350-400 ezer forintra növekedhet a magyarországi minimálbér 2027-re egy négyéves bérfejlesztési stratégia szerint, ami a mostani 232 ezer forintos szinthez képest soknak tűnhet, ám a közelmúltban megszokott emelések tükrében nem beláthatatlan ezt elérni. A következő évi emelés 15 százalék lehet, amennyiben a harmadik negyedéves GDP nem fest túl rossz képet a gazdaság állapotáról. Utána a 400 ezer forintos szint eléréséhez további 12-17 százalékos évenkénti emelésekre lesz szükség 2027-ig, míg a 350 ezer forintos minimálbér eléréséhez 10 százalék körüli növekmények is elegendők.
Mindez azt jelenti, hogy a minimálbér tavalyi és idei növekedési üteméhez képest valamelyest lassíthat is a kormány, főleg, ha megelégszik a 350-400 ezer forintos sáv alsó tartományával. Ebben az esetben lényegében a járványt megelőző időszakban jellemző emelések térhetnek vissza, míg a 400 ezres minimálbér eléréséhez a közelmúlt növekményeit közelítő változásokra van szükség – a 15-20 százalékos emelések sem mondhatók rendkívülinek, volt rájuk példa a 2010-es években is, a kilencvenes években továbbá rendre ekkora mértékben gyarapodott a legkisebb adható fizetés.
Noha forintban kifejezve magyar viszonylatban az idei 16 százalékos minimálbér-emelés a jelentősebbek közé sorolható európai összehasonlításban, a minimálbéreket euróba átváltva már meglehetősen szerénynek mondható az idei változás: mindössze 6,8 százalék, messze elmaradva az Eurofound összehasonlításában szereplő legnagyobb, húsz százalékot meghaladó emelésektől.
Igaz, a fenti adatok annyiban félrevezetők lehetnek, hogy a 2022. és 2023. januári állapotokat hasonlítják egymáshoz, mindenesetre a forint árfolyamának romlása jócskán megtépázta a magyarországi minimálbér értékét, és ennek kockázata a következő évek emeléseire vonatkozóan is fennáll.
Az utolsó két, viszonylag jelentős emelés révén a magyar minimálbér mindenesetre visszaszerezte régi pozícióját a térségben. A helyi árszínvonalat figyelembe vevő, vásárlóerő-paritáson számolt értékek tükrében a Magyarországon adható legkisebb bér 2019 és 2021 között a leggyengébb fizetéssé vált a visegrádi országok és Románia minimálbéreivel összehasonlítva, de 2022 óta ismét a csehországi szinttel vetekszik – ehhez névértéken, helyi fizetőeszközben az unió legnagyobb minimálbér-emelését kellett Magyarországnak megtennie másfél-két éve.
Ambiciózus minimálbér-emelési tervek ráadásul a térség többi országában is előfordulnak, sőt, Lengyelországban a magyarországihoz képest nagyra törőbbek az elképzelések: a visegrádi összehasonlításban eleve legkedvezőbb minimálbért előíró országban a gyors infláció miatt évente kétszer korrigálják a minimálbéreket, 2023 és 2024 januárja között 21,5 százalékos, az idei és a jövő év júliusai között 19,4 százalékos emelés várható. Csehországban a jövő év kezdetével 13 százalékos emelésre lehet számítani, Szlovákiában valamivel több mint 7 százalékos növekedés következik, Románia pedig az idei október kezdetével emelt 10 százalékkal az ottani minimálbéren.
A minimálbér magyarországi emelkedésével kapcsolatban fontos tendencia, hogy az várhatóan egybeolvad a képzettséget igénylő munkaköröket betöltő dolgozókat megillető garantált bérminimummal – ez most 296 400 forint havonta –, amit a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is megerősített.
Az emelésekkel kapcsolatos további fontos szempont, hogy azok egyrészt mélyen érinthetik a munkaadók gazdálkodását, másrészt az adóbevételekre is hatással vannak, mivel a magyar dolgozók mintegy ötöde kapja a kötelezően előírt legkisebb fizetést. Ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalára is hatnak ezek a változások, ugyanis a munkanélküliségi ellátásoktól kezdve a gyermekgondozási díjig számos szociális transzfer értéke a minimálbér összegéhez van kötve.
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
