Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. szeptember 15. 07:53 Adat

A devizahitelek gerjeszthették a nagy magyar kivándorlási hullámot

Ahhoz képest, hogy 2012 óta a magyar a GDP 3-4 százalékának megfelelő pénzt utaltak haza évente külföldön dolgozó magyarok, eddig főleg csak olyan kutatások készültek, amik azt próbálták összeszedni, hogy mit lehet tudni a pénzt küldőkről.

Kajdi László 2015-ben publikált tanulmánya alapján például az derült ki, hogy az Egyesült Államokból és Kanadából is több pénzt küldenek haza a magyarok, mint például Ausztriából. Vagy – ahogy az alábbi ábrán is látszik -, hogy két hullámban, a 2004-es uniós csatlakozás után és a 2008/2009-es gazdasági válságot követően ugrott meg a hazaküldött pénz mennyisége.

 

A hazaküldött pénzt kapó magyarokról ugyanakkor eddig nem született átfogó elemzés, pedig több olyan lakossági adatfelvétel*A KSH 2016-os Mikrocenzus adatfelvétele, a 2017-es Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel és az az MNB-KSH együttműködés eredményeként 2017-ben, kifejezetten a hazautalások témájában lefolytatott Családi segítségnyújtás elnevezésű adatfelvétel. is volt, amikből sok minden kiderült róluk. Kajdi és szerzőtársai a nemrég megjelent Statisztikai Szemlében közölt tanulmányukban három adatfelvétel alapján összegezték, hogy mit lehet tudni azokról a magyar háztartásokról, amik külföldről hazautalt pénzekből is gazdálkodnak.

Kajdinak egyébként tavaly megjelent már a témában egy kutatása. Abból nagyon leegyszerűsítve az derült ki, hogy a Magyarországra érkező támogatásokat leginkább a fiatal kivándorlók küldik otthon maradt idősebb szüleiknek, és hogy a legszegényebb magyarok számára a hazautalások komoly bevételi forrást jelentenek.

Az új tanulmányban a kutatók ennek a kutatásnak az eredményeit megerősítve arra jutnak, hogy jellemzően tényleg a szegényebb jövedelmi tizedekbe tartozó háztartások részesülnek hazaküldött jövedelemben.

Ez az alábbi ábrán is látszik, azonban az is érdekes, – és sajnos erre a tanulmány nem ad magyarázatot -, hogy bár az alsó tizedekben több háztartás kapott hazaküldött pénzt, a legnagyobb arányban a legjobban kereső nagyjából 400 ezer háztartás*Körülbelül 4 millió háztartás van Magyarországon, így jön ki, hogy 400 ezer tartozik egy jövedelmi tizedbe. között voltak azok, amik hazautalt pénzt kaptak.

A fogadó háztartásokat a hazautalt pénzben nem részesülő háztartásokkal összehasonítva is látszik, hogy alapvetően a szegényebb háztartások kapnak külföldről pénzt. A fogadó háztartások között bár kevéssel, de több volt az olyan, ami nem volt képes egy váratlan 70 ezer forintos kiadás fedezésére (49,8 és 53,2 százalék).

Ez valószínűleg azért van, mert a kapott pénzt elköltik, ugyanis a megtakarításra képes háztartások is alul vannak reprezentálva ebben a csoportban (25,1, illetve 28,7 százalék). A fogadó háztartások azonban nemcsak fogyasztásra, hanem hiteltörlesztésre is többet költhetnek, ugyanis a fogadó háztartások között 2017-ben a lakáshitellel rendelkező és a fizetési elmaradással rendelkező is több volt. A hazaküldött pénz nagysága egyébként jelentősen magasabb, ha a pénzt megtakarítják, lakást vesznek belőle vagy lakáshitel törlesztésére használják fel.

A pénzt kapó háztartások között egyébként nagyobb volt azoknak az aránya, amik a kiadásaikat csak hitelekből tudták fedezni, így az is jellemző lehet, hogy a hazaküldött pénzből ezeket a hiteleket törlesztik.

Bár a tanulmány ezt így ebben a formában nem említi meg, de ha összerakjuk, hogy 2009-ben indult a második hazautalási hullám és hogy ebben az időben kezdődött a devizahitelesek kálváriája is,

valószínűleg a devizahiteles családok egy részének a külföldi munkavállalás volt a megoldás a törlesztő drasztikus megugrására.

Kajdi másik tanulmányában arról írt, hogy a legszegényebb háztartások esetében a küldött jövedelem meghaladhatja az egyéb módon szerzett jövedelmek mértékét is. A szegényebb háztartások külföldi finanszírozására utal a tanulmány szerint, hogy minél kisebb a háztartás ingatlanja, annál nagyobb az esélye, hogy hazautalt pénzt kap. A másik jövedelmi helyzetre utaló összefüggés az volt, hogy minél alacsonyabb volt a háztartásfő iskolai végzettsége, annál nagyobb volt az esélye, hogy pénzt kapott a háztartás.

A leginkább egyébként a gyermek jelenléte határozta meg, hogy egy háztartás kap-e külföldről pénzt vagy sem: a kivándorlásban érintett gyerekes háztartások körében kétszeres volt az esélye, hogy kaptak pénzt. Ugyanakkor azokban a háztartásokban is nagyobb volt az esélye, hogy kaptak pénzt, ahol nyugdíjas korúak éltek.

A fiatalabb vagy női háztartásfők szintén növelték annak az esélyét, hogy egy háztartás külföldről kapjon pénzt, bár Kajdi korábbi tanulmánya alapján kevésbé volt jellemző az, hogy az otthon maradt feleséget és gyerekeket támogatták a külföldön dolgozó családfők. Összességében jellemzőbb volt, hogy fiatalok idősebb szüleiknek küldtek haza pénzt. A pénzküldés egyébként szinte teljes egészében rokonok között jellemző csak.

A fogadó háztartások földrajzi eloszlásáról is érdekes részleteket tartalmaz a kutatás. Településtípus-megoszlás alapján az látszik, hogy Budapesten nem annyira jellemző a jelenség, a fogadó háztartások inkább nagyvárosokban és községekben vannak. Országos megoszlásban a dél- és közép-dunántúli, illetve az észak-magyarországi régióban találhatóak átlag felett fogadó háztartások, az Alföldön, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon kevésbé jellemző ez a jövedelemforrás.

A kutatók szerint a tanulmányuk azt a migrációs elméletet bizonyítja, ami alapján a kivándorlás egy háztartási szintű gazdasági stratégia. Ebből pedig az következik, hogy a kisebb jövedelmű háztartások esetében a munkavállalási célú kivándorlást a jövedelmi helyzet javításával lehetne megakadályozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel 300 ezren hagyták el az országot 2010 óta, sokan meglepő helyekre mentekFélmilliónál is több magyar állampolgár él más európai országokban, 290 ezren 2010 után távoztak. Részletesen bemutatjuk, hova mentek, és mit tudhatunk róluk.

Adat Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. február 24. 18:04 Adat

Ha néhány száz kilométerrel arrébb születsz, tíz évvel tovább élsz

Magyarországon európai viszonylatban nemtől és lényegében lakhelytől függetlenül rendkívül alacsony a születéskor várható élettartam.

Avatar
2020. február 24. 16:04 Adat

Mennyit fizetünk az államnak?

A válságból való kilábalás óta kedvezően alakultak a költségvetés bevételei, az erős munkaerőpiacnak, magas fogyasztásnak és a dinamikus béremelkedésnek köszönhetően.

Fabók Bálint
2020. február 24. 10:09 Adat

Ismét egyre több magyar fiatal lakik a szüleinél

Európában a legtöbb fiatal Horvátországban, Görögországban és Szlovákiában él a szüleivel.

Fontos

Fabók Bálint
2020. február 24. 06:50 Vállalat

Nincs csücsülés 250 ezerért a kasszában, csak állandó loholás – mennyire facsarja ki dolgozóit az Aldi és a Lidl?

Van, akit lelkileg, de van, akit fizikailag terhel meg a diszkontos munka. Az olcsó termékekért és a magas fizetésekért súlyos árat fizetnek a dolgozók.

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.