Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. július 10. 06:54 Állam

Évi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál

A magyar médiapiac legnagyobb szereplője lehet az állami lottó- és sorsjegymonopólium, a Szerencsejáték Zrt, amely tavaly 16,1 milliárd forintot költött hirdetésekre. Mivel a teljes magyar reklámpiac 216 milliárd forint volt, ezért bátran állíthatjuk, hogy a Szerencsejáték Zrt. költi el minden 15. magyar reklámforintot, és ennek elsősorban Andy Vajna TV2-je örülhet.

A hirdetésre költött döbbenetes összeg azért is figyelemreméltó, mert – a sokak megélhetését veszélyeztető játékautomaták betiltása után – a Szerencsejáték Zrt.-nek elvileg szerepet kellene játszania a játékszenvedély elleni harcban. A hatalmas reklámhadjáratban viszont azt látjuk, hogy a cég inkább saját bevételeinek növelésére törekszik.

A látszólagos ellentmondásról megkérdeztük a vállalatot is. A Szerencsejáték Zrt. elismerte, hogy “a lottótársaság sikeres marketingkommunikációs tevékenysége is nagymértékben hozzájárult” a bevételek növekedéséhez. Ugyanakkor “egyik játékunk sem tartozik a játékfüggőség szempontjából veszélyesnek minősülő kategóriába“, írják, mivel az állami vállalat “társadalmi felelőssége tudatában” nagy hangsúlyt fektet a játékszenvedély megelőzésére és kezelésére, a termékeiket egy szoftverrel tesztelik bevezetés előtt.

A kampány mindenesetre tényleg sikeresnek tűnik, hiszen sportfogadások és a kaparós sorsjegyek szédületes felfuttatásával 2010 és 2017 között 2,6-szorosára nőtt a cég árbevétele. A profitból pedig jelentős bevétele van a magyar államnak, ezzel korábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket.

A tavaly már 437 milliárd forintos árbevétel azonban más szempontból is érdekes: az Szerencsejáték Zrt. megrendelőként is jelentős megrendelő a magyar gazdaságban. 2017-ben például 58 milliárd forintnyi szolgáltatást vettek igénybe. Az éves beszámolóból nem sok konkrétum derül ki arról, hogy ez pontosan miből is áll össze, de elég magas összegnek tűnik, főleg, ha arra gondolunk, hogy a szerencsejátékok megszervezéséhez és értékesítéséhez nem kell olyan sok dolog. Nyomtatni kell szelvényeket, üzleteket bérelni, alkalmazottakat felvenni, számítógépes rendszert üzemeltetni. Érdekes módon ezek csak a kisebb tételek, hiszen az említett 58 milliárdból

  • bérekre 14 milliárdot,
  • bérleti- és lízingíjakra 1,6 milliárdot,
  • adatátvitelre és számítástechnikai szolgáltatásokra 2 milliárdot

szerepeltetnek. Az állami monopólium költ még 35,9 milliárd “alaptevékenységet közvetlenül segítő szolgáltatás” néven is, ez a tétel teljesen áttekinthetetlen, nem tudunk róla lényegében semmit. 

Hirdetésre ezen felül elképesztő pénzt költ a Szerencsejáték Zrt.: 16,1 milliárd forintot. A vállalat hirdetési kedve egyre nagyobb.

 

Mivel az árbevétel kétharmadát elviszik a nyeremények,*Ezt érdemes fejben tartania annak, aki sorsjegyet vagy lottószelvényt vesz a Szerencsejáték Zrt-nél: ha nagyon sokat játszik, akkor a legvalószínűbb, hogy hosszú távon minden elköltött 3 forintból 2-t fog visszakapni. a cég kiadásait a bruttó eredményhez, tehát a nyertesek kifizetése után megmaradt pénzhez érdemes hasonlítani. Tavaly ez 147 milliárd forint volt, ennek 11 százalékát tették ki a hirdetési kiadások. Ez az arány ötödével magasabb, mint 2010-ben. Tehát nem csak a bevételekkel arányosan van egyre több szerencsejáték-reklám, hanem a bruttó eredménynek egyre nagyobb részét költik hirdetésre, ezzel is tovább pörgetve az egyre inkább elharapódzó játékszenvedélyt.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire jelentős szereplő a magyar reklámpiacon az Szerencsejáték Zrt., ezért az elmúlt nyolc évben megnéztük, hogy a Magyar Reklámszövetség által évente közölt teljes magyar reklámpiaci kiadásnak mekkora részét tette ki az állami cég reklámköltése. A cég részesedése nagyon megnőtt: 2010-ben még csak minden 26., 2017-ben pedig már minden 15. reklámforintot ők költöttek el a magyar médiafelületeken.

 

Nem mindenhol egyenletesen növekedett azonban a cég reklámköltése: 2015-től például szinte teljesen eltűntek az óriásplakát hirdetések a portfólióból. Ennek a legfőbb oka az lehetett, hogy a 2014-es G-nap néven elhíresült Orbán-Simicska szakítás után már nem vagy alig hirdettek Simicska Lajos érdekeltségeinél, amelyek meghatározóak a hazai kültéri hirdetési piacon. Egyre nagyobb teret kaptak a viszont a nyomtatott médiában megjelenő hirdetések, éppen akkor, amikor a Mediaworks Mészáros Lőrinc kezébe került, és más kormányközeli csoportok is egyre nagyobb piaci szereplőkké váltak.

Ha összevetjük a Szerencsejáték Zrt. tíz legnagyobb médiapartnerét 2013-ban és 2017-ben, az alábbi ábrát kapjuk. Csak a TV2 tudott a top 10-ben maradni, mindenki más lecserélődött. 2013-ban még a Simicska-érdekeltségek vitték a hirdetési bevétel felét, 2017-ben a top 10-be csak a Blikk fért be nem állami vagy kormány-közeli médiumként (a nyilakra kattintva lehet 2010 és 2017 között váltani).

 

Érdemes azt is megnézni, hogy mely tévéknél hirdetett a Szerencsejáték Zrt. A Kantar Media adatbázisa alapján összeszedtük, hogy mely tévés cégnél mennyi reklámidőt vásároltak az elmúlt években. A számok elég jól mutatják, hogy nem a piaci alapon osztják el a hirdetéseket, tehát nem a nézettséggel arányosan, hiszen a TV2 csoporthoz került tavaly az összes hirdetés 78 százaléka. A kormányzattal szemben helyenként kritikus RTL-csoportnál viszont gyakorlatilag megszűntek a szerencsejáték-hirdetések, pedig 2010-ben még 7 százalék körül alakult az arányuk. Tavaly már a tévés költések

Ez alátámaszthatja azt a feltételezést, hogy az óriási reklám büdzsével rendelkező állami cég egyben kiváló kifizetőhely is, hiszen az állami hirdetési milliárdokkal könnyen nyertségessé tehető egy-egy kiválasztott médium. Míg azokat, akiktől elviszik a hirdetést, könnyen veszteségessé tehetik. 

 

Pontosan nem lehet megmondani, hogy ez a TV2-nél mekkora bevételt jelent. A cég beszámolója szerint 2017-ben 18,8 milliárd forint bevétele volt. Azt csak a listaárak alapján lehetne megbecsülni, hogy mennyi pénzt hagyott náluk a Szerencsejáték Zrt., de különösen a nagy hirdetők ebből jelentős, nehezen becsülhető kedvezményt szoktak kapni. A magyar reklámpiacon a teljes hirdetési torta negyedét költik a hirdetők tévé hirdetésre, és nagyjából a hatodát a Google és a Facebook hirdetésekre. Mivel ilyenekkel nem nagyon találkoztunk az Szerencsejáték Zrt.-nél, ezért úgy becsüljük, hogy a teljes hirdetési kiadásaik harmada lehet a tévés hirdetések összege.

Becslésünk szerint tehát évi 4,2 milliárd forintot költhet a Szerencsejáték Zrt. a TV2-nél, ami a csatorna hirdetési bevételének nagyjából 44 százaléka.

Ez már önmagában fontos szerepet tölthet be abban, hogy a TV2-nek sikerült árbevételben az RTL-csoportot is megelőznie árbevételben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVajnával sikerült, bevételben a TV2 lenyomta az RTL-tHiába ért el alacsonyabb nézettséggel is magasabb bevételt konkurensénél Andy Vajna tévés cége, a TV2 így is veszteséges maradt, miközben az RTL nyereséget termelt.

Állam kaparós sorsjegy lottó sorsjegy szerencsejáték Szerencsejáték Zrt. totó TV2 Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.