Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. május 4. 06:55 Állam

Honnan lesz még háromszázezer dolgozó, aki betölti a következő évekre ígért új munkahelyeket?

A kormány szerint még 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteniük 2020-ig, hogy teljesüljön az egymillió új munkahelyes ígéretük. Pedig valójában még 400-450 ezer állás hiányzik ehhez. A különbséget az adja, hogy Varga Mihályék átsiklanak azon az apró részleten, hogy 2010-ben egymillió új, adózó versenypiaci állás megteremtését ígérték 2020-ig, és beleszámolják a külföldi munkahelyeket és az állami közmunkát is a növekedésbe.

Ám teljesen mindegy, hogy melyik számot nézzük, a munkaerőhiány miatt 300 ezer új állást is nehéz lesz létrehozni az évtized végéig.

2010 második negyedéve és 2018 első negyedéve között összesen 706 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ám ebből a növekményből 45 ezer főt a külföldre ingázók, 70 ezer főt pedig a közmunkások adnak. Tehát az elsődleges munkaerőpiacon kicsit több mint 590 ezer munkahely jött létre.

 

A külföldön létrejött munkahelyek gazdasági sikerként való elkönyvelésével az a baj, hogy azoknak semmi köze a magyar gazdaság teljesítményéhez, és nem is a magyar államkasszát gazdagítják közvetlenül (már ami a munkavállalói, munkáltatói közterheket illeti).

A közmunka esetében pedig egyszerűen arról van szó, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt azért, hogy mesterségesen munkát biztosítson azoknak, akik az ország olyan elmaradt vidékein élnek, ahol nincsenek munkahelyek és nagy a szegénység. Ezek a programok, amelyek tulajdonképpen a piac kudarcát próbálják enyhíteni, évente 200-300 milliárd forintba kerülnek az adófizetőknek, ami nagyjából annyi, mint amennyit a gyógyszertámogatásokra költ a kormány.

A következő két-három év alatt százezer új foglalkoztatott bevonni a gazdaságba már csak azért sem tűnik reális célnak, mert már most is komoly munkaerőhiány van, ami a munkaerőpiac tavalyi bővülésén is meglátszott. 2016 és 2017 vége között mindössze 36 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma (mindennel együtt), miközben előtte három éven át átlagosan 150 ezer fős volt ez a bővülés.

 

A kormány logikája alapján a cél az, hogy a közmunkásokon kívül, a megmaradt munkaerő-tartalékból még 250-300 ezer embert bevonjanak a foglalkoztatásba. Ám az elmúlt évek foglalkoztatottság-bővülése a munkaerőhiány miatt már nem tud ugyanolyan tempóban folytatódni. 2017 végén a szabad munkaerő-tartalékba (a dolgozni vágyó inaktívak és a munkanélküliek) összesen 410 ezren tartoztak, olyan kevesen, mint még soha.

Ahhoz, hogy a kormány célja teljesüljön, ennek a szabad munkaerő-tábornak a 60-70 százalékát munkába kellene állítani, ami ilyen rövid idő alatt nehezen elképzelhető, hogy sikerül. Ha a teljes foglalkoztatotti létszám nem is tud ennyivel emelkedni 2020-ig, a versenyszférában foglalkoztatottak száma még akár nagyot is növekedhet. Ehhez azonban a foglalkoztatás szerkezetének is változnia kell, úgy, hogy a közmunkásokat és egy esetleges állami bürokráciacsökkentés következtében a közszféra dolgozóinak egy részét is a vállalkozások felé terelik. Az előző kormányzati ciklusban már felmerült az állami szféra karcsúsítása, ám a próbálkozás elbukott, így nem lepődnénk meg, ha a következő négy évben újra megpróbálkozna vele a kormány.

Állam munkaerőpiac munkahely munkahelyteremtés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.