Egészen döbbenetes módon ellentétes irányú összefüggés van a Covid halálozások száma és a beoltottak aránya között az ország egyes megyéiben. Magyarul: ahol többen veszítették életüket a járványban, ott kevesebben vették fel a felkínált vakcinát. (Az az ok-okozati összefüggés, hogy azért haltak meg többen, mert kevesebben oltatták be magukat, azért nem tűnik reálisnak, mert mire az oltások széles körben elérhetővé váltak, már mindenhol rengetegen haltak meg.) Mindez tehát sokkal inkább arra utal, hogy lényegében nem a pandémia környezetünkben tapasztalt következményei alapján döntünk az oltásról. Az átoltottság mértéke a számok szerint az egyes megyékben sokkal inkább az ott élők iskolázottságával függ össze.
Nem a járványadatok számítanak, hanem az érettségi
A hazai átoltottság területi különbségeiről sokáig semmit sem lehetett tudni, és bár elég egyértelműnek tűnt, hogy erről rendelkezésre állnak adatok, az érintettek valamiért mégsem árulták el ezeket. A hét elején aztán a Miniszterelnökség elküldte a megyei adatokat a 444-nek, amiből kiderült, jelentős eltérések vannak az ország egyes régiói között. Legnagyobb arányban a budapestiek, illetve a dunántúliak vették fel a vakcinákat, miközben e térségekhez képest egyes keleti megyékben közel tíz százalékponttal alacsonyabb az oltottak aránya.
Mivel az átoltottság nagyon fontos a további járványhullámok elkerülése érdekében, az elmúlt hónapokban pedig szakmai-politikai viták alapja is volt, megvizsgáltuk, milyen helybeli egészségügyi, társadalmi, politikai vagy épp gazdasági jellemzők befolyásolhatják, hogy mennyien vették fel az oltást egy-egy megyében.
A legmeglepőbb eredmény– ahogy említettük – egyértelműen az volt, hogy a Covid áldozatainak száma és az átoltottság között nemhogy nincs erős összefüggés, de kismértékben még ellentétes irányú is a mutatók mozgása. Bár területi halálozási adatok elég korlátozottan állnak rendelkezésre, hiszen ilyeneket rendszeresen nem közölt az operatív törzs, de az oltottak aránya valamennyi olyan mutatóval ellentétes irányú kapcsolatot mutatott, amelyekből az áldozatok számára következtethetünk. Így volt ez a megyei többlethalálozási adatokkal*Melyek azt mutatják meg, hogy az adott megyében mennyivel haltak meg többen a járvány idején, mint egyébként járvány nélkül szoktak., illetve az egyetlen közzétett területi adatsorral is, amelyben a februárig elhunyt betegek szerepeltek.
A fertőzésszámmal ugyan pozitív irányú a kapcsolat, azaz, ahol több megbetegedést azonosítottak, ott többen is vették fel a vakcinát, de itt sem kiugróan erős a két mutató együttmozgása. Azaz úgy tűnik, hogy
alapvetően nem a járvány mértékén múlt, hogy hol mennyien oltakoztak.
Azokban a megyékben azonban, ahol magasabb az érettségizettek aránya, többen vették fel a vakcinát, és ez – az iskolázottság és az átoltottság közötti – összefüggés ráadásul kifejezetten erős. Ahogy a lakosság keresete és az oltottsági arány közötti is, igaz itt más jellemzők – például az iskolázottság – hatása is érvényesülhet közvetve, és magyarázhatja ezt az együttmozgást.
Kifejezetten ijesztő ugyanakkor, hogy a lakosság általános egészségügyi állapota és az átoltottság szintén erős, de negatív korrelációt mutat. Ez azt jelenti, hogy azokban a megyékben, ahol többet betegeskednek az emberek, kevesebben hajlandóak oltatni magukat. Itt jó eséllyel szintén más jellemzők közvetett hatása érvényesül – feltételezhetően megint csak nem közömbös az iskolázottság –, ettől függetlenül azonban a jelenség elég komoly kockázatot jelent, hiszen az egyes krónikus betegségekben szenvedőknél sokkal nagyobb eséllyel lesz súlyos lefolyású a koronavírus okozta betegség. Sőt, ahogy arról korábban irtunk: számokkal is igazolható, hogy Magyarországon azokban a megyékben és járásokban végezte a legnagyobb pusztítást a járvány, ahol rosszabb a lakosság általános egészségügyi állapota*Az általános egészségi állapot alatt a gyógyszerforgalom alapján mért megbetegedések lakónépességhez képesti számát értjük, az összes betegségcsoportot figyelembe véve.
.
A legegyértelműbbnek tehát az átoltottság iskolázottsággal való kapcsolata tűnik.
Az oltási hajlandóságot nemzetközi tapasztalatok szerint is meghatározza az emberek képzettsége: a koronavírus elleni vakcinák felvétele például az Egyesült Államokban és Kanadában is gyakoribb a magasabban iskolázottak körében, egy viszonylag friss olaszországi felmérés pedig arra mutat rá, hogy a jobban képzett szülők a gyermekeiknek (is) nagyobb valószínűséggel adatják be az oltásokat. Ez az összefüggés továbbá olyan, az iskolázottsággal kapcsolatban álló mutatókon keresztül is megmutatkozik, amelyek a helyi jövedelmi viszonyokra utalnak.
Ezek a tanulságok különösen fontosak most, amikor kezd körvonalazódni az oltakozni hajlandók tényleges végső aránya a magyar társadalomban, miközben a vírus legújabb, delta variánsa minden eddiginél nagyobb fenyegetést jelent az oltatlanok számára.
A naponta beadott oltások száma a tavaszi szint töredékére csökkent az utóbbi hetekben, így Magyarország az első dózist felvevőket nézve már lekerült az uniós rangsor elejéről, és a mostani tendenciák alapján lassan ugyanez bekövetkezik a teljes oltás-soron túlesettek arányát nézve is.
Mivel az iskolázottsági mutatók javítása évek, vagy inkább évtizedek kérdése, a mostani járvány elleni védekezésben az oktatás megerősítésének aligha lehetne bármi szerepe, hosszú távon viszont fontos tanulság a fenti eredmények alapján, hogy jobb iskolarendszerrel javíthatók a társadalom esélyei egy újabb válság leküzdésére.
