Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 14:23 Közélet

Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat

448 igen, 197 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett, tehát 69 százalékos többséggel fogadták el a Sargentini-jelentést, ami megnyitja az utat azelőtt, hogy elinduljon a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben az Európai Tanácsban.

A jelentés szerint fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, ráadásul nem is egy, hanem 12 területen. Ezek egy része a jogállammal és a joguralommal foglalkozik, de a korrupció, illetve a kisebbségi és gazdasági-szociális jogok kérdésében is találtak problémákat az európai politikusok, akik Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő vezetésével hosszas folyamat után megalkották ezt a jelentést.*Az alkotmányos és a választási rendszer működése; az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai; a korrupció és az összeférhetetlenség; a magánélet védelme és az adatvédelem; a véleménynyilvánítás szabadsága; a tudományos élet szabadsága; a vallásszabadság; az egyesülési szabadság; az egyenlő bánásmódhoz való jog; a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem; a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; a gazdasági és szociális jogok. A dokumentumot ugyan lehet kritizálni, mert nem folyamatokat, hanem egyes eseteket mutat be, de valójában nem is volt kérdés, hogy nem szakmai, hanem politikai döntés születik az Európai Parlamentben.

A szavazás név szerinti eredménye egyelőre nem került fel az Európai Parlament honlapjára, csak annyit lehet tudni, hogy a baloldali frakciók tagjai közül csak 3-3 cseh és portugál kommunista képviselő szavazott nemmel. A legnagyobb, a Fideszt is magába foglaló néppárti frakció már megosztottabb volt, de többségében nekik is a jelentés elfogadását kellett támogatniuk, különben nem lett volna meg a többség. Ez az ülésrendből is látszik, a jobb oldali képen a sötétkék szín jelzi a néppárti képviselőket.

Frissítés: időközben megérkeztek  a név szerinti szavazási adatok, amelyekről az alábbi cikkben számoltunk be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nap, amikor kivetette magából a Fideszt az európai pártcsaládjaMég a teljes Európai Parlamentnél is nagyobb arányban támogatták a Sargentini-jelentést, a magyar kormányzópártot is soraiban tudó Európai Néppárt nem Fideszes képviselői.

Ez az első eset, hogy az európai pártok képviselői ilyen véleményt nyilvánítottak ki egy országban előállt demokratikus állapotokról. Lengyelország ugyan már Magyarország előtt tart a 7. cikkely szerinti eljárásban, de ott nem az Európai Parlamentből, hanem az EU végrehajtó szervezetéből, az Európai Bizottságból indult a kezdeményezés. A Magyarországgal szembeni eljárás egyébként már jóval korábban, a migránsválság és a rezsicsökkentés előtt, 2012-ben elindult.

A folytatás az eddigiekhez hasonló sebességű lesz. Legközelebb az Európai Tanácsban a külügyminiszterek tanácsának kell hivatalosan is elindítania a 7. cikkely szerinti eljárást. Ezután az Európai Bizottság és az Európai Tanács konzultál annak megállapítása érdekében, hogy mely pontokon sérülnek az Európai Unió alapértékei Magyarországon; ehhez a brüsszeli bizottság egyeztetéseket fog folytatni a magyar kormány képviselőivel is.

Miután a bizottság javaslatokat tesz Magyarországnak, a magyar kormány dönthet, hogy a gyakorlatba ülteti át őket, vagy sem. Ha nem, akkor az Európai Tanácsnak kell döntést hoznia, hogy folytatódjon-e az eljárás, ezen a ponton négyötödös többség kell. Ha a magyar kormány erre sem reagál, akkor egyhangú döntéssel határozhatnak pénzbeli vagy jogi szankciók meghozataláról (a magyar kormány képviselője ekkor nem szavazhat).

Ez azt jelenti, hogy több ponton is vége szakadhat az eljárásnak, és nagyon sok feltételnek kellene teljesülnie ahhoz, hogy tényleg megvonják Magyarország szavazati jogát az EU döntéshozó szerveiben, vagy leállítsák az uniós források folyósítását. A rendszer arra épül, hogy inkább egyetértésre bírja a tagállamokat, vagyis ebben az esetben meggyőzzék a magyar kormányt, hogy térjen le az antidemokratikus útról. (Emiatt az elv miatt az országok nem is dönthetnek a tagállamok valamelyikének kizárásáról.)

A döntésre a forint és a budapesti tőzsde is negatívan reagált. Az euró forintárfolyama 324,8-ról 326,1-ig szaladt fel.

Közélet Európai Unió judith sargentini Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Tóth István János
2019. május 21. 17:48 Adat, Közélet

Nyolc ábra egy magyar csodáról

Ha piacgazdaság van, akkor kétségtelenül Mészáros Lőrinc cégei a legjobbak az országban, és nekik kellene nyerniük az összes közbeszerzést. De van alternatív magyarázat is.

Jandó Zoltán
2019. május 21. 06:46 Közélet, Vállalat

Körbezártak minket az oroszok, és a kormány önként sétál a karjaikba

Gázkörgyűrű építésével foglalja vissza Kelet-Közép-Európát a Gazprom. Bár a magyar hatóság a régióban egyedüliként résen volt, a kormány ezt az előnyt is eldobhatja.

Avatar
2019. május 16. 12:17 Közélet

Tabuk fogságában a magyar gazdaságpolitika

A magyar konvergencia program azt a látszatot kelti, hogy már sikerült megteremteni a tartósan gyors növekedés gazdaságpolitikai előfeltételeit.

Fontos

Váczi István
2019. május 20. 16:22 Világ

Jó időre meghatározza Európa sorsát a hétvégi választás

Hosszú időre lekerül a szorosabb integráció a napirendről, ha az euroszkeptikus pártok nagyon megerősödnek az Európai Parlamentben.

Jandó Zoltán
2019. május 20. 11:41 Tech, Vállalat

Gyakorlatilag kicsinálják a magyarok második kedvenc okostelefon-márkáját

A magyar okostelefon-piacot is felboríthatja a Huawei-botrány. Itthon az elmúlt hónapokban minden negyedik készüléket a kínai gyártó adta el.

Bucsky Péter
2019. május 20. 06:54 Élet

Tételes lista a zöld rendszámos autókról – sokuk szennyezőbb egy hagyományos kocsinál

Sok tölthető hibridnél teljesen érthetetlen, miért támogatja az állam a vásárlásukat és a fenntartásukat.