A ma megjelent adat szerint tegnap mindössze 341 ember kapott második oltást a koronavírus ellen Magyarországon. Bár a hazai oltási program vészes lelassulása egyáltalán nem újdonság, ez mégis rendkívül alacsony szám, konkrétan még soha nem volt ilyen kevés.

A kétszer beoltottak számáról először január 19-én jelent meg tájékoztatás a hivatalos oldalon, akkor 1643-an voltak. Korábban valószínűleg az elenyésző számok miatt nem tartották érdemesnek ezt közölni, hiszen az első védőoltást tavaly december 26-án adták be az országban, és mivel az akkori (ma már ismét érvényes) előírás szerint három hétnek kellett eltelnie két Pfizer-dózis beadása között, ezért január 16-án volt esedékes a második vakcina az elsőként beoltottak számára.

Pontos adatok híján nem tudni, hogy éppen aznap kevesebben lehettek-e a tegnapi 341-nél, de még ez sem biztos. A vidéki kórházakban csak másnap kezdtek oltani, de december 26-áról Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta, hogy náluk 132 embert oltottak be, míg a Dél-Pesti Centrumkórházban öt nap alatt terveztek beoltani 975 dolgozót. Ha az első napon csak másfél tucatnyival többet adtak be az időarányosnál – és pontosan tartották a 21 napos időközt –, akkor már a legelső lehetséges napon is több második dózist adtak be, mint tegnap.

Ebből nyilván nem a pontos számok érdekesek igazán, hanem az, hogy ez talán minden eddigi számnál jobban mutatja, mennyire befékezett a magyar oltási program. Korábban a kormány büszkélkedhetett azzal, milyen jól állunk (az EU-n belül Málta után általában a második helyen) az első oltások arányával, aztán egy idő után már a teljes immunizáltságra, azaz a kétszeres átoltottságra helyezte át az összehasonlítást.

Mostanra azonban ebben is elkopott az előnyünk, amivel egyébként semmi baj nem lenne, ha minden összehasonlítandó ország valahol 80 és 90 százalék között lenne a teljes átoltottságot illetően, erről azonban sajnos szó sincs. Nálunk ez a mutató nem éri el az 57 százalékot, ami a koronavírus eredeti, vuhani változatával szemben is csak szerencsés esetben lett volna elég a nyájimmunitáshoz (amikor a vírus már nem tud tovább terjedni a népességben). Ezt az alfa (brit), majd a delta (indiai) variáns egyre magasabbra tolta, az utóbbi már 90 százalék közelébe, de van olyan vélemény is, hogy a nyájimmunitás immár elérhetetlen.

Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor most már mindegy, mekkora az átoltottság, hiszen minél nagyobb, annál kisebb emberi és anyagi veszteségekkel lesz megúszható a minden bizonnyal itthon is elkerülhetetlen negyedik járványhullám. Pont ebből a szempontból szomorú igazán a tegnapi adat.^*Csak a pontosság kedvéért: a hivatalos portál nem közli a naponta beoltottak számát, de az egy nappal korábbi adattal összehasonlítva kiszámolható.

Május közepe óta ezen a héten fordult elő először, hogy az egyes napokon beadott első oltások száma több napon keresztül meghaladja a második dózisokét.

Ez azt mutatja, hogy az a lassulás, amely már jóval korábban bekövetkezett az első oltásoknál, menetrendszerűen megérkezett a második dózisokhoz is. Vagyis eddig tartott a két dózis közötti olló záródása, mostantól ez a mutató valószínűleg stagnálni fog, vagy valamelyest ismét nyílik majd. Pedig mint látszik, a kétszer beoltottak száma még mindig nem érte el azt az 5,5 milliót, amelynek első oltásos elérésekor, július elején életbe lépett a lazítások legutóbbi jelentősebb köre.

Egyben ez azt is jelenti, hogy immár nagyjából látszik, mennyien vannak azok, akik nem tudják vagy nem akarják felvenni a második oltást. (Mindez az egydózisos Janssen vakcinát kapókra értelemszerűen nem vonatkozik, ők a kétdózisos számításba is egyből bekerülnek.) Az ő számuk jelenleg közel 166 ezer, de közülük majdnem 81 ezren az utóbbi három hétben kapták meg az első oltásukat, vagyis ők még nincsenek késésben. (A három héttel némileg egyszerűsítünk, mert csak a Pfizer és a Szputnyik esetében pontosan ennyi a két dózis közötti előírt idő, a Moderna és a Sinopharm esetében négy hét, míg az Astrazenecánál 4 és 12 hét közötti. Ökölszabályszerűen azonban számolhatunk három héttel, mert június vége óta a Pfizeren és a Janssenen kívül a többi vakcina használata első oltásként elhanyagolható mértékű.)

Azaz körülbelül 85 ezren vannak, akik valamiért nem tudták vagy akarták felvenni a második dózisukat, például mert közben megbetegedtek, gyermeket vállaltak, vagy éppen csak a védettségi igazolványt akarták megszerezni, amelyet már az első oltás után megkaptak. Bár korábban felmerült, hogy a kormány ezt megvonja azoktól, akik a második dózist nem adatták be, ez az ötlet lekerült a napirendről, mivel jelenleg belföldön nincs túl nagy jelentősége a védettségi igazolványnak.

Az utóbbi egy hónapban (július 11. – augusztus 11.) naponta átlagosan alig több mint négyezer első oltást adtak be, és látszik, hogy ezt a kormány is kevesli. Az idősek oltására a háziorvosokat igyekszik mozgósítani, míg a 12-17 éves fiataloknál az iskolakezdés előtti napokra ígért külön oltási lehetőséggel próbálja növelni a jelenleg nagyon alacsony, 27 százalékos átoltottságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz alacsony esetszámok ellenére nagyon korai még a járvány végének örülniEgyelőre alacsonyak az esetszámok, de szakemberek szerint nem lehet hátradőlni. Nem tudni mekkora terhelést jelentenek majd a Coviddal együtt visszatérő szezonális megbetegedések.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat járvány koronavírus oltás védőoltás Olvasson tovább a kategóriában