Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 15. 16:53 Adat

Szikszó, Encs és Devecser környékén tízből egy koronavírus-fertőzött meghalt

Három olyan járás is volt az országban, ahol március elejéig minden tizedik azonosított koronavírus-fertőzött belehalt a betegségbe – ez borzasztóan rossz arányt jelez. Országosan 100-ból négy ember volt (eddig) a halálozási mutató, de másfél tucatnyi járásban még a 3 százalékot sem érte el az arány. Ez is elég jól mutatja, hogy Magyarországon belül nagyon eltérőek voltak a betegség túlélésének esélyei.

Korábban már írtunk róla, hogy megyei szinten elsősorban a térség lakosságának általános egészségügyi állapota határozhatta meg a betegek kilátásait, és most már látjuk, hogy ezt igazolják vissza a járási adatok is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.

Devecser vs. Kapuvár

A Nemzeti Népegészségügyi Központ a K-Monitor februári adatkérését teljesítve május végén közzétette a járvány települési szintű adatait. Ebből azt tudhattuk meg, hogy a pandémia tavaly márciusi kitörése és idén február 14-e között mennyien fertőződtek meg, illetve hogy a 2021. március 4-ét megelőző egy évben hány koronavírus-fertőzött veszítette életét.

Ahogy látszik, a két adatsor időben nem teljesen esik egybe, ami miatt nem is vethetőek tökéletesen össze. Jó példa erre Tárnokréti, ahol az adatbázis szerint egy fertőzött, de két halálos áldozat volt (A második elhunyt vélhetően február 14. és március 4. között halt meg). Ugyanakkor az azonos időpontból származó adatok sem mutatnának teljesen pontos képet, hiszen a betegség lefolyása a nemzetközi tapasztalatok alapján átlagosan nagyjából két hét, a két adatsor közötti időbeli eltolódás pedig annyira nem nagy, hogy ez érdemi eltérést eredményezzen. Különösen igaz ez, ha nem települési, hanem összevont adatokat vizsgálunk, ezért is döntöttünk a járási szintű elemzés mellett.

Az NNK által közzétett számok szerint országosan a fertőzöttek 4 százaléka veszítette életét, a teljes népességszámhoz viszonyítva pedig 0,16 százalékos volt a mortalitás. Budapesten pontosan ugyanezek a számok adódtak, az egyes járások között azonban már jelentős eltérések voltak.

A Szikszói az Encsi és a Devecseri járásokban például az azonosított fertőzöttek több mint tizede halt meg, miközben Kapuvár és Várpalota környékén ugyanez az arány 2,3 százalék volt. Népességarányosan a legtöbben a sümegi járásban veszítették életüket, itt az országos 0,16 százalék több mint duplája volt a halálozás. Ebben azonban szerepet játszik az is, hogy a járásban kifejezetten erős volt a járvány, nagyon sokan fertőződtek meg már a harmadik hullám előtt is.

A sokat emlegetett alapbetegségek

A betegség túlélésének esélye – nem meglepő módon – járási szinten is erős összefüggést mutat bizonyos krónikus betegségek elterjedésével. Korábban a statisztikai hivatal halálozási adatai alapján már írtunk róla, hogy megyei szinten egyes betegségtípusok gyakorisága erősen együtt mozog az ezer fertőzöttre jutó Covid halálozással. Bár az NNK most kiadott adatai néhol elég jelentősen eltérnek a KSH halálozási statisztikáitól (ezzel részletesebben egy későbbi cikkben foglalkozunk majd), de megyei szinten a népegészségügyi központ számai alapján is nagyon egyértelműen látszik ez az összefüggés, és ha kissé kevésbé erősen, de a járásoknál is kimutatható.

A koronavírus leginkább az ország azon járásaiban volt pusztító, ahol gyakoriak a csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei, a mentális és viselkedés zavarok, illetve a keringési rendszer és az emésztőrendszer betegségei

 – ez utóbbi kivételével az itt említett egészségügyi problémákat rendre kiemelhettük korábbi elemzésünkben is.

Az ábrán jól látszik továbbá, hogy a megyei adatokhoz képest járási szinten jóval kisebb erősségű összefüggéseket mérhetünk, ami jórészt a statisztikák területi vonatkozását övező bizonytalanságoknak is betudható: az alapbetegségek előfordulását a gyógyszerforgalom alapján mérjük, míg a koronavírus-fertőzések súlyosságát nézve az NNK-tól kapott információra támaszkodtunk, vagyis különböző adatforrásokat fűztünk össze, amelyek eltérő módon köthetők egy-egy térséghez*Feltételezhetjük, hogy ha a járások helyett a megyéket, vagyis tágabb területi egységeket elemzünk, akkor a bizonytalan területi besorolásokból eredő torzítás kevésbé befolyásolja az eredményeket. Települési szinten ugyanakkor vélhetően fokozottan fennállnak ezek a bizonytalanságok, ezért az ilyen részletességű vizsgálattól eltekintünk..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.

A fontosabb együttmozgásokat érdemes részletesebben, pontdiagramokon is megvizsgálni, mivel egy-egy szélsőséges adat is erősen befolyásolhatná az eredményeinket. Ebben az esetben azonban láthatóan nem erről van szó: a pontdiagramok is megerősítik, hogy bizonyos betegségtípusok gyakoribb előfordulásával együtt nő a végzetes koronavírus-fertőzések valószínűsége.

 

A fentebbi ábra további fontos tanulsága, hogy a koronavírus pusztítása összefügg az összesített betegszámmal. Általában véve elmondható tehát, hogy azokban a térségekben, ahol többen szenvednek valamilyen betegségben, súlyosabb következményekkel jár a koronavírus-járvány. Mindez magyarázatot adhat arra, hogy a nem túl fényes egészségügyi állapotú magyar lakosság körében miért haltak meg nemzetközi összehasonlításban is rendkívül sokan a koronavírus következtében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdeje elgondolkodni, miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyarJárvány nélkül is rendkívül magas a halálozások száma Magyarországon, és még régiós összevetésben is indokolatlanul sok magyar hal meg.

Adat halálozás járások járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. július 27. 06:45 Adat, Vállalat

A negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaipar

Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Váczi István
2021. július 23. 17:00 Adat, Közélet

Török csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormány

Augusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Stubnya Bence
2021. július 23. 10:23 Adat

A harmadik leginkább túlsúlyos uniós tagállam vagyunk, a csehekkel holtversenyben

A felnőtt lakosság csaknem 60 százaléka számít túlsúlyosnak. Máltán a legrosszabb a helyzet, Olaszországban a legjobb.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. július 29. 16:15 Élet

Száz év és egy nap kellett ahhoz, hogy a világ egyik legfontosabb gyógyszerének piacán árverseny induljon

Melyik inzulint kéri, a drágábbat vagy az olcsóbbat? - ezt a kérdést eddig nem tehette fel a patikus, de most már nem kizárt, hogy egyszer ilyen is lesz.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

A magyar szavazók 15 százaléka nem fideszes, de ellenzi a melegek jogegyenlőségét. Ők és a hezitáló fideszesek lehetnek az LMBTQ-ellenes fordulat precíziós célpontjai.

Avatar
2021. július 28. 16:11 Világ

Most már az EU is azt mondja, hogy a klímaválságra nincs csodaszer, alkalmazkodnunk kell

Az unió nemrég elfogadott adaptációs stratégiája ambiciózus, de kérdés, hogy elég ambiciózus-e? A Green Policy Center elemzése erre keresi a választ.