Kínában az előzetes adatok szerint tavaly is deflációt mértek, 2023 után ismét csökkentek az árak, és a jelenlegi kilátások szerint 2025-ban sem várható változás.
Miért fontos ez? A defláció káros gazdasági folyamat, hiszen az árak csökkenése a vásárlások elhalasztására ösztönzi a fogyasztókat, a vállalatoknak nem éri meg beruházni, a hitelek visszafizetése pedig nehezebbé válik. Legutóbb az 1960-s évek elején, Mao Ce-tung katasztrofális gazdaságpolitikai baklövései idején fordult elő ilyen hosszú deflációs időszak Kínában.
- Közgazdászok és befektetők amiatt aggódnak, hogy a deflációs spirál az 1990-es évek Japánjához hasonló stagnálást hozhat Kínában: a 30 éves japán és kínai kötvények hozamai 2024 végén már összeértek, azaz a piac elég pesszimistán árazza a hosszú távú kilátásokat.
Felülnézet: a deflációban szerepet játszik az ingatlanpiaci lufi kieresztése, amely tartós árcsökkenést eredményezett, és ezzel a főként ingatlanba fektető kínai háztartások vagyonát is csökkentette, visszafogva ezzel fogyasztási hajlandóságukat.
- A jelenség egy másik forrása, hogy a kínálati oldali élénkítés miatt a kínai termelés gyorsabb ütemben nő, mint a kereslet.
Számokban: ez az exportban is lecsapódott, a kínai kereskedelmi többlet 992 milliárd dollárt tett ki 2024-ben, az export 5,9 százalékkal nőtt tavaly, míg az import alig 1,1 százalékkal.
- Az előzetes adatok alapján a defláció ellenére sikerült elérni az 5 százalékos növekedési célt tavaly – egy piacgazdaságban majdhogynem elképzelhetetlen, hogy ilyen ütemű növekedés mellett árcsökkenés (illetve a beruházásokat és a jövedelmeket is visszavető árcsökkenés mellett ilyen növekedés) legyen, de a kínai iparpolitika más logika szerint működik.
- Az erős negyedik negyedévhez a mérsékelt kínai monetáris lazítás mellett hozzájárult, hogy Trump megválasztása után az amerikai importőrök készletfelhalmozásba kezdtek a vámháborútól tartva. Decemberben Kína amerikai exportja 15,6 százalékkal nőtt*éves összevetésben, a délkelet-ázsiai 18,9 százalékkal. (Közvetve részben ez utóbbi is a nyugati fogyasztást szolgálja ki.)
Reakció: érdekes adalék, hogy a Wall Street Journal szerint Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárt nem nagyon zavarja a defláció: amikor tavaly közgazdászok megpróbálták erősebb élénkítésre rávenni a deflációs spirál elkerülése végett, azzal válaszolt, hogy az emberek szeretik az árcsökkenést.
Pénz
A legyőzött, lefeküdt infláció fenyegeti újra a családokat a kormány szerint
A nemzetgazdasági miniszter korábban már győzelmet hirdetett az infláció fölött, most mégis újra felvetette az árstopok bevezetését.
Megugorhat-e idén újra az infláció?
Sok a kockázat, ami számos ország „inflációs tevéjénék” egy második púpot is növeszthetne. Mégsem jön feltétlenül új inflációs csúcs.
Még évekre vagyunk az igazi AI-forradalomtól
A mesterséges intelligencia jelenleg inkább csak divatos hívószó, mint profitnövelő tényező. Ötéves időtávon viszont már komoly potenciál van benne.
Fontos
Magyarországon farmereket és motorokat drágíthat Trump vámháborúja
Az uniós vezetők ma tárgyalnak az amerikai acél- és alumíniumipari vámok elleni válaszlépésekről, és kéznél vannak korábban felfüggesztett vámok.
Újra lejjebb vehetik a hőmérsékletet a cégeknél az egyre drágább gáz miatt
A tél leghidegebb napjai előtt kétéves csúcsot döntött a gáz ára az irányadó holland tőzsdén, ami már a céges döntéseket is befolyásolhatja.
A februári élelmiszer-drágulás felülmúlhatja a januárit is
Az élelmiszerek múlt havi drágulása is hajtotta az inflációt, és saját adatfelvételünk szerint a februári statisztika sem lesz szebb, sőt.
