Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 29. 17:25 Állam, Pénz

Gyanúsan és rohamtempóban kerül az államhoz a volt Malév-székház

Tavaly decemberben módosította az Országgyűlés a világörökségről szóló törvényt. A legfontosabb változás, hogy az állam elővásárlási jogot gyakorolhat a világörökségi helyszínen található ingatlanok adásvétele esetében.

Az új szabályozás főként a világörökségi területen lévő kiskereskedelmi egységek, vagyis üzletek, valamint a szállodák és irodaházak adásvételére vonatkoznak.*A lakó- és mezőgazdasági ingatlanokra viszont nem vonatkozik. Két ünnep között, december 27-én jelent meg a törvénymódosítást részletező kormányrendelet, amely nyolc világörökségi helyszínt nevesít.*Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, Budapest a Duna-partokkal, a Várnegyeddel és az Andrássy úttal, a Fertő-tó és környéke kultúrtáj, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Pécs ókeresztény emlékei és a Tokaj-hegyalja történelmi borvidékének kultúrtája.

Ha valaki ilyen ingatlanokkal rendelkezik ezeken a területeken, és el akarja adni, jeleznie kell az államnak az adás-vétel szándékát. Az államnak nyolc napja van arra, hogy eldöntse, élni kíván-e az elővásárlási jogával. A rendelet értelmében az eladónak nem kell a kiszemelt vevővel kapcsolatos előszerződést átküldeni, elég csak egy szerződéstervezetet átküldenie, vagy egy aláírt szándéknyilatkozatot, miszerint az illető meg kívánja venni az ingatlant.

Az új jogszabály több okból is gyanús. A kormány azzal érvelt az új rendelet mellett, hogy nagyobb védelmet ad a világörökségi területeken fekvő ingatlanoknak. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára konkrétan úgy fogalmazott, hogy a törvénynek az a célja, hogy „hangsúlyosabban érvényesítsék a világörökségi egyezményben megállapított célokat, megakadályozzák, hogy az értékes területeken álló ingatlanok tömegesen külföldiek kezébe kerüljenek, vagy a világörökségi területhez nem méltó célra használják fel azokat”.

A gond ezzel az, hogy a világörökségi területen fekvő ingatlanokat eddig is védték a jogszabályok. Vagyis teljesen mindegy, hogy magán, vagy állami tulajdonban vannak, bármilyen átalakítás esetén engedélyt kell kérni a hatóságoktól, elég kicsi az esély arra, hogy “méltatlan célra” használják őket.

Mivel ezek az ingatatlanok világörökségi területen fekszenek, jellemzően drágák, főleg Budapest esetében. Érthetetlen, hogy az állam miért csak 8 napot ad arra, hogy felértékelje az ingatlant, átnézze például egy irodaház esetében a bérleményeket, a bérleti szerződéseket, az esetleges felújítási igényeket, az ingatlan gazdaságos működésének feltételeit. Ha az állam felelősen viselkedne, legalább három hónapig tartana a megfelelő információk begyűjtése.

Az állam elővásárlási joga ráadásul simán kikerülhető. A nagy értékű ingatlanok ugyanis jellemzően projektcégekben vannak. Mivel nem lakóépületekről van szó, hanem üzletekről irodaházakról és szállodákról, a való életben életben, piaci tranzakcióknál nem az ingatlant adják el, hanem az ingatlant tulajdonló projektcéget. (Így tett Mészáros Lőrinc is, aki februárban úgy vette meg az Andrássy-palotát, hogy az azt tulajdonló Plaza House Kft.- vásárolta fel.) Ez azért van, mert ha megveszik a céget, akkor a projektcégbe apportált ingatlan után nem kell illetéket fizetni. Jellemzően az ingatlant tulajdonló cég adja ki az irodákat a bérlőknek, vagy éppen működteti az épületben lévő szállodát. A rendelet azonban kifejezetten ingatlanok esetében szabályozza az állam elővásárlási jogát, a céges tranzakcióknál viszont nem.*Az állam egyébként mentesül az illetékfizetés alól.

Ha tehát a céggel együtt adják el az ingatlant, nem is kell az államot értesíteni, hiszen a rendelet csak ingatlan adás-vételre vonatkozik.

Az is gyanús, hogy a rendelet értelmében az állam nem módosíthat az eladó és a potenciális vevő által jegyzett ingatlanvásárlási szándéknyilatkozaton. A szerződés-tervezetet minden pontjával – így a vételárral is – el kell fogadnia nyolc napon belül, ha élni kíván az elővásárlási jogával.

A nekünk nyilatkozó szakemberek gyanúja szerint elképesztő túlárazások mellett vásárolhat ingatlanokat az állam, pontosabban óriási profittal értékesíthetik a felételezhetően kormányközeli üzleti körök a korábban vásárolt ingatlanaikat. Konkrétan attól tartanak, hogy az eladási árat az eladó és a vevő gyakorlatilag szabadon állapíthatja meg. A szabályozás valós célja nem a világörökségi területen található ingatlanok állami kézbe vétele, mondták a piacot ismerő szakértők, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező személyek közpénzből történő kifizetése volt.

Tóth Bertalan MSZP-s képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a különböző tárcákhoz, önkormányzatokhoz és kormányhivatalokhoz. Eddig Lázár János Miniszterelnökséget és Fazekas Sándor agrárminiszter válaszolt a kérdésekre. A Lázár felügyelte tárcához márciusig 41, míg Fazekas minisztériumába 10 elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozat érkezett.

Hirtelen 51 értékes ingatlan esetében gondolta úgy a tulajdonos, hogy a választások előtt el kívánja adni. De nem a piacon bevállt módszer alapján, vagyis nem az ingatlant tulajdonló céget adja el, hanem csak és kizárólag az ingatlant.

Az adatigénylést több szervezetnek is elküldte az ellenzéki politikus, de azok nem tudtak  15 napon belül felelni a kérdésre, ezért az adatigénylési kérelem további 15 nappal való meghosszabbítását kérték. Ez azért furcsa, mert a rendelet szerint 8 napon belül el kell dönteni, hogy az állam él-e az elővásárlási jogával, de a valóságban arra sem képesek, hogy az ezzel kapcsolatos kérdést kétszer annyi idő alatt megválaszoljanak.

Az 51 ingatlanból egyről lehet tudni konkrétan, hogy az állam már jelezte, élni kíván elővásárlási jogával. Az ingatlan Budapesten, az V. kerületben fekszik és az Atrium Estate Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában van. Az állam 8,2 millió euróért, azaz több mint 2,5 milliárd forintért veszi meg az épületet.

Az épület maga a volt Malév-székház, amelyet 2015-ben vásárolt meg az MTVA volt vezérigazgató-helyettese és a TV2-nek különböző műsorokat beszállító Závodszky Zoltán tulajdonában lévő Atrium Estate Ingatlanforgalmazó Kft. A cég másik, 50 százalékos tulajdonosa egy hongkongi vállalat, a Synergonomy Holding Ltd. A hongkongi cégadatbázis szerint a cég végső tulajdonosa egy belize-i offshore cég, a Matador SA.

Az állam tehát úgy vásárol meg egy kormányközeli üzletembertől egy ingatlant, hogy a vételár fele adóparadicsomban bejegyzett offshore cég számláján fog landolni.

Furcsa, hogy a kormány az 51 potenciális ingatlan adás-vételt titkolja, azonban az egykori Malév-székházzal kapcsolatos tranzakció mégis nyilvánosságra került. Úgy tudjuk, hogy az Atrium már a rendelet előtt eldöntötte, hogy értékesíti az ingatlant. A vevő is meg volt, a SOF-11 MB PropCo Kft. tett ajánlatot az ingatlanra. Ez egy nagy amerikai alapnak hazai cége. A cég elnevezéséből sejthető, hogy a Malév-székház melletti Sofitel Budapest Chain Bridge Hotellel lehetnek tervei.*A hotel épülete a fő betét, míg a Malév egykori székháza az albetét. A Malév oldalán csatlakoznak be a közművek, és innen lehet például felmenni a tetőre.

Az, hogy a szálloda bővítése céljából vásárolta volna meg az eredeti vevő, a SOF-11 MB PropCo Kft., teljesen logikus döntés lett volna a részéről. A vásárlási szándékot egyébként az ingatlan tulajdoni lapján bejegyezték, tavaly december 14-én.

De jött a magyar kormány rendelete, és mivel nem a projektcég eladásáról szólt a tranzakció, hanem csak az ingatlan megvásárlásáról, az állam jelezte, hogy él elővásárlási jogával. A rendelet december 27-én született, másnap, december 28-án lépett hatályba és még aznap bejegyezték a Földhivatalnál az állam elővásárlási jogát.

 

Sőt, nem csak ennél az ingatlannál, hanem az összes örökségvédelmi területen fekvő ingatlannál bejegyezte az állam az elővásárlási jogát a rendelet hatálybalépésének napján. Elképesztő energiát kellett az államigazgatásnak megmozdítania a két ünnep között, hogy az összes ingatlan esetében felkerüljön a magyar állam elővásárlási joga még december 28-án.

Ezt követően az ügymenet formálissá vált. Lázár János kancelláriaminisztert idén január 10-én kereste meg az Atrium képviselője hivatalosan, és Lázár január 18-án jelezte, hogy az állam elővásárlási jogával élni kíván.

Nem volt nehéz dolga az államnak, hiszen a Földhivatalban már három hete befutott az elővásárlási joggal kapcsolatos bejegyzési kérelem.

Nagy kérdés, hogy mit akar kezdeni a Malév-székházzal és a többi 50 ingatlannal az állam: megtartja, vagy hamarosan továbbértékesíti?

Állam Pénz állam ingatlan Lázár János rendelet világörökség Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 14:23 Állam

Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat

Elfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen.