Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. május 4. 06:55 Állam

Honnan lesz még háromszázezer dolgozó, aki betölti a következő évekre ígért új munkahelyeket?

A kormány szerint még 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteniük 2020-ig, hogy teljesüljön az egymillió új munkahelyes ígéretük. Pedig valójában még 400-450 ezer állás hiányzik ehhez. A különbséget az adja, hogy Varga Mihályék átsiklanak azon az apró részleten, hogy 2010-ben egymillió új, adózó versenypiaci állás megteremtését ígérték 2020-ig, és beleszámolják a külföldi munkahelyeket és az állami közmunkát is a növekedésbe.

Ám teljesen mindegy, hogy melyik számot nézzük, a munkaerőhiány miatt 300 ezer új állást is nehéz lesz létrehozni az évtized végéig.

2010 második negyedéve és 2018 első negyedéve között összesen 706 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ám ebből a növekményből 45 ezer főt a külföldre ingázók, 70 ezer főt pedig a közmunkások adnak. Tehát az elsődleges munkaerőpiacon kicsit több mint 590 ezer munkahely jött létre.

 

A külföldön létrejött munkahelyek gazdasági sikerként való elkönyvelésével az a baj, hogy azoknak semmi köze a magyar gazdaság teljesítményéhez, és nem is a magyar államkasszát gazdagítják közvetlenül (már ami a munkavállalói, munkáltatói közterheket illeti).

A közmunka esetében pedig egyszerűen arról van szó, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt azért, hogy mesterségesen munkát biztosítson azoknak, akik az ország olyan elmaradt vidékein élnek, ahol nincsenek munkahelyek és nagy a szegénység. Ezek a programok, amelyek tulajdonképpen a piac kudarcát próbálják enyhíteni, évente 200-300 milliárd forintba kerülnek az adófizetőknek, ami nagyjából annyi, mint amennyit a gyógyszertámogatásokra költ a kormány.

A következő két-három év alatt százezer új foglalkoztatott bevonni a gazdaságba már csak azért sem tűnik reális célnak, mert már most is komoly munkaerőhiány van, ami a munkaerőpiac tavalyi bővülésén is meglátszott. 2016 és 2017 vége között mindössze 36 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma (mindennel együtt), miközben előtte három éven át átlagosan 150 ezer fős volt ez a bővülés.

 

A kormány logikája alapján a cél az, hogy a közmunkásokon kívül, a megmaradt munkaerő-tartalékból még 250-300 ezer embert bevonjanak a foglalkoztatásba. Ám az elmúlt évek foglalkoztatottság-bővülése a munkaerőhiány miatt már nem tud ugyanolyan tempóban folytatódni. 2017 végén a szabad munkaerő-tartalékba (a dolgozni vágyó inaktívak és a munkanélküliek) összesen 410 ezren tartoztak, olyan kevesen, mint még soha.

Ahhoz, hogy a kormány célja teljesüljön, ennek a szabad munkaerő-tábornak a 60-70 százalékát munkába kellene állítani, ami ilyen rövid idő alatt nehezen elképzelhető, hogy sikerül. Ha a teljes foglalkoztatotti létszám nem is tud ennyivel emelkedni 2020-ig, a versenyszférában foglalkoztatottak száma még akár nagyot is növekedhet. Ehhez azonban a foglalkoztatás szerkezetének is változnia kell, úgy, hogy a közmunkásokat és egy esetleges állami bürokráciacsökkentés következtében a közszféra dolgozóinak egy részét is a vállalkozások felé terelik. Az előző kormányzati ciklusban már felmerült az állami szféra karcsúsítása, ám a próbálkozás elbukott, így nem lepődnénk meg, ha a következő négy évben újra megpróbálkozna vele a kormány.

Állam munkaerőpiac munkahely munkahelyteremtés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.