Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. augusztus 27. 11:57 Adat

Megtévesztő, amit a kormány az oltásokról mond, pedig lenne mivel egyértelműen érvelnie

Aki nem oltatja be magát, az jó eséllyel meg fog betegedni. Akit beoltanak, ott az eddigi 5,5 millió oltott alapján azt tudjuk mondani, hogy a megbetegedés esélye 0,18 százalék, tehát két tized százalék, gyakorlatilag ötszázból egy ember betegszik meg.

Ez volt az egyik legfontosabb érve az oltás mellett Gulyás Gergelynek a múlt hét végi kormányinfón. Bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter további részleteket is elárult, azóta egyértelműen ez a 0,2 százalék lett a kormányzati járványkommunikáció kulcsszáma. Orbán Viktor a minap emailben tájékoztatta a választópolgárokat, hogy „a két oltáson átesett emberek körében ötszázból mindössze egy ember kapja el a vírust”, majd pedig Müller Cecília, országos tisztifőorvos ismételte meg lényegében ugyanezt.

Mi harminc?

A 0,2 százalékos megfertőződési arány elsőre nagyon jól hangzik, hiszen rendkívül alacsonynak tűnik. A gond csak az vele, hogy önmagában ez a szám értelmezhetetlen. Minek a 0,2 százalékáról beszélünk? Az eddig beoltott, és védettséget szerzett 5,5 millió ember az alap? Abban ugyanis az is benne van, aki tegnap lett védett, és nála nem annyira nagy dolog, hogy egy nap alatt nem kapta el a koronavírust. Milyen időtávról beszélünk? Az elmúlt nagyjából két és fél hónapban például a magyar lakosság kevesebb mint 0,2 százaléka kapta el a koronavírust, tehát az oltatlanok körében sem volt rosszabb az arány, mint az oltottaknál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPéldátlan adat mutatja, milyen mély gödörbe került a magyar oltási programSosem adtak még be olyan kevés második oltást, mint tegnap, amióta csak közzéteszik az erre vonatkozó adatot. Közel 85 ezren vannak késésben a második dózissal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a halálozások számától, hanem az iskolázottságtól függ, hogy hányan oltatják be magukatAz oltásokat nem azokban a megyékben veszik fel nagyobb arányban, ahol pusztítóbb volt a járvány vagy rosszabb a lakosok egészsége, hanem ahol többen szereztek érettségit.

A legvalószínűbbnek az tűnik – és erre utalnak Gulyás Gergely, illetve Müller Cecília szavai is – hogy a kormány a teljes, 5,5 millió emberre vetíti a megbetegedettek számát, és az időt az oltások kezdetétől méri. Egészen pontosan, ha konzekvensek, akkor a védettség kialakulásától, tehát a második oltást követő 14. naptól számolnak. És ha precízek akarunk lenni, akkor nem a megbetegedetteket, hanem a fertőzötteket számolják, bár ezt a kettőt a kommunikációban rendre összemossák, és ezzel értelmezhetetlenné teszik*A fertőzött az, akinek a szervezetében ki tudják mutatni a vírust, és így tovább is fertőzhet másokat, míg a beteg az, akinél a kórokozó tüneteket is okoz. Valószínűleg egyik körből sem találnak meg mindenkit, de a fertőzöttként kimutatottak nagy részét (de nem teljes egészét) minden bizonnyal a tünetesek adják. A kormányzat azonban valószínűleg az azonosított fertőzöttek számát viszonyította az összes beoltottéhoz (azaz nem csak a tüneteket produkálókét). .

Ám ha így számoljuk, akkor a 0,2 százalék nem is annyira alacsony érték. Az átoltottsági és a napi fertőzöttségi adatok alapján ugyanis a vakcinálás megindítása óta az oltottaknak akkor is csak 0,43 százaléka kapta volna el a koronavírust, ha ugyanolyan eséllyel fertőződnek meg, mint az országos átlag (a számolás részleteihez kattints a csillagra)*A napi fertőzöttségi adatok alapján minden napra kiszámoltuk, hogy a magyar lakosság hány százaléka lett fertőzött az adott napon. Ezt az arányt megszoroztuk az aktuálisan védettek számával, így megkaptunk, hogy az országos fertőzöttségi aránnyal elvileg hány védett ember fertőződött volna meg aznap. Az így kapott napi adatokat összesítettük mostanáig, majd elosztottuk az összes védett számával..

Nem a fertőzés a lényeg, hanem a betegség

Ez pedig már egy kicsit más kontextust ad a kormány által kiragadott mutatónak. Az, hogy az oltás nagyjából 60 százalékkal csökkenti a megfertőződés esélyét (0,2 százalék 0,43 százalék helyett), nem teljesen ugyanaz, mint hogy 99,8 százalék eséllyel nem leszünk betegek vagy nem kapjuk el a vírust a vakcinálás után. A 60 százalék egyébként, ha nem az országos átlaghoz, hanem csak az oltatlanokhoz viszonyítjuk a fertőzés esélyét, akkor némileg magasabb, de így is 70-75 százalék, tehát messze nem 99,8.

Ám ez önmagában nem probléma. Az oltás ugyanis elsősorban nem a megfertőződéstől, hanem a komolyabb megbetegedéstől véd. Attól, hogy valaki be van oltva, még ugyanúgy bejuthat a szervezetébe a vírus, mintha nem kapott volna vakcinát. A különbség a két állapot között elsősorban az, hogy amikor a vírus már bejutott a szervezetbe és szaporodni kezd, akkor a beoltottak szervezetének már van felkészült és hatékony védelme ellene. Így még mielőtt a vírus komolyabb károkat okozna, jó eséllyel kipucolja onnan. Magyarul – ahogy ezt már számtalan szakember számtalanszor elmondta –

az oltás nem a megfertőződéstől véd, hanem a betegség súlyos lefolyásától.

Elég sok példát láthattunk már arra, hogy viszonylag magas átoltottságú országokban akár a korábbinál magasabb szintre is felfutott a fertőzések száma, de ennél sokkal fontosabb, hogy a halálozások nem követték ezt a mintát. Azaz ugyanannyi fertőzöttből sokkal kevesebben veszítették az életüket. Ez történt például az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is.

Éppen ezért teljesen érthetetlen, hogy a kormány miért a fertőzések arányáról kommunikál, és miért nem inkább arról, hogy a kórházban ápolt betegek közül mekkora volt az oltottak és az oltatlanok aránya. Egy ilyen adatsornál ugyanis – a nemzetközi tapasztalatok alapján – valószínűleg tényleg lehetne jóval 90 százalék feletti mutatókkal villogni.

Adat covid járvány koronavírus oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.