Addig módosítgatta felfelé a statisztikai hivatal a március-áprilisi halálozási adatokat, hogy mostanra kiderült: az elmúlt 50 évben népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22. és 28. között. Az első adatközlés a szóban forgó idei 12. hétre még 3872 elhunytról szólt, ami már akkor is nagyon soknak számított, hiszen ennél alig több mint egy tucat esetben rögzítettek több halálesetet 1970 óta. Mostanra azonban a március utolsó teljes hetében elhunytak száma a KSH statisztikája szerint átlépte a 4500-at is.
Ennél egyetlen egy alkalommal haltak meg többen Magyarországon hét nap alatt, méghozzá az ezredforduló hetében. A járvány előtt eléggé elképzelhetetlennek tűnt, hogy az akkori kiugróan magas adatot valaha is megközelítjük még egyszer, hiszen a 2000 első hetében mértnek soha a közelében sem volt a halálozás Magyarországon. Az azóta a pandémia kezdetéig eltelt bő két évtized leghalálosabb hete a 2017-es influenzajárvány csúcsán volt, amikor 3616-an veszítették életüket Magyarországon, az ezredfordulón azonban ennél ezerrel több halálesetről számolt be a KSH. Utóbbi még az előző fél évszázad második leghalálosabb heténél is sokkal magasabb. A koronavírus megjelenéséig ennek a szomorú listának a második helyén az újkori magyar történelem valószínűleg legdurvább, 1983-as influenzajárványának a legkegyetlenebb hete állt.
A koronavírus-járvány azonban olyan halálozási adatokat hozott Magyarországon, amilyeneket az elmúlt ötven évben nem láthattunk. Bár a harmadik hullám időszakának adatai még mindig nem véglegesek, de az előző fél évszázad húsz leghalálosabb hetéből tizenegy így is az elmúlt alig több mint fél évben volt.
A statisztikai hivatal szerint a 12. héten haltak meg a legtöbben. Az operatív törzs érdekes módon nem ekkora, hanem két héttel későbbre tette a harmadik hullám csúcsát, de már korábban is írtunk róla, hogy a két szervezet adatai egy ponton nagyon élesen és nehezen megmagyarázható módon elválnak egymástól. Ezt a KSH utólag az eltérő adatforrással magyarázta, ám a különbség annyira nagy, hogy egész biztosan nem ez az oka.
Mindenesetre a hivatal szerint március végén tetőzött a halálozás: a jelenlegi adatok alapján a 12. héten 4501 ember veszítette életét. A már emlegetett ezredfordulón ennél is nagyjából 180 halálesettel többet rögzített a KSH, ám akkor még bő félmillióval több ember élt Magyarországon. Így népességarányosan most volt magasabb az elhunytak száma.
Ez pedig még szinte biztosan nem a végleges adat, hiszen a számokon még a jövőben is módosíthat majd a statisztikai hivatal. Ez egyébként az adatgyűjtés módszere miatt járvány nélkül is így van, legfeljebb a változtatások nem húzódnak el ennyire. A KSH a G7 kérdésre azt válaszolta, hogy
a heti halálozási adatokat forrása az Elektronikus Anyakönyvi Rendszer (EAK), amelyben a Magyarország területén történt összes halálesetet rögzítik az anyakönyvvezetők. A hetenkénti adatközlés a halálozás időpontja (napja) szerint történik. Az aktuális STADAT táblázatban az adatközlés négy héttel a tárgyhét után történik először, azt követően pedig minden héten frissítésre kerülnek a már megjelent adatok is az EAK rendszerből elérhető aktuális információk alapján. Az első megjelenést követő három-négy hétben várható leginkább változó mértékű felülíródás az elhúzódó anyakönyvezések miatt, azt követően egyre kisebb számban érkeznek az adott héthez további plusz halálesetek.
Most azonban ez a 3-4 hét látványosan hosszabb. A 12. heti halálozások száma például még múlt szerdán, nyolc héttel az első adatközlés után is több mint ötvennel emelkedett. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a járvány miatt megugró haláleseteket az anyakönyvi rendszer is csak lassabban tudja feldolgozni.
