Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. január 15. 16:06 Állam, Élet

Azért nincs elég pincér és építőipari munkás, mert kivándoroltak

2011 és 2016 között a kivándorlás miatt érzékelhetően csökkent az itthoni munkavállalók száma, a munkavállalás céljából távozók nettó aránya évente átlagosan több mint egy százalék volt. A legnagyobb arányban Dél-Dunántúlról és Nyugat-Dunántúlról lépnek le külföldre dolgozni az emberek, míg foglalkozások szerint a vendéglátóipar és az építőipar szenvedhet a legjobban a munkaerőhiánytól a kivándorlás miatt – derül ki a Munkaerőpiaci Tükör 2016 című kiadványból.

Hárs Ágnes és Simon Dávid a külföldi munkavállalás és a munkaerőhiány kapcsolatával foglalkozó tanulmányában a 2006 és 2010 közötti, illetve a 2011 és 2016 közötti időszakokat hasonlította össze.

Becsléseik szerint 2011 és 2016 között a felnőtt, nem nyugdíjas foglalkoztatottak kicsit több mint 2 százaléka vállalt munkát külföldön, de közel fele hazajött és Magyarországon helyezkedett el. A hazatérőket figyelembe véve a külföldi munkavállalás következtében hiányzók nettó aránya évente átlagosan több mint 1 százalék volt, ami jóval magasabb, mint korábban. 2006-2010 között ez az arány nem érte el a 0,6 százalékot.

A külföldi munkavállalásra a fiatal kornak, az iskolai végzettségnek, a régiónak és a foglalkozásnak van jelentős hatása. A 30 év alatti fiatalok és a gimnáziumi a végzettségűek különösen magas arányban mennek külföldre dolgozni, és kevesen térnek vissza. A felsőfokú végzettségűek körében ugyanakkor a kivándorlási és a hazatérési arány is elmarad az átlagostól.

Az elemzés szerint ugyan az iskolai végzettség nagyban meghatározza a külföldi munkavállalást, a visszatérésre nincs szignifikáns hatása.

Régiók szerint nézve Dél-Dunántúlról és Nyugat-Dunántúlról lépnek le a legnagyobb arányban külföldre dolgozni az emberek, és mivel itt a hazatérők aránya is kicsi, itt alakulhat ki a legnagyobb munkaerőhiány. Észak-Magyarországon is magas a külföldi munkába lépők aránya, de sokan vissza is térnek, ami rövid idejű szezonális munkavégzésre utal. Közép-Magyarországról távoznak külföldi munkavállalási céllal a legkevesebben az országban.

Foglalkozásonként nézve a legnagyobb arányban a vendéglátásból mennek külföldre dolgozni az emberek. 2011 és 2016 között a kilépők aránya évente átlagosan közel 5 százalék volt, így a visszatérők alacsony aránya mellett a nettó munkaerő-elvándorlás 4 százalékkal csökkenti évente átlagosan a hazai vendéglátásban foglalkoztatott potenciális létszámot. Éves átlagban közel 4,5 százalék az építőipari és 3,5 százalék az épületgépészeti-szerelési foglalkozásokból külföldi munkába lépők becsült aránya, de ezekbe a foglalkozásokba viszonylag magas a visszatérési arány is. A gépkocsivezetők közül is sokan vállalnak kint munkát, és kevesen tértek vissza, ami évente átlagosan 1,5 százalékkal csökkentette a potenciális létszámukat itthon. A kereskedelemből nem mentek ki annyian, de az ő arányuk is nőtt 2006-2011-hez képest.

A külföldi munkavállalásban nagy szerepet játszik a korábbi munkanélküliség is. A munkaerőfelmérés adatai alapján ugyanis a külföldön munkát vállalók közül sokan munkanélküliek voltak a felmérést megelőző egy évben.

A tanulmány tehát megállapította, hogy a 2011 után fellendült munkavállalási célú kivándorlás elsősorban a fiatalokra volt jellemző, és néhány foglalkozást sokkal jobban érintett, mint a többit. A vendéglátóipari, építőipari, épületgépészeti és járművezetői foglalkozásokból mennek a legtöbben külföldre, ami nagyban hozzájárul az itthoni munkaerőhiányhoz.

A szerzők a KSH negyedéves munkaerő-felmérésének adatait használták fel, amely tartalmazza a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön dolgozók körét, de nem tartalmazza azokat, akik családostul elköltöztek. Ez utóbbi miatt a fogadó országok tükörstatisztikáit is felhasználták, amely segít pontosabb képet adni a kint élők sokaságáról. Mivel ez viszont nem mutatja meg, hogy a kint élők mit csinálnak, az aktivitást az országok 2011. évi népszámlálásának adataiból becsülték meg. A munkaerő-felmérés adatai alapján csak a külföldön dolgozókat lehet azonosítani, így a becslés nem tartalmazza a külföldön munkanélküli, tanuló vagy egyéb inaktív magyarokat. A kint élők, illetve a kivándorlók száma és aránya is tehát ennél jóval magasabb lehet.

Állam Élet külföldi munkavállalás munka munkaerő munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. szeptember 21. 07:58 Állam, Pénz

Megújul a Blaha, hosszabb lesz a 3-as metró, de a biciklis fejlesztések elmaradnak

A 3-as metró bővítésének csak a tervezése 3 milliárdba kerül, a biciklis projektek pedig pont akkor buktak, amikor felmérték, hogy mennyire fontosak lennének.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 20. 15:34 Állam, Világ

Viszlát, gyors globális gazdasági növekedés

A politikusok rontották el.

Jandó Zoltán
2018. szeptember 20. 11:33 Állam

Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára

A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő.

Fontos

2018. szeptember 21. 06:53 Élet

Mégsem veheti el az állam a legszebb tokaji magánbirtokot

Vissza kell adni a 2014-es földtörvénnyel elvett jogait annak a francia tulajdonú szőlőbirtoknak, amiért korábban bejelentkezett egy politikai hátterű üzletember. Hétszőlő ügyét a Kúria most zárta le.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 20. 18:50 Pénz

Lassan, de egyre közelebb lopakodik a jegybanki szigor

Nagyon úgy néz ki, hogy vége lesz az évek óta tartó monetáris lazulásnak.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 19. 17:32 Állam

Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióban

Az európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket.