A kormány szerint még 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteniük 2020-ig, hogy teljesüljön az egymillió új munkahelyes ígéretük. Pedig valójában még 400-450 ezer állás hiányzik ehhez. A különbséget az adja, hogy Varga Mihályék átsiklanak azon az apró részleten, hogy 2010-ben egymillió új, adózó versenypiaci állás megteremtését ígérték 2020-ig, és beleszámolják a külföldi munkahelyeket és az állami közmunkát is a növekedésbe.
Ám teljesen mindegy, hogy melyik számot nézzük, a munkaerőhiány miatt 300 ezer új állást is nehéz lesz létrehozni az évtized végéig.
2010 második negyedéve és 2018 első negyedéve között összesen 706 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ám ebből a növekményből 45 ezer főt a külföldre ingázók, 70 ezer főt pedig a közmunkások adnak. Tehát az elsődleges munkaerőpiacon kicsit több mint 590 ezer munkahely jött létre.
A külföldön létrejött munkahelyek gazdasági sikerként való elkönyvelésével az a baj, hogy azoknak semmi köze a magyar gazdaság teljesítményéhez, és nem is a magyar államkasszát gazdagítják közvetlenül (már ami a munkavállalói, munkáltatói közterheket illeti).
A közmunka esetében pedig egyszerűen arról van szó, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt azért, hogy mesterségesen munkát biztosítson azoknak, akik az ország olyan elmaradt vidékein élnek, ahol nincsenek munkahelyek és nagy a szegénység. Ezek a programok, amelyek tulajdonképpen a piac kudarcát próbálják enyhíteni, évente 200-300 milliárd forintba kerülnek az adófizetőknek, ami nagyjából annyi, mint amennyit a gyógyszertámogatásokra költ a kormány.
A következő két-három év alatt százezer új foglalkoztatott bevonni a gazdaságba már csak azért sem tűnik reális célnak, mert már most is komoly munkaerőhiány van, ami a munkaerőpiac tavalyi bővülésén is meglátszott. 2016 és 2017 vége között mindössze 36 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma (mindennel együtt), miközben előtte három éven át átlagosan 150 ezer fős volt ez a bővülés.
A kormány logikája alapján a cél az, hogy a közmunkásokon kívül, a megmaradt munkaerő-tartalékból még 250-300 ezer embert bevonjanak a foglalkoztatásba. Ám az elmúlt évek foglalkoztatottság-bővülése a munkaerőhiány miatt már nem tud ugyanolyan tempóban folytatódni. 2017 végén a szabad munkaerő-tartalékba (a dolgozni vágyó inaktívak és a munkanélküliek) összesen 410 ezren tartoztak, olyan kevesen, mint még soha.
Ahhoz, hogy a kormány célja teljesüljön, ennek a szabad munkaerő-tábornak a 60-70 százalékát munkába kellene állítani, ami ilyen rövid idő alatt nehezen elképzelhető, hogy sikerül. Ha a teljes foglalkoztatotti létszám nem is tud ennyivel emelkedni 2020-ig, a versenyszférában foglalkoztatottak száma még akár nagyot is növekedhet. Ehhez azonban a foglalkoztatás szerkezetének is változnia kell, úgy, hogy a közmunkásokat és egy esetleges állami bürokráciacsökkentés következtében a közszféra dolgozóinak egy részét is a vállalkozások felé terelik. Az előző kormányzati ciklusban már felmerült az állami szféra karcsúsítása, ám a próbálkozás elbukott, így nem lepődnénk meg, ha a következő négy évben újra megpróbálkozna vele a kormány.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
