Ha a kisvasutak szóba kerülnek, sok embernek a felcsúti példa jut eszébe a stadion mellőli indulással és a mindössze 15 perces menetidővel. Pedig ettől elvonatkoztatva a magyar kisvasutak olyan érdekes színfoltjai a közlekedésnek és turisztikának, amire büszkék lehetünk. Magyarországon ugyanis Európa nyolcadik leghosszabb kisvasúti hálózata van^*A térképek alapján azt nem lehet eldönteni, hogy a vonalak üzemelnek-e, áru- vagy személyszállítás zajlik rajtuk. Mindenesetre a hazai 620 kilométernyi vonalból mintegy 320 kilométeren zajlik utasforgalom., és minden bizonnyal a mostani hosszú hétvégén is sokan iktatnak be egy-egy ilyen utat a szabadidős, családi programok közé.

A kisvasutakról nem vezetnek összesítéseket nemzetközi és az országos statisztikai hivatalok, ezért már azt sem könnyű feladat megmondani, hogy mekkora ezek hossza egy országban.

A fenti grafikonhoz az adatokat az OpenStreetMap adatbázisából gyűjtöttük össze, és minden normál nyomtávúnál keskenyebb vasútvonalat ide számítottunk. Ebben lehetnek turisztikai célú, erdei vasutak is, de akár keskeny nyomtávú, településeket összekötő villamosvonalak vagy áruszállító, bányavasutak is. Mivel az OpenStreetMapet önkéntesek szerkesztik, az egyes országokban kissé el is térhetnek a szerkesztési elvek. Mindenesetre ez alapján

terület- és lakosságarányosan csak Svájcban és Írországban van jelentősebb kisvasúti hálózat, mint hazánkban.

Forrás: saját szerkesztés OpenStreetMap alapján

Míg Svájc kiválóan kihasználta ezt a sajátosságát, és egy nemzetközi szinten is ismert iparágat épített fel az alpesi turistavonatokra, a magyar kisvasutak messze nem ilyen ismertek.

Ahogy az alábbi ábránkon látható, Magyarországot még Írország előzi meg a listán, ám ezek a keskeny nyomtávú (914 milliméteres) vonalak a normál (ott 1600 milliméteres) nyomtávú hálózat áruszállítási célú kiegészítői, ezeket nem hasznosítják turisztikailag. Cserébe több árut szállítanak rajta, mint a normál hálózaton.

2017-ben jelent meg egy kormányrendelet, amely a hazai turisztikai célú kisvasutak fejlesztésére rendelt forrásokat. Arról azonban keveset lehetett tudni, hogy összességében mennyi pénzt költöttek erre, és milyen hatása volt az utasok számára, a vasutak gazdálkodására.

Mivel a legtöbb vasutat olyan vállalatok üzemeltetik, ahol ez egy mellékes tevékenység, nem lehet a cégbeszámolókból sem kiindulni. Néhányat az országos vasútvállalatok (MÁV-Start és GYSEV) üzemeltetnek (Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, balatonfenyvesi, nagycenki), sok másikat pedig erdészetek (például a Gemenc Zrt., a Zalerdő Zrt. vagy éppen az Ipoly Erdő Zrt.).

Néhány tanulmány próbálkozott az adatok összegyűjtésével, és 2017-ben is készült az Országgyűlés Hivatala Infojegyzete számára egy minden vasút utasszámát tartalmazó gyűjtés. Pedig folyamatosan gyűjti az adatokat a KSH: korábban a Palkovics László távozásával megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium jogelődjei, ezt követően a Rogán-féle Miniszterelnökség számára. Ezeket azonban nem publikálják, csak közérdekű adatkéréssel lehet őket kikérni. Egy év hivatalok közötti pingpongozás után közérdekű adatigényünk célba ért, és megkaptuk az elmúlt öt év fő adatait.

Nehéz megmondani, hogy miért kellett tortúrát csinálni az igénylésből, hiszen jelentős volt az előrelépés, érdemben nőtt a kisvasutak utasforglma az elmúlt 10 évben.

2012 és 2019 között ötödével nőtt a hazai kisvasutak utasforgalma,

és a járványhoz kapcsolódó lezárások ellenére 2021-ben is alig 7 százalékkal maradt el az utasszám a 2012-es bázishoz képest. Feltehetően a külföldi utazási korlátozások is segíthettek az egyébként Covid által sújtott 2021-ben, de kevés olyan turisztikai, illetve főként közösségi közlekedés terület van, ahol ilyen gyors volt a felpattanás.

A szállított utasok száma 1,1 százaléka volt 2021-ben a nagyvasúti utasszámnak, utaskilométerben mérve pedig a teljesítmény 0,2 százaléka. Látszik, hogy a kettőt nem lehet egy lapon említeni, de tömegével nem is ugyanarra szolgál a két ágazat.

A kisvasutak ismertséget segíthette, hogy az Aktív Magyarország, a belföldi turizmusért felelős Révész Máriusz államtitkárhoz kapcsolódó cég kampányba kezdett. Kitalálták például, hogy a Kéktúrához hasonlóan lehessen pecséteket gyűjteni a kisvasút-látogatóknak.

Bár az utasszám nem csökkent drasztikusan a járvány alatt, az utaskilométer-adatok mutatják, hogy kisebb távot tettek meg kisvonatokkal. Bár 22 működő kisvasút van, az utasforgalom koncentrált: hat vonal adta a teljes forgalom 80 százalékát. A három legnépszerűbb vonal önmagában 60 százalékát adta az utasforgalomnak, ezek a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (24 százalék), a szilvásváradi (20 százalék) és a lillafüredi (17 százalék). Ebben a mezőnyben a felcsúti (hivatalos nevén Vál-völgyi, az alábbi ábrán a sötétlila körcikk) kisvasút közepes teljesítmény nyújt.

A Miniszterelnökség csak 2017-től tudta megadni a pénzügyi adatokat, ezekből az olvasható ki, hogy érdemben 2020-ban és 2021-ben nőtt meg az állami támogatások szerepe. Az elmúlt öt évben 4,5 milliárd forint beruházás volt a kisvasutaknál, a folyó kiadásaik pedig 10,9 milliárd forintot tettek ki. Az alkalmazottak száma csökkent, 123-ról 109 főre – ez mutatja, hogy gazdaságilag azért nincs túl nagy szerepük ezeknek a vasutaknak.

A vizsgált öt évben (2017-2021) összesítve a költségeket és az utazásokat

egy kisvasúti utazásra 408 forint költség adódik.

Ez nem egy jelentős tétel, különösen azt figyelembe véve, hogy a jegyárak jellemzően e felett vannak. Feltehetően a beruházási források java része azonban uniós és állami forrásokból érkezett, 4,5 milliárdból az országban több kisvasutat jelentősen fejlesztettek – ehhez mérten is túlzónak tűnik, hogy miért kellett a rövidke, nem túl népszerű felcsúti kisvasútra 600 millió forint uniós pénzt elkölteni. De ha másra nem, ez arra jó volt, hogy emiatt kénytelen-kelletlen a többi kisvasúttal is foglalkozni kellett, és nekik is jutott érdemi uniós és állami támogatás. (De például a remek adottságú Gemenci Erdei Vasút állapota így is sok kívánnivalót hagy maga után.)

Az semmilyen adatforrásból nem derül ki, hogy a kisvasutak mennyire tudták a külföldi turistákat elérni. Ha az svájci hegyek panorámáival nem is tud a magyar vasutazási élmény versenyezni, a nyugdíjasok megszólításában már sokkal inkább. Utazási fórumokon és hírekben is rendre előkerül az a külföldi szemmel hihetetlen kedvezmény, hogy minden uniós állampolgár 65 éves kora felett ingyen használhatja a magyarországi közösségi közlekedést, benne a vonatokkal. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz év alatt eltűnnek az országból az ütött-kopott vonatok, ha folytatódnak a beszerzésekA legutóbb bejelentett vásárlások költsége az 500 milliárdot közelítheti, de ha minden selejtezésre érett eszközt lecserélnének, nagyjából még háromszor ennyire lenne szükség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába a modern szerelvények, a sok késés elrettenti a magyarokat a vonatozástólHiába lett sokkal kényelmesebb vonattal közlekedni Magyarországon az elmúlt két évtizedben, a vasúti személyszállítás nem vált népszerűbbé, sőt inkább leépült 2002 óta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat kisvasút közlekedés turizmus vasút vasúti közlekedés Olvasson tovább a kategóriában