Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. július 12. 16:36 Állam, Piac

Észre sem veszed, és bedobsz 27 milliárd forintot a költségvetésbe

Idén várhatóan 30,4 milliárd forint folyik be a költségvetésbe az úgynevezett népegészségügyi termékadóból (neta). Ez az, amelyet a bevezetésekor a közvélemény csak chipsadónak nevezett, mert elsősorban a nagyon sós chipseket célozták vele, ám később kiterjesztették minden olyan élelmiszeripari termékre, amelyet a döntéshozók valamilyen szempontból nagyobb mennyiségben egészségre károsnak tartanak.

Jövőre azonban 57,2 milliárd forint netabevételre számít az állam, ami drasztikus növekedés, hiszen majdnem kétszeres az érték. Ez pedig csak azért furcsa első hallásra, mert az eddigi kormányzati kommunikáció szerint az adó mértékének átlagos emelése mindössze 20 százalékos lesz. Hogy jöhet ez ki?

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint valószínű, hogy vásárlóként észre sem fogod venni az adóemelést a boltokban.

Nézzünk néhány tipikus példát arra, hogy miért.

A cukrozott üdítők adótartalma nagyon megugrik, több mint a duplája lesz. Jelenleg egy liter után 7 forintot kell fizetni, jövőre azonban már 15-öt. Ez praktikusan azt jelenti, hogy például egy félliteres cukrozott kóla adótartalma 3,5 forintról 7,5 forintra nő, azaz 4 forinttal emelkedik. Mivel ez a termék körülbelül 220-240 forintos bruttó áron található a boltok polcain, nem valószínű, hogy szembetűnő lesz a drágulás.

Ráadásul a hasonló esetekben az ellátási lánc tagjai mindig igyekeznek másra tolni az új terhet, tehát a gyártó, a fuvarozó, a nagykereskedő és a kiskereskedő is mind azon ügyeskedik, hogy ne neki kelljen kifizetnie a pluszköltséget. Ehhez társul még a piaci verseny, amely arra készteti a szereplőket, hogy teljes mértékben mégse a vásárlóra hárítsák a terhet. Ennek pedig rendre az a vége, hogy az emelés egy része eltűnik az ellátási láncban. Vagyis könnyen lehet, hogy a valóságban még 4 forint drágulással sem kell szembesülnie a vevőnek, ami még inkább látenssé teszi a kormány intézkedését.

Az energiaitaloknál literenként 40-ről 50 forintra nő az adó. Ezek jellemzően 2,5 decis csomagolásban vannak, így az egy dobozra jutó adóemelés 2,5 forint lesz, miközben az árak jellemzően 170-200 forint körül mozognak. Az ízesített söröknél literenként 20-ról 25 forintra emelkedik az adó összege, azaz egy félliteres doboznál szintén 2,5 forintot kellene észrevenned a boltban, de mivel ezek is 250 forintos bruttó ár körül mennek manapság, nem valószínű, hogy mindez fel fog tűnni.

Az érdemi változás nem is ebben van, hanem abban, hogy jövőre megszűnik a pálinkák és gyomorkeserűk neta-szintű eddigi kivételezése.

Az Európai Unió nagyon nem szerette, hogy az egyik alkoholos italt az alkoholtartalomra hivatkozva megadóztatják, a nemzetinek gondolt termékeket (a pálinka mellett a gyomorkeserűk egyik legnagyobb piaci szereplője a Zwack Unikum) azonban nem, így a kormány a (tervezett) törvénymódosítással két legyet üt egy csapásra. Egyrészt lecsendesíti az uniós tiltakozást, másrészt az unióra hivatkozva tudja kiterjeszteni a netás termékek körét.

Értelmezésünk szerint az otthon főzött pálinkára a neta nem terjed majd ki, vagyis csak a boltban vásárolt pálinka, valamint a gyógynövényes gyomorkeserűk jelennek meg új elemként a rendszerben.

A legutóbbi adatok szerint évente körülbelül 1,5 millió liter pálinkát adnak el a magyar üzletek, és a jelenlegi szabályok szerint (40 térfogatszázalékos átlagos alkoholtartalommal számolva) a neta összege literenként 700 forint lenne, ha be kellene fizetni.

Nem tudni, hogy ezt az összeget megemelik-e, és ha igen, akkor mennyivel, mindenesetre 700 forintos adótartalommal mindössze évi 1,05 milliárd forint pluszbevételt hozna a pálinka a költségvetésnek. Húsz százalékos neta-emeléssel pedig még mindig csak évi 1,26 milliárd forintnál járunk.

A gyomorkeserűk piacára nehezebb konkrét adatot találni, a Nielsen piackutató egyik felmérése szerint mindenesetre a lakosság egy évben körülbelül 21 milliárd forintot költ erre az italtípusra, ami 6 ezer forintos átlagos literenkénti bolti árral számolva 3,5 millió literes összesített eladást feltételez. (Ez azért jóval több a pálinkánál, mert ott a házi lepárlással nem számoltunk.)

Bár ez csak nagyon közelítő adat, a 3,5 millió literes éves értékesítés a jelenlegi neta szabályok szerint durván 2,5 milliárd forint adóbevételt jelent, 20 százalékos emelés esetén pedig 3 milliárd forintot.

Az új elemek tehát számításaink szerint összességében 3,5-4,3 milliárd forint adóbevétel-növekedést eredményezhetnek, ami a tervezett 27,2 milliárdos növekménynek csak kis része.

Ugyanakkor az is biztos, hogy ha a neta értékét a pálinka és a gyomorkeserűk (vagyis a 35-45 térfogat-százalékos alkoholok) esetében nem emelik meg drasztikusan, akkor egy fél literes palackra csak 350-400 forintos pluszteher fog rakódni a boltokban. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy ennek egy része szintén eltűnhet az értékesítési láncban, akkor a palackonkénti átlagos 6 ezer forintos árat nézve ezt a terméktípust sem drágítja agyon az adó.

Ami viszont azt is jelenti, hogy a fogyasztást sem fogja érdemben vissza, ami nem feltétlenül áll összhangban a jogalkotó egészségpolitikai szándékaival.

A neta egyébként egészen jól beletalál a Magyarországon legnagyobb forgalmú élelmiszerek körébe, és ennek két olvasata is lehet.  Vagy pont azokra az élelmiszertípusokra költjük leginkább a pénzünket, amelyeket a szakpolitikusok ártalmasnak gondolnak, és így a fogyasztás csökkentése a fő cél, vagy a fiskális szempontok is erősek, és igyekeznek a legnagyobb forgalmú élelmiszereket adóztatni. 

A Nielsen márciusi adatai szerint a 20 legnagyobb forgalmú élelmiszer rangsora Magyarországon az alábbi (vastaggal kiemeltük a potenciális neta-alanyokat):

  1. feldolgozott friss hús
  2. sör
  3. sajt
  4. szénsavas üdítő
  5. ásványvíz
  6. gyümölcslé
  7. kávé
  8. gyümölcsjoghurt
  9. hűtött szeletes édesség
  10. tejföl
  11. édes keksz
  12. kutyaeledel
  13. táblás csokoládé
  14. étolaj
  15. praliné
  16. nápolyi 
  17. margarin
  18. macskaeledel
  19. energia- és sportital
  20. cukorka

Állam Piac adó gyomorkeserű népegészségügyi termékadó neta pálinka sör Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.