Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. május 3. 14:41 Állam, Piac

A szlovák és a cseh beteg sokkal több pénzt kap gyógyszerre, mint te

Mézes-mázas csomagolásban, de azért elég keményen nekiment az egészségügyi kormányzatnak 26 Magyarországon jelen lévő kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szerint a gyógyszertámogatásokra költött állami forrás még regionális összehasonlításban is olyan alacsony, hogy ha megbetegedsz, akkor a gyógyszerekhez és a terápiákhoz nem, vagy nem olyan kedvező feltételekkel jutsz hozzá, mint egy szlovák vagy cseh állampolgár.

A magyar betegek egy elismerten jó gazdasági helyzetben lévő ország polgáraiként megérdemlik, hogy a környező és hasonló fejlettségű országok betegeihez hasonlóan férjenek hozzá a legújabb gyógyszeres terápiákhoz

– fogalmaz Holchacker Péter, az AIPM igazgatója.

Az egyesület egy tanulmányból indul ki, amely a négy visegrádi országban vizsgálta meg a nettó gyógyszer közkiadások összegét és alakulását 2010 és 2015 között. Ez egyébként nem egyszerű munka, mert a gyógyszerek állami támogatása rendszerint barokkosan bonyolult módon megy mindenhol.

A tanulmány szerint Magyarország az egyetlen a négy visegrádi állam közül, amely a vizsgált öt évben csökkentette a GDP arányos gyógyszerkiadásait.

A szlovák állam rendre a GDP 1,55 százalékát költi gyógyszerre (illetve támogatásra), és mivel a GDP emelkedik, ez azt eredményezi, hogy az egy főre jutó költés is nő, az öt év átlagában pedig évente 209 euró volt az egy főre jutó támogatás.

A csehek is hasonló pályán mozognak, ők a GDP-jük 1,26 százalékát fordítják gyógyszerekre, ezt az arányt tartják, ami azt jelenti, hogy átlagosan 180 euró körül költenek egy lakosra évente.

A lengyelek nagyon alacsony szinten vannak, de legalább próbálnak növekedni, hiszen a GDP is növekszik. A 2010-es 0,7 százalékról 2015-re feltornázták az arányt 0,8 százalék fölé, ami 74 eurós lakosonkénti átlagot eredményezett.

Ezzel szemben Magyarországon öt év alatt 0,21 százalékkal csökkent a gyógyszertámogatások büdzséje, és a magyar állam átlagosan csak a GDP 1,18 százalékát költötte gyógyszerekre, ami egy főre vetítve átlagosan 119 eurót jelentett.

Erre lehet azt mondani, hogy a magyar gyógyszerbeszerzési rendszer esetleg hatékonyabb, mint a szlovák (bár ilyen vizsgálatot még nem láttunk), de az elég valószerűtlen, hogy Budapesten 119 euróért meg lehessen venni azt a gyógyszert, amiért Pozsonyban 209 eurót fizetnek ki. Vagyis az adatok sokkal inkább arra engednek következtetni, hogy mennyiségi és/vagy minőségi különbség lehet az eltérés oka.

Erre utal egyébként az AIPM is, amikor többek között azt szorgalmazza, hogy “a régóta húzódó, már eldöntött befogadásokat” hirdessék ki. Ez a magyar gyógyszertámogatási rendszer egyik vitatott pontjára utal, ahhoz ugyanis, hogy nálunk egy új termék megkapja az állami ártámogatást, az orvosszakmai és pénzügyi döntés után még egy politikai jellegű szűrőn is át kell mennie: konkrétan egy miniszteri rendeletben meg kell jelennie a gyógyszernek. A szaktárca tehát akármeddig visszafoghatja, elhúzhatja egy gyógyszer támogatását, ha úgy látja jónak, és ez elő is szokott fordulni.

Az AIPM “az adminisztratív és technikai akadályok lebontását, valamint az új, innovatív gyógyszerek és terápiák transzparens, kiszámítható és rendszeres befogadását” is kéri, ami szintén arra utal, hogy szerinte nem gördülékeny a rendszer.

A gyógyszeripari szereplők az elmúlt két ciklus során közel 500 milliárd forintot fizettek be ágazati különadóként a magyar költségvetésbe, most már ezt is szeretnék kivezettetni, arra hivatkozva, hogy a gazdasági válságnak rég vége.

Állam Piac gdp gyógyszer támogatás visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.