350-400 ezer forintra növekedhet a magyarországi minimálbér 2027-re egy négyéves bérfejlesztési stratégia szerint, ami a mostani 232 ezer forintos szinthez képest soknak tűnhet, ám a közelmúltban megszokott emelések tükrében nem beláthatatlan ezt elérni. A következő évi emelés 15 százalék lehet, amennyiben a harmadik negyedéves GDP nem fest túl rossz képet a gazdaság állapotáról. Utána a 400 ezer forintos szint eléréséhez további 12-17 százalékos évenkénti emelésekre lesz szükség 2027-ig, míg a 350 ezer forintos minimálbér eléréséhez 10 százalék körüli növekmények is elegendők.
Mindez azt jelenti, hogy a minimálbér tavalyi és idei növekedési üteméhez képest valamelyest lassíthat is a kormány, főleg, ha megelégszik a 350-400 ezer forintos sáv alsó tartományával. Ebben az esetben lényegében a járványt megelőző időszakban jellemző emelések térhetnek vissza, míg a 400 ezres minimálbér eléréséhez a közelmúlt növekményeit közelítő változásokra van szükség – a 15-20 százalékos emelések sem mondhatók rendkívülinek, volt rájuk példa a 2010-es években is, a kilencvenes években továbbá rendre ekkora mértékben gyarapodott a legkisebb adható fizetés.
Noha forintban kifejezve magyar viszonylatban az idei 16 százalékos minimálbér-emelés a jelentősebbek közé sorolható európai összehasonlításban, a minimálbéreket euróba átváltva már meglehetősen szerénynek mondható az idei változás: mindössze 6,8 százalék, messze elmaradva az Eurofound összehasonlításában szereplő legnagyobb, húsz százalékot meghaladó emelésektől.
Igaz, a fenti adatok annyiban félrevezetők lehetnek, hogy a 2022. és 2023. januári állapotokat hasonlítják egymáshoz, mindenesetre a forint árfolyamának romlása jócskán megtépázta a magyarországi minimálbér értékét, és ennek kockázata a következő évek emeléseire vonatkozóan is fennáll.
Az utolsó két, viszonylag jelentős emelés révén a magyar minimálbér mindenesetre visszaszerezte régi pozícióját a térségben. A helyi árszínvonalat figyelembe vevő, vásárlóerő-paritáson számolt értékek tükrében a Magyarországon adható legkisebb bér 2019 és 2021 között a leggyengébb fizetéssé vált a visegrádi országok és Románia minimálbéreivel összehasonlítva, de 2022 óta ismét a csehországi szinttel vetekszik – ehhez névértéken, helyi fizetőeszközben az unió legnagyobb minimálbér-emelését kellett Magyarországnak megtennie másfél-két éve.
Ambiciózus minimálbér-emelési tervek ráadásul a térség többi országában is előfordulnak, sőt, Lengyelországban a magyarországihoz képest nagyra törőbbek az elképzelések: a visegrádi összehasonlításban eleve legkedvezőbb minimálbért előíró országban a gyors infláció miatt évente kétszer korrigálják a minimálbéreket, 2023 és 2024 januárja között 21,5 százalékos, az idei és a jövő év júliusai között 19,4 százalékos emelés várható. Csehországban a jövő év kezdetével 13 százalékos emelésre lehet számítani, Szlovákiában valamivel több mint 7 százalékos növekedés következik, Románia pedig az idei október kezdetével emelt 10 százalékkal az ottani minimálbéren.
A minimálbér magyarországi emelkedésével kapcsolatban fontos tendencia, hogy az várhatóan egybeolvad a képzettséget igénylő munkaköröket betöltő dolgozókat megillető garantált bérminimummal – ez most 296 400 forint havonta –, amit a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is megerősített.
Az emelésekkel kapcsolatos további fontos szempont, hogy azok egyrészt mélyen érinthetik a munkaadók gazdálkodását, másrészt az adóbevételekre is hatással vannak, mivel a magyar dolgozók mintegy ötöde kapja a kötelezően előírt legkisebb fizetést. Ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalára is hatnak ezek a változások, ugyanis a munkanélküliségi ellátásoktól kezdve a gyermekgondozási díjig számos szociális transzfer értéke a minimálbér összegéhez van kötve.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
