogy az összejátszások miatt nem tudnak nyerni a közbeszerzéseken. A tapasztalatok szerint a városfejlesztési, építőipari és az egészségügyi tenderek a legérintettebbek, Hollandia budapesti nagykövete például emlékeztetett arra az előadásában, hogy országában az építőipar a kilencvenes években a kartellek paradicsoma volt, igaz, azóta sokat javítottak a helyzeten.

Feltűnő azonban, hogy a nemzetközi intézmények mennyire nincsenek felkészülve arra a sajátosnak tűnő helyzetre, amikor az állami szervek is érdekeltté válnak a korrupcióban.

Az Európai Bizottság és az OECD is számtalan ajánlást és javaslatot tett a közintézmények dolgozóinak azzal a céllal, hogy a beszerzések során hogyan keressék tudatosan a kartellezésre utaló jeleket, és lépjenek fel hatékonyan a gyanús esetekben (lásd például itt és itt). A hasznos tanácsok*Viszonylag általános tanácsokról van szó, közülük némelyik egészen gyakorlatias. Például érdemes megnézni, hogy a különböző cégek ajánlataihoz tartozó dokumentumokat nem egy számítógépen mentették e. Figyelni kell azt is, hogy a meghatározó piaci szereplők jelentkeznek-e a tendereken, illetve vannak-e olyan cégek, amelyek váratlanul, a “semmiből érkezve”, érdemi tapasztalat nélkül pályáznak. Az árazással kapcsolatban is számos szempont van, amit szem előtt kell tartani, például ha az ajánlattevők hirtelen egyszerre emelnek árat, anélkül, hogy a piaci körülmények indokolnák, szintén gyanús lehet.
Ha több kritikus jel (úgynevezett “red flag”) egyszerre mutatkozik meg egy eljárás során, akkor jó eséllyel összebeszéltek az ajánlattevők, és felmerülhet a kartellmegállapodás megalapozott gyanúja.
  és az egyébként az uniós normáknak megfelelő szabályozás viszont nem sokat érnek, ha a közintézményeknek egyáltalán nem is célja, hogy felderítsék a kartelleket, sőt, épp ellenkezőleg, a közvagyont tulajdonképpen hűtlenül kezelve igyekeznek bizonyos vállalkozói köröket előnyben részesíteni.

Pedig sorolni lehet azokat a jeleket a magyar közbeszerzéseknél, amelyek arra utalnak, hogy az ajánlatkérők gyakran kivételeznek bizonyos cégekkel. A Korrupciókutató Központ Budapest eredményei többek között arra utalnak, hogy a Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos érdekeltségeibe tartozó vállalatok által elnyert tenderek jellemzően kisebb verseny mellett zajlottak, mint általában a többi eljárás. A CEU kutatócsoportja is kimutatta a politikai indíttatású részrehajlást a közbeszerzési döntésekben, méghozzá a bal- és a jobboldali kormányok idején is.

Mégis, bár a Transparency International adatai szerint a magyar közbeszerzések 50-60 százalékát uniós forrásból finanszírozzák, a jelenlegi EU-s szabályozás és intézményrendszer nem tudja kikényszeríteni ezeknek a közpénzeknek a hatékony és korrekt elköltését. A szabályok szerint amíg a kartellezők egyetlen államból kerülnek ki, addig az az adott ország nemzeti ügyének számít, amit a saját intézményrendszerével kell kivizsgáltatnia. Az uniós csalás-elleni hivatal (OLAF) pedig hiába állapít meg szabálytalanságokat, végül az állami ügyészségeknek kell lépniük. Úgy tűnik, hogy tőlünk nyugatabbra nincsenek felkészülve arra, hogy Magyarországon a közpénzek a közintézmények részvételével tűnnek el.

Ahogy korábban megírtuk a Sargentini-jelentés ugyan rámutat arra, hogy a közbeszerzési korrupció veszélyezteti az uniós pénzek hatékony felhasználását, és még az Európai Bizottsággal szemben is megfogalmaz néhány apróbb kritikát ezzel kapcsolatban, de szépen kibukik a jelentéstevők érvelésén, hogy távol áll tőlük a közpénzek elcsalásának magyarországi formája. Ugyanezt lehetett érezni a múlt heti konferencián is az Európai Bizottság és az OECD szakértőinek előadásai közben: értelmezhetetlen számukra, ha a korrupció a közintézmények és a hatóságok részvételével vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezésével történik. A konferenciára egyébként a Gazdasági Versenyhivatal szakértője is hivatalos volt, azonban váratlanul az esemény előtti napon lemondta a részvételt, és senki sem tudta helyettesíteni őt a 116 fős szervezetből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamatElfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen.

Állam kartell korrupció közbeszerzés Transparency International Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. december 10. 11:49 Állam

A játékokat nem Lappföldről, hanem a szomszédból hozza a Mikulás Magyarországra

Gazdasági jelentőségéhez képest kifejezetten fontos szerepet játszik a globális játékiparban Kelet-Közép-Európa, Magyarország is a húsz legnagyobb exportőr között van.

Jandó Zoltán
2018. december 9. 07:54 Állam, Pénz

Budakalász az új Felcsút, 2,5 milliárdos sportkollégium épül az Omszki-tó mellett

Az idei tao-rekorder eddig a Budakalászi Kézilabda Zrt., amely számára a kézilabda-szövetség a napokban hagyott jóvá egy közel 2,2 milliárdos programot.

Wiedemann Tamás
2018. december 7. 11:33 Állam

Orbánnak nem sikerült az áttörés, a németeknek igen

Ugyanolyan esélyekkel indultunk, Magyarországon azonban még konjunktúra idején sem sikerült megállítani az eladósodást.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. december 8. 07:49 Podcast

Középiskolásokkal kísérleteznének magyar közgazdászok

Mi köze a pillecukor-evésnek ahhoz, hogy valaki mekkora sikert ér el az életben? Horn Dániel és Kiss Hubert János a G7 podcast vendégei.

Jandó Zoltán Wiedemann Tamás
2018. december 7. 06:58 Állam

Nem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormány

A GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.

Rigó Anita
2018. december 6. 17:25 Állam

Palkovics mégsem ment el az MTA közgyűlésére, helyette bejelentette, hogy pénzmegvonással bünteti az akadémiát

A minisztert nem izgatja nagyon, hogyan sikerül majd a kutatóintézetek alapfinanszírozását biztosítani a jövő év elején. Bizonytalan az MTA helyzete.