Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Az évből eddig eltelt négy hónapból kettőben abszolút rekord született, de 120 éves távlatban volt még egy top 10-es és egy top 20-as hónap is. Jó esély van rá, hogy ez lesz minden idők legmelegebb éve itthon is.
Bár még nincsenek végleges adatok, de április lehetett zsinórban a 11. hónap, amikor megdőlt a havi globális hőmérséklet rekord. Tavaly június óta minden egyes hónapban magasabb átlaghőmérséklet mértek a Földön, mint az adatok rögzítése bármikor. Az előző év második felében különösen nagy volt a különbség a megelőző évekhez képest: a korábbi rekordokat is jellemzően 0,3 fokkal szárnyaltuk túl. Az idei első három hónapban kissé szűkült az olló, de abban nem volt változás, hogy mindent hónapban történelmi csúcsot regisztráltak.
Magyarországon nincs ilyen hosszú rekordsorozat, de itthon is kifejezetten magas volt a hőmérséklet ősszel, illetve az idei első négy hónapban szinte végig. Tavaly a 12. legmelegebb nyarat az abszolút legmelegebb ősz követte: szeptemberben minden korábban mért rekord megdőlt, de október is dobogós lett az átlaghőmérsékleti rangsorban.
A tél ugyanakkor nem indult kiugróan enyhének, különösen az elmúlt évekhez képest. A decemberi 2,6 fok magasnak tűnhet elsőre, de az év utolsó hónapjában 2016 óta nem mértek negatív átlaghőmérsékletet, és csak az elmúlt tíz évben háromszor is meghaladtuk a 2023-as értéket. A január pedig az előző évhez képest akár hűvösnek is tűnhetett: a tavalyi volt a második legenyhébb január, amióta gyűjtik az adatokat: a 2023-as 2,85 foknál csak 2007-ben regisztráltak többet.
Más kérdés, hogy az elmúlt években tényleg enyhék voltak a telek. Korábban a G7 is írt például arról, hogy bár a kedvező időjárás is hozzájárult a földgázfelhasználás rezsiemelést követő csökkenéséhez, pont azért nem ez volt a visszaesés fő magyarázata, mert a hőmérséklet már a korábbi években sem indokolt volna magas fogyasztást.
Összességében az idei január így is a 20. legmelegebb lett az előző század kezdete óta. A február és a március viszont minden korábbi rekordot megdöntött. A második hónap hőmérséklete különösen magas volt. Egészen mostanáig a rekordot 2016 tartotta 5,56 fokos átlaggal. Az idén ehhez képest 8,12 fok volt, azaz több mint 2,5 fokkal dőlt meg a korábbi csúcs. A februári kelet-közép-európai hőmérséklet-anomáliát még a globális elemzésekben is kiemelték.
Március nem volt ennyivel melegebb a megszokottnál, de így is 0,3 fokkal döntötte meg a korábbi, 2014-es rekordot. Mindezek fényében már nem meglepő, hogy az idei volt az eddigi legmelegebb első negyedév Magyarországon. Sokat elmond, hogy ha a korábbi rekordhónapokat rakjuk egymás mögé, akkor is csak egy hajszállal szárnyaltuk volna túl az idei átlagot.
Április első felében ugyanaz jellemezte az időjárást, mint a megelőző két hónapban: az első két hét alapján simán a harmadik rekord is megdőlhetett volna az idén. A hónap második felének lehűlése miatt ez végül nem történt meg, de az idei április így is a tíz legmelegebb között volt 1900 óta.
A HungaroMet Zrt. agrometeorológiai elemzései szerint a hőmérséklet összességében eddig inkább kedvezett a mezőgazdaságnak, bár a szokásosnál melegebb időjárás lerövidítette a növények különböző fejlődési fázisait, ami termésveszteséget okozhat. Az őszi vetések két-három héttel járnak előrébb a fejlődésben a szokásosnál.
A problémát nem is a hőmérséklet, inkább a csapadék, illetve annak hiánya okozta. Április elején az Alföldön a talaj már kritikusan száraz állapotban volt. Ez különösen a napraforgó és a kukorica esetében jelentett problémát. Az elmúlt hetek esőzései ezen kissé segítettek, de összességében még mindig kevesebb csapadék hullott az idén a szokásosnál.
Adat
Fontos