Rendkívül törékeny és nem működő – így jellemzi az uniós ügyekre szakosodott Euractiv portál Franciaország és Németország koalíciós kormányait, amelyek egyre nehezebb helyzetbe kerültek a szélsőjobboldali pártok előretörése és a keresetek alakulásával is összefüggő társadalmi feszültségek miatt.

Az uniós jövedelemadatokat elemző cikksorozatunk mostani részében ezért azt mutatjuk be, hogy az EU két legmeghatározóbb tagállama szokatlan politikai instabilitását milyen kereseti folyamatok előzték meg, egyben lehetséges magyarázatot is adva rájuk.

A korábbi cikkeinkben is bemutatott jövedelmi rangsorok úgy készülnek, hogy az Európai Unió összes lakosát a jövedelme alapján évenként sorba rendezzük, és így alakulnak ki a jövedelmi századok (ez alatt a percentilis szakkifejezést értjük – az első a legszegényebb egy százalék, a századik a leggazdagabb egy százalék). Ehhez az uniós átlaghoz viszonyítjuk az egyes országok jövedelmi századokra osztott népességének helyzetét.

A Franciaországban élők bizonyos rétegeinek lecsúszása a magyar középosztály helyzetéhez viszonyítva is látványos: közel másfél millió francia életszínvonala süllyedt a magyar közepes szint alá 2020 és 2023 között, jórészt az árnövekedéstől elmaradó fizetésemelések miatt. Mindeközben Emmanuel Macron egyre nehezebben tudja összefogni a tavaly nyári választás óta már több felállásban összehozott koalíciós kormányokat a bal- és jobboldali szélsőségesekkel szemben.

A szegényebb franciák jártak rosszul

Az Európai Unió összes lakosának jövedelmi rangsorában a francia társadalom szerényebb keresetű harmadában lévők egyértelműen rosszabb pozíciókba kerültek a vizsgált négy év során. Ezt az alábbi ábrán a 2020-21-es időszakot jellemző kék vonalak alatt futó rózsaszín csíkok szemléltetik, amelyek 2022-re és 2023-ra vonatkoznak – e négy év alatt rendre nagyjából 2-3 százalékponttal többen lettek a legalsó francia jövedelmi századokba tartozók előtt az uniós lakosok vásárlóerő-paritáson mért (tehát az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított) keresetei alapján felállított rangsorban.

A francia jövedelmi századok közül a tehetősebbek pozíciója ugyanakkor érdemben nem változott. Sőt, a hetvenötödik percentilis környékére tartozók – akiknél körülbelül a franciák háromnegyede kevesebbet, egynegyede többet keres – némileg előre is léptek az uniós jövedelmi rangsorban. Szembetűnő a fenti ábrán az is, hogy a középosztály helyzete sokat javult 2020 és 2021 között, ám ez a változás csak átmeneti volt.

Az euróban kifejezett jövedelmeket (tehát az eltérő árszínvonalat figyelmen kívül hagyva) nézve is hasonló a helyzet, ám ebben a tekintetben már nincs olyan része a franca társadalomnak, amelyik helyzete javult volna uniós összehasonlításban, miközben az alsóbb rétegek pozícióveszítése még látványosabban mutatkozik meg. Például a 15. francia jövedelmi percentilisbe tartozók (vagyis azon franciák, akiknél nagyjából az országban élők 15 százaléka rosszabbul, 85 százaléka jobban él) 2020-ban még az Európai Unió lakosságának közel 35 százalékánál kerestek többet, de ez az arány 2023-ban már csak alig 31 százalék volt.

Németországban a középosztály csúszott le a leginkább

Németországban – ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak és meglehetősen borongós a gazdasági hangulat – szinte a társadalom egészének rosszabb lett a jövedelmi helyzete uniós összehasonlításban, ám a leginkább az alsó-középosztályba tartozók pozíciói romlottak a vizsgált négy év során. A vásárlóerő-paritáson számolt adatok szerint az országos medián – ez az az érték, aminél a társadalom fele több, a másik fele pedig kevesebb pénzből él – szintjén kereső németek 2020-ban még az unióban élők 71 százalékánál éltek jobban, viszont 2023-ban ez az arány már csak nem egészen 65 százalék volt.

Nagyjából a német társadalom 25. és 50. jövedelmi századok közé eső negyede szenvedett el hasonló mértékű pozícióvesztést, de a náluk szegényebb és a gazdagabb csoportok helyzete is jelentősen romlott. A fentebbi ábra szerint csak a legszegényebb és a leggazdagabb németek helyzete maradt változatlan az uniós rangsoron a vizsgált négy évben, ám épp ezen csoportok eseteiben határozható meg a legkevésbé pontosan a jövedelem.

A jelentős visszacsúszást a béreknél gyorsabban növekvő árszínvonal is magyarázza, ugyanis az euróban számolt jövedelmek alapján mérsékeltebb a német társadalom helyzetének viszonylagos romlása, de  koronavírus-járványt követő gazdasági nehézségek ebben az esetben is jól látszanak.

A kelet-európai események is ebbe a mintába illenek

Az unió keleti tagállamaiban inkább az a kérdés, hogy az ottani társadalmak mekkora része tud felfelé haladni az európaiak jövedelmi rangsorán. E tekintetben szemléletes Románia esete, ahol az alsó jövedelmi ötöd lényegében kimaradt felzárkózásból a vizsgált időszakban – az országban ugyan kormányválság nincs, de a tavaly év végén rendezett elnökválasztáson a szélsőjobboldali Călin Georgescu nyert, majd az eredményt érvénytelenítette az alkotmánybíróság, és a teljes választási folyamat újrakezdését rendelte el.

Bulgáriában is csak a társadalom jobban kereső fele lépett előre az uniós rangsoron, miközben négy év alatt hét választást tartottak, és hamarosan sor kerül a nyolcadikra is. Magyarország esetét is érdemes itt megemlíteni, ahol csak a leggazdagabb jövedelmi ötöd helyzete javult uniós összehasonlításban, míg a maradék nyolcvan százalék hátrébb került a ranglistán. A gazdasági nehézségek jócskán ki is kezdték a Fidesz támogatottságát, igaz, a legfőbb kihívó nem a szélsőjobb irányából érkezik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa annyit keresel, mint az uniós átlag, akkor a magyar társadalom felső két százalékához tartozolHa az országok közötti eltérő árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már százból hat magyar jövedelme éri el legalább az EU-átlag szintjét.

Módszertan

Az európai jövedelmekkel kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak, amelyekből kiderül, hogy az országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek a háztartások egy főre jutó éves nettó bevételei alapján, bizonyos esetekben a helyi árszínvonallal kiigazítva. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, az adatfelvétellel kapcsolatos további módszertani részletekről és problémákról korábbi cikkeinkben írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétránSok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogynak az olyan magyarok, akik jobban keresnek a románoknál és bolgároknálA román társadalom több mint fele már lehagyta magyar társait az uniós jövedelmi rangsorban a vásárlóerő-paritáson mért adatok alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízből nyolc magyar lecsúszott az európai jövedelmi létránKevés embernek nőtt annyit a jövedelme a járvány óta, hogy európai összehasonlításban is előre lépjen, a társadalom nagy része visszacsúszott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég a szavazói se hisznek a gazdasági fellendülésben, és ezt már a kormány támogatottsága is megérziA Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat eu-silc Franciaország jövedelemkülönbségek németország Olvasson tovább a kategóriában