Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. január 15. 16:06 Állam, Élet

Azért nincs elég pincér és építőipari munkás, mert kivándoroltak

2011 és 2016 között a kivándorlás miatt érzékelhetően csökkent az itthoni munkavállalók száma, a munkavállalás céljából távozók nettó aránya évente átlagosan több mint egy százalék volt. A legnagyobb arányban Dél-Dunántúlról és Nyugat-Dunántúlról lépnek le külföldre dolgozni az emberek, míg foglalkozások szerint a vendéglátóipar és az építőipar szenvedhet a legjobban a munkaerőhiánytól a kivándorlás miatt – derül ki a Munkaerőpiaci Tükör 2016 című kiadványból.

Hárs Ágnes és Simon Dávid a külföldi munkavállalás és a munkaerőhiány kapcsolatával foglalkozó tanulmányában a 2006 és 2010 közötti, illetve a 2011 és 2016 közötti időszakokat hasonlította össze.

Becsléseik szerint 2011 és 2016 között a felnőtt, nem nyugdíjas foglalkoztatottak kicsit több mint 2 százaléka vállalt munkát külföldön, de közel fele hazajött és Magyarországon helyezkedett el. A hazatérőket figyelembe véve a külföldi munkavállalás következtében hiányzók nettó aránya évente átlagosan több mint 1 százalék volt, ami jóval magasabb, mint korábban. 2006-2010 között ez az arány nem érte el a 0,6 százalékot.

A külföldi munkavállalásra a fiatal kornak, az iskolai végzettségnek, a régiónak és a foglalkozásnak van jelentős hatása. A 30 év alatti fiatalok és a gimnáziumi a végzettségűek különösen magas arányban mennek külföldre dolgozni, és kevesen térnek vissza. A felsőfokú végzettségűek körében ugyanakkor a kivándorlási és a hazatérési arány is elmarad az átlagostól.

Az elemzés szerint ugyan az iskolai végzettség nagyban meghatározza a külföldi munkavállalást, a visszatérésre nincs szignifikáns hatása.

Régiók szerint nézve Dél-Dunántúlról és Nyugat-Dunántúlról lépnek le a legnagyobb arányban külföldre dolgozni az emberek, és mivel itt a hazatérők aránya is kicsi, itt alakulhat ki a legnagyobb munkaerőhiány. Észak-Magyarországon is magas a külföldi munkába lépők aránya, de sokan vissza is térnek, ami rövid idejű szezonális munkavégzésre utal. Közép-Magyarországról távoznak külföldi munkavállalási céllal a legkevesebben az országban.

Foglalkozásonként nézve a legnagyobb arányban a vendéglátásból mennek külföldre dolgozni az emberek. 2011 és 2016 között a kilépők aránya évente átlagosan közel 5 százalék volt, így a visszatérők alacsony aránya mellett a nettó munkaerő-elvándorlás 4 százalékkal csökkenti évente átlagosan a hazai vendéglátásban foglalkoztatott potenciális létszámot. Éves átlagban közel 4,5 százalék az építőipari és 3,5 százalék az épületgépészeti-szerelési foglalkozásokból külföldi munkába lépők becsült aránya, de ezekbe a foglalkozásokba viszonylag magas a visszatérési arány is. A gépkocsivezetők közül is sokan vállalnak kint munkát, és kevesen tértek vissza, ami évente átlagosan 1,5 százalékkal csökkentette a potenciális létszámukat itthon. A kereskedelemből nem mentek ki annyian, de az ő arányuk is nőtt 2006-2011-hez képest.

A külföldi munkavállalásban nagy szerepet játszik a korábbi munkanélküliség is. A munkaerőfelmérés adatai alapján ugyanis a külföldön munkát vállalók közül sokan munkanélküliek voltak a felmérést megelőző egy évben.

A tanulmány tehát megállapította, hogy a 2011 után fellendült munkavállalási célú kivándorlás elsősorban a fiatalokra volt jellemző, és néhány foglalkozást sokkal jobban érintett, mint a többit. A vendéglátóipari, építőipari, épületgépészeti és járművezetői foglalkozásokból mennek a legtöbben külföldre, ami nagyban hozzájárul az itthoni munkaerőhiányhoz.

A szerzők a KSH negyedéves munkaerő-felmérésének adatait használták fel, amely tartalmazza a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön dolgozók körét, de nem tartalmazza azokat, akik családostul elköltöztek. Ez utóbbi miatt a fogadó országok tükörstatisztikáit is felhasználták, amely segít pontosabb képet adni a kint élők sokaságáról. Mivel ez viszont nem mutatja meg, hogy a kint élők mit csinálnak, az aktivitást az országok 2011. évi népszámlálásának adataiból becsülték meg. A munkaerő-felmérés adatai alapján csak a külföldön dolgozókat lehet azonosítani, így a becslés nem tartalmazza a külföldön munkanélküli, tanuló vagy egyéb inaktív magyarokat. A kint élők, illetve a kivándorlók száma és aránya is tehát ennél jóval magasabb lehet.

Állam Élet külföldi munkavállalás munka munkaerő munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Jandó Zoltán
2018. november 7. 16:47 Állam, Piac

Egyre drágább az orosz gáz, szerencse, hogy ilyen meleg van

Az idén nyáron, amikor a tárolók feltöltése miatt a legtöbb gázt vettük, többet fizettünk egy köbméterért, mint az elmúlt közel három és fél évben bármikor.

Fontos

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.

Hajdu Miklós
2018. november 10. 17:08 Tech

Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát

Tovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. november 7. 06:37 Élet

Egy stróman élete: „heti 150 millió szállításától szakadt szét a táskám”

„Millió helyett mindig ezret írtak. Ha azt az üzenetet kaptuk, hogy vegyünk fel 30 ezret, akkor 30 milliót kellett.” Bemutatunk egy bűnszervezetet az alsóbb szinteken lévők szemszögéből.