Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. július 16. 06:20 Adat

Nem a halálozások számától, hanem az iskolázottságtól függ, hogy hányan oltatják be magukat

Egészen döbbenetes módon ellentétes irányú összefüggés van a Covid halálozások száma és a beoltottak aránya között az ország egyes megyéiben. Magyarul: ahol többen veszítették életüket a járványban, ott kevesebben vették fel a felkínált vakcinát. (Az az ok-okozati összefüggés, hogy azért haltak meg többen, mert kevesebben oltatták be magukat, azért nem tűnik reálisnak, mert mire az oltások széles körben elérhetővé váltak, már mindenhol rengetegen haltak meg.) Mindez tehát sokkal inkább arra utal, hogy lényegében nem a pandémia környezetünkben tapasztalt következményei alapján döntünk az oltásról. Az átoltottság mértéke a számok szerint az egyes megyékben sokkal inkább az ott élők iskolázottságával függ össze.

Nem a járványadatok számítanak, hanem az érettségi

A hazai átoltottság területi különbségeiről sokáig semmit sem lehetett tudni, és bár elég egyértelműnek tűnt, hogy erről rendelkezésre állnak adatok, az érintettek valamiért mégsem árulták el ezeket. A hét elején aztán a Miniszterelnökség elküldte a megyei adatokat a 444-nek, amiből kiderült, jelentős eltérések vannak az ország egyes régiói között. Legnagyobb arányban a budapestiek, illetve a dunántúliak vették fel a vakcinákat, miközben e térségekhez képest egyes keleti megyékben közel tíz százalékponttal alacsonyabb az oltottak aránya.

Mivel az átoltottság nagyon fontos a további járványhullámok elkerülése érdekében, az elmúlt hónapokban pedig szakmai-politikai viták alapja is volt, megvizsgáltuk, milyen helybeli egészségügyi, társadalmi, politikai vagy épp gazdasági jellemzők befolyásolhatják, hogy mennyien vették fel az oltást egy-egy megyében.

A legmeglepőbb eredmény– ahogy említettük – egyértelműen az volt, hogy a Covid áldozatainak száma és az átoltottság között nemhogy nincs erős összefüggés, de kismértékben még ellentétes irányú is a mutatók mozgása. Bár területi halálozási adatok elég korlátozottan állnak rendelkezésre, hiszen ilyeneket rendszeresen nem közölt az operatív törzs, de az oltottak aránya valamennyi olyan mutatóval ellentétes irányú kapcsolatot mutatott, amelyekből az áldozatok számára következtethetünk. Így volt ez a megyei többlethalálozási adatokkal*Melyek azt mutatják meg, hogy az adott megyében mennyivel haltak meg többen a járvány idején, mint egyébként járvány nélkül szoktak., illetve az egyetlen közzétett területi adatsorral is, amelyben a februárig elhunyt betegek szerepeltek.

 

A fertőzésszámmal ugyan pozitív irányú a kapcsolat, azaz, ahol több megbetegedést azonosítottak, ott többen is vették fel a vakcinát, de itt sem kiugróan erős a két mutató együttmozgása. Azaz úgy tűnik, hogy

alapvetően nem a járvány mértékén múlt, hogy hol mennyien oltakoztak.

Azokban a megyékben azonban, ahol magasabb az érettségizettek aránya, többen vették fel a vakcinát, és ez – az iskolázottság és az átoltottság közötti – összefüggés ráadásul kifejezetten erős. Ahogy a lakosság keresete és az oltottsági arány közötti is, igaz itt más jellemzők – például az iskolázottság – hatása is érvényesülhet közvetve, és magyarázhatja ezt az együttmozgást.

Kifejezetten ijesztő ugyanakkor, hogy a lakosság általános egészségügyi állapota és az átoltottság szintén erős, de negatív korrelációt mutat. Ez azt jelenti, hogy azokban a megyékben, ahol többet betegeskednek az emberek, kevesebben hajlandóak oltatni magukat. Itt jó eséllyel szintén más jellemzők közvetett hatása érvényesül – feltételezhetően megint csak nem közömbös az iskolázottság –, ettől függetlenül azonban a jelenség elég komoly kockázatot jelent, hiszen az egyes krónikus betegségekben szenvedőknél sokkal nagyobb eséllyel lesz súlyos lefolyású a koronavírus okozta betegség. Sőt, ahogy arról korábban irtunk: számokkal is igazolható, hogy Magyarországon azokban a megyékben és járásokban végezte a legnagyobb pusztítást a járvány, ahol rosszabb a lakosság általános egészségügyi állapota*Az általános egészségi állapot alatt a gyógyszerforgalom alapján mért megbetegedések lakónépességhez képesti számát értjük, az összes betegségcsoportot figyelembe véve.
.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzikszó, Encs és Devecser környékén tízből egy koronavírus-fertőzött meghaltRémisztő adata az egyenlőtlenségnek, hogy az országnak vannak olyan kisebb régiói, ahol több mint 10 százalékon áll a járvány halálozási mutatója, miközben a legjobb járási adatok eddig 3 százalék alatt maradtak.

A legegyértelműbbnek tehát az átoltottság iskolázottsággal való kapcsolata tűnik.

Az oltási hajlandóságot nemzetközi tapasztalatok szerint is meghatározza az emberek képzettsége: a koronavírus elleni vakcinák felvétele például az Egyesült Államokban és Kanadában is gyakoribb a magasabban iskolázottak körében, egy viszonylag friss olaszországi felmérés pedig arra mutat rá, hogy a jobban képzett szülők a gyermekeiknek (is) nagyobb valószínűséggel adatják be az oltásokat. Ez az összefüggés továbbá olyan, az iskolázottsággal kapcsolatban álló mutatókon keresztül is megmutatkozik, amelyek a helyi jövedelmi viszonyokra utalnak.

Ezek a tanulságok különösen fontosak most, amikor kezd körvonalazódni az oltakozni hajlandók tényleges végső aránya a magyar társadalomban, miközben a vírus legújabb, delta variánsa minden eddiginél nagyobb fenyegetést jelent az oltatlanok számára.

A naponta beadott oltások száma a tavaszi szint töredékére csökkent az utóbbi hetekben, így Magyarország az első dózist felvevőket nézve már lekerült az uniós rangsor elejéről, és a mostani tendenciák alapján lassan ugyanez bekövetkezik a teljes oltás-soron túlesettek arányát nézve is.

Mivel az iskolázottsági mutatók javítása évek, vagy inkább évtizedek kérdése, a mostani járvány elleni védekezésben az oktatás megerősítésének aligha lehetne bármi szerepe, hosszú távon viszont fontos tanulság a fenti eredmények alapján, hogy jobb iskolarendszerrel javíthatók a társadalom esélyei egy újabb válság leküzdésére.

Adat covid-19 koronavírus oltás oltásellenesség vakcina védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. július 27. 06:45 Adat, Vállalat

A negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaipar

Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Váczi István
2021. július 23. 17:00 Adat, Közélet

Török csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormány

Augusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Stubnya Bence
2021. július 23. 10:23 Adat

A harmadik leginkább túlsúlyos uniós tagállam vagyunk, a csehekkel holtversenyben

A felnőtt lakosság csaknem 60 százaléka számít túlsúlyosnak. Máltán a legrosszabb a helyzet, Olaszországban a legjobb.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. július 29. 16:15 Élet

Száz év és egy nap kellett ahhoz, hogy a világ egyik legfontosabb gyógyszerének piacán árverseny induljon

Melyik inzulint kéri, a drágábbat vagy az olcsóbbat? - ezt a kérdést eddig nem tehette fel a patikus, de most már nem kizárt, hogy egyszer ilyen is lesz.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

A magyar szavazók 15 százaléka nem fideszes, de ellenzi a melegek jogegyenlőségét. Ők és a hezitáló fideszesek lehetnek az LMBTQ-ellenes fordulat precíziós célpontjai.

Avatar
2021. július 28. 16:11 Világ

Most már az EU is azt mondja, hogy a klímaválságra nincs csodaszer, alkalmazkodnunk kell

Az unió nemrég elfogadott adaptációs stratégiája ambiciózus, de kérdés, hogy elég ambiciózus-e? A Green Policy Center elemzése erre keresi a választ.