Akik olcsóbb szállodában nyaraltak, azok mondtak le most a Balatonról

Az elmúlt napokban élénk vita alakult ki, hogy eltűntek-e a Balatonról a nyaralók, amit először a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke mondott ki, és amit a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője igyekezett cáfolni. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központra (NTAK) hivatkozva szerintük ugyanis ahogy berobbant a nyár, a nyaralók is megjelentek: tavalyhoz képest 7 százalékkal nőtt a szállodák forgalma.

Az biztosan látszik az elérhető adatokból, hogy az év első öt hónapjában összességében 4,3 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek az utazók a tó körül a tavalyi év azonos időszakához képest, ám a változás hátterében érdekes kettősség mutatkozik:

a belföldivendég-éjszakák száma csökkent, miközben a külföldivendég-éjszakák száma megemelkedett.

A jelenség főleg a szállodákat, panziókat és kempingeket is magába foglaló kereskedelmi szálláshelyek kategóriájában látványos, itt ugyanis a magyar vendégek által eltöltött éjszakák száma több, mint tíz százalékkal csökkent az előző és az idei évek között, miközben a külföldiek forgalma 14 százalékkal nőtt.

A változások következtében a külföldi vendégek aránya a balatoni szálláshelyeken az idei évben eddig stabilan húsz százalék felett mozgott, míg tavaly ezt a szintet csak a tavasz beköszöntét követően lépte át ez a mutató.

Mindezzel párhuzamosan a balatoni szállodák és azok szobáinak száma lényegében visszaállt a járvány előtti szintre tavasszal, vagyis az ágazat kapacitása nem csökkent – igaz, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ statisztikája csak a szállodákra vonatkozik, a többi szállástípus helyzete tehát kérdéses. A legalább háromcsillagos szállodák kategóriáit megkülönböztető szobafoglaltsági adatsorok továbbá arra utalnak, hogy a tehetősebb vendégkörre célzó hotelek működtek sikeresebben az év eddigi részében.

A jelenségre a szobákra jutó teljes bruttó árbevétel (TREVPAR) is rámutat, ami csak a legszínvonalasabb kategóriában növekedett, még az infláció ellenére is. A három- és négycsillagos szállodák jövedelmezősége romlott az idei év elején.

A magyar kirándulók visszaszorulásáról árulkodnak a Google által regisztrált internetes keresési adatok is. A „Balaton szállás” keresési kifejezés júniusi gyakoriságait összehasonlítva 2019-ig visszamenőleg jól látszik, hogy csökkenő tendencia kezdődött 2021-ben, aminek következtében az idén már csak alig több, mint fele annyiszor írták be a felhasználók a Google-be a szókombinációt, mint 3-4 éve (a Google egy sajátos, 0 és 100 közötti skálán mozgó viszonylagos pontszámmal jellemzi a keresési gyakoriságot).

A belföldi vendégforgalom csökkenése általános tendencia az országban, ahogy a külföldi turisták és a hozzájuk kötődő vendégéjszakák egyre növekvő száma is. A belföldi turizmus továbbá az olcsóbb szálláshelyek irányába is eltolódott, ami a reálbér- és fogyasztáscsökkenés mellett aligha adhat okot a meglepetésre – mindemellett akik tehetik, idén pótolhatják az elmúlt évek járványügyi korlátozásai miatt elhalasztott külföldi útjaikat.

A külföldről érkező vendégforgalom mindenesetre Budapest mellett a Balaton környékén is ellensúlyozhatja valamelyest a kevésbé költekező, egyre inkább „lefelé vásároló”, tehát a drágább szállások felől a megfizethetőbb ajánlatok felé húzó belföldi vendégek okozta problémákat a szektorban, amelyek súlyát a szezon kezdetén eleve nehezen lehet megítélni.