Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. április 16. 06:55 Állam, Pénz

Furcsa közbeszerzéssel cserélné le jegypénztárosait automatákra a MÁV

Milliárdokért vesz jegykiadó automatákat a MÁV egy finoman szólva is furcsa közbeszerzésen. A tendert még február végén írták ki, azóta az ajánlatokat is le kellett már adni, most éppen ezeket értékelik ki. A MÁV Start a kiírás szerint 375 berendezést biztosan vesz, és további 110-re opciót tart fenn. Egy tételben ennyi automatát eddig egyetlen piaci szereplő sem vásárolt Magyarországon. A legnagyobb hasonló tender a Budapesti Közlekedési Központé (BKK) volt, ők 300 készüléket rendeltek még 2013-ban.

A MÁV ezzel megötszörözi jegykiadói számát, hiszen eddig csak 110 ilyenjük volt. A bővítését teljes egészében uniós pénzből finanszírozzák, összesen 4,7 milliárd forint van rá, amiből a korábbi tapasztalatok alapján elvileg mind a 485 berendezésnek ki kellene jönnie.

A MÁV tájékoztatása szerint, ha minden jól megy, már jövő nyáron vásárolhatunk az új berendezésekből. A tenderen ugyanis májusban hirdetnek eredményt, a szerződéskötés után pedig nagyjából 11 hónapja lesz a nyertesnek, hogy az első 385 automatát leszállítsa. Először csak 15 gépet állítanak üzembe, ezeket két hónapig tesztelik, majd a tapasztalatok alapján módosítják a paramétereket és csak ezt követően indul a sorozatgyártás. Ezután viszont felpörög a folyamat: hetente 15 automatát akarnak telepíteni.

Az állami vasútvállalat azt mondta lapunknak, hogy az első 385 készülék főleg a budapesti elővárosi, a nagy utasforgalmú vidéki (például Miskolc, Nyíregyháza, Szeged) és a balatoni állomásokra kerülhet. Emellett megerősítik a Tatabánya–Győr szakaszt, illetve azokat a nem elővárosi állomásokat is, ahol jelenleg a forgalomirányító vasutasok árulják a jegyeket.

A közel félezer automata egyébként már nemzetközi összevetésben sem jelentéktelen tétel, ahogy egy forrásunk fogalmazott: a tender külföldről is szabad szemmel jól látható volt. Épp ezért akár egy tucatnyi cég is érdeklődhetett volna, értesüléseink szerint azonban végül csak három ajánlat érkezett. Ágazati szakértők szerint ez pedig, ahogy más gyanús közbeszerzéseknél, ezúttal sem volt független a kiírási feltételektől.

A kiírási feltételek miatt konfliktus is volt, az egyik ajánlattevő előzetes vitarendezést kezdeményezet. Ez nem ritka, ezúttal azonban, úgy tudjuk, viszonylag sok kérdést kapott MÁV a műszaki feltételek miatt. A vasúttársaság ugyanis több olyan technikai elvárást is megfogalmazott, amit a jelenleg már meglévő 110 gépük teljesít, más készülékek azonban egyes iparági forrásaink szerint nem feltétlenül. Ráadásul a furcsa technikai feltételek használhatóság szempontjából nem is mindig jelentenek különbséget, egyszerűen mert más elven működnek a gépek.

Máv-os jegyautomaták az első eresztésből
Fotó: Jászai Csaba/MTVA

Mindez pedig, úgy tűnik, annak az Aquisnak kedvez, amely a MÁV eddigi hasonló tenderét is elnyerte még 2012-ben. Akkor első körben 48 készüléket szállítottak le, darabját 8,3 millióért, majd két évvel később további 62 darabot ugyanennyiért, igaz, utóbbiak a cég ügyvezető-tulajdonosa, Takács Imre szerint már többet tudtak, mint elődeik. Az akkor nyertes céget, az Aquis Informatikai Zrt-t azóta átnevezték, jelenleg pedig felszámolás alatt áll, de a készülékeket már 6 éve is az az Aquis Innovo tervezte, illetve gyártotta, amely a mostani közbeszerzésen is elindult. A két vállalat pedig ugyanahhoz az üzleti körhöz tartozik.

A hat év egyébként a mostani kiírásnál is fontos szerepet kapott, a pályázat ugyanis csak olyan szereplőket engedett pályázni, amelyek ennél nem régebben legalább 100 ilyen berendezést leszállítottak egy szerződés keretében. Ez pedig talán még a technikai elvárásoknál is jobban az Aquisra szabott feltétel, hiszen ők 2012 végén kötöttek szerződést a MÁV-val 110 készülékre.

Még ennél is közvetlenebb kapocs a két cég között, hogy az Aquis egy korábbi vezetője jelenleg a MÁV-Startnak épp azon az osztályán dolgozik, amely vélhetően a közbeszerzést is előkészítette. Velősy György LinkedIn profilján aktuális munkahelyként még mindig az Aquis van feltüntetve – ahol egyébként műszaki igazgatóként dolgozott – pedig már jó ideje a vasúttársaság értékesítési igazgatóságának rendszermenedzsment osztályát vezeti.

A furcsaságok miatt a MÁV-ot és az Aquist is megkerestük. A vasúttársaságnál azt írták kérdéseinkre, hogy ők végig a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségi szabályainak maradéktalan betartásával jártak és járnak el. Mint fogalmaztak: „a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában kizárólag olyan szakértők, munkatársak vesznek részt, akik funkcióik, feladataik pártatlan és tárgyilagos gyakorlására korlátozás nélkül képesek, és ezt semmilyen körülmény, gazdasági vagy más érdek nem akadályozza”.

Hasonló állásponton volt Takács Imre is, aki azonban kicsit tovább árnyalta a történet. Állítása szerint ugyanis Velősy tavalyi felmondását követően nem tudta, hogy hova megy korábbi alkalmazottja. Ez csak hetekkel később derült ki számára, és már akkor sejtette, hogy a jövőben ez adhat muníciót a konkurenciának, hiszen a MÁV-tender már jó ideje terítéken volt. A vasúttársasághoz hasonlóan azonban ő is azt mondta, hogy az egykori műszaki igazgató távozása óta semmilyen kapcsolatuk nincs a szakemberrel.

Takács Imre szerint egyébként a technikai feltételek sem személyre szabottak. A legtöbb ilyen kérdésben ugyanis több megoldást is elfogadnak a kiírók, nem csak az Aquisét. Bár azt mondta, nem kizárt, hogy mivel a MÁV-nál elégedettek a már leszállított automatáikkal, azok tudását tekintették alapnak, ezt azonban szerinte többféle technológiai megoldással is el lehet érni. A konkurensek többsége pedig tudja is szállítani ezeket, problémája legfeljebb azoknak lehet, akiknek nincs megfelelő tapasztalata.

Takács szerint az is erre utal, hogy a pályázati anyagok leadása előtt a legnagyobb konfliktus a deszkamodell (egyfajta prototipus, de nem feltétlenül egy házba építve) megköveteléséből volt. Itt ugyanis nincs kiskapu, a megfelelő tapasztalat nélküli szereplők kihullanak. Elvileg ez lenne a célja a korábbi szállítások megkövetelésének is, a gyakorlatban azonban a cégek szinte minden iparágban kereskednek a referenciákkal. Így ezeknél a feltételeknél lehet találni olyan kiskaput, amivel (például egy nagyobb ágazati múlttal rendelkező partner támogatásával) akár tapasztalatlan cégek is elindulhatnak egy közbeszerzésen.

A deszkamodell azonban nem ilyen, azt csak azok tudják időre összerakni, akik tényleg benne vannak ebben a szakmában. Vagy még azok sem, a kiírási feltételek kritikusai szerint ugyanis épp az volt a probléma, hogy olyan kevés időt hagytak erre a feladatra, amit csak egy hasonló gépeket már korábban is gyártó cég tud teljesíteni.

A viták ellenére, ha sikerül a tervezett keretek között tartani a közbeszerzést, a MÁV valószínűleg nem csinál rossz üzletet. A 4,7 milliárdos költségvetés, és a beígért 485 automata alapján nagyjából 9,7 milliót fizethet az állami cég egy készülékért. Ez hatodával több a 2012-es árnál, de kevesebb annál a darabonként 10,9 milliónál, amit a BKK fizetett német beszállítójának egy évvel később (igaz a BKK-s az első és a mostani MÁV-os automaták esetében az előírt műszaki tartalom eltérő volt, így az árak nem feltétlenül összehasonlíthatóak).

A 10 milliós befektetés pedig akár meg is térülhet, különösen, ha hosszan működő pénztárakat váltana ki az automatákkal a MÁV. Bár a vasúttársaság folyamatosan keres embereket, jelenleg is több mint 200 állásajánlatuk van, de pont pénztárosra most nincs igény. Nemrégiben azonban még ilyen hirdetés is futott, ebben pedig havi 180,5 ezer forintos bruttó bért ígértek a jelentkezőknek. Más kérdés, hogy a korábbi bértáblák alapján ebből túl sok előrelépés már nincsen, azaz valószínűleg nem lövünk nagyon mellé, ha 190 ezer körüli átlagfizetéssel számolunk. Ez a MÁV-nak havi 230, évi 2,8 milliós bérköltséget jelent, amihez hozzájön még 360 ezer forintnyi cafeteria.

Vidéki jegypénztár
Fotó: MTI/Balázs Attila

Egy két műszakban üzemelő pénztárhoz azonban forrásaink szerint három alkalmazott kell, ami azt jelenti, hogy egy ilyen állás kiváltásán évi 9,3 milliót spórol a MÁV. Azaz alig több, mint egy év alatt visszajön az automata ára. Még ha azzal számolunk, hogy egy pénztárat csak két géppel lehet helyettesíteni, akkor is kevesebb mint 2,5 év a megtérülési idő.

A MÁV egyébként nem kizárólag alkalmazottait szeretné lecserélni gépekre, bár azt elismerték, hogy az alacsonyabb utasforgalmi időszakokban (különösen az esti-éjszakai órákban) elegendő lehet az automaták által nyújtott kapacitás az utasok kiszolgálására. Ennek megfelelően a kezdeti tapasztalatok után tervezik is felülvizsgálni a pénztári kapacitásokat és a nyitvatartási időket is.

Egész biztosan nem minden olyan helyen zárnak be azonban pénztárakat, ahova új automata kerül. Ez már csak azért is így van, mert több olyan állomás is kap majd ilyen berendezést, ahol eddig nem volt jegyértékesítés. Emellett a sorbaállási időt is szeretnék rövidíteni, ami nyilván csak úgy lehetséges, ha az automaták telepítése mellett a pénztárak is nagyobb számban megmaradnak.

Állam Pénz jegyautomata jegypénztár közbeszerzés MÁV Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 13. 14:42 Állam

Ott is vannak Európában halálutak, ahol kevésbé várnád

Kelet-Európában – és ez alól Magyarország sem kivétel – kevesebb személyi sérüléssel járó balesetben halnak meg jóval többen, mint nyugaton.

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.