Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. február 25. 06:54 Adat

Közel 300 ezren hagyták el az országot 2010 óta, sokan meglepő helyekre mentek

Az egész kelet-közép-európai (kke) térségben súlyos gondokat okoz a kivándorlás. Az Eurostat adatai alapján az látszik, hogy 2008-ban még csak 4,2 millió kke-lakos élt másik európai országban az összesen 90,8 millióból, ám 2017-re a lakosság 89,4 millióra csökkent, a máshova költözők száma viszont 7,6 millióra nőtt. A Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát összesítő számításaink szerint 4,6-ról 8,5 százalékra nőtt ebben az időszakban a kivándorolt lakosok száma a térségben.

Idehaza nagyon lassan indult be a külföldi munkavállalás és költözés, a térség országaitól a lakosságszámhoz képest sokáig elmaradt Magyarország, és a kivándorlók számának növekedése ellenére ma is csak a cseheket előzzük meg ezen a téren.

 

Az Eurostat adatai azt tartalmazzák, hogy mennyi állampolgár élt egy másik országban az adott évben. Ez jóval nagyobb szám, mint akik dolgozni mennek az adott országba, hiszen sok diák, házastárs és gyermek is él másik országokban.

A magyar közbeszédben gyakran összekeverednek a külföldön élők adatai: a más országokban élő magyarok csak egy része dolgozik, és a két szám között százezres különbségek vannak.

Másrészt módszertanilag is eltérések lehetnek az egyes országok statisztikai hivatala és az Eurostat számai között. Megnéztük ezért a legfontosabb tíz ország esetében a helyi statisztikai hivatalok adatait is, és ezeknél annak is utánajártunk, hogy pontosan mennyien dolgoznak ott. A magyarok körében legnépszerűbb migrációs célországoknál meg is kerestük a statisztikai hivatalokat, és ez alapján pontosítottuk az Eurostat-adatokat: mivel az Európában élő magyarok 92 százaléka 2017-ben 10 országban élt, ezeknél néztük meg a magyar állampolgárságú lakosokra, illetve munkavállalókra a pontos számokat.

Időközben azonban a más országokban élő magyarok fel is vehetik az adott ország állampolgárságát, és ezután már nem szerepelnek külföldiként a statisztikákban. Ez egyelőre nem túl tömeges, az utolsó elérhető évben, 2016-ban 3,5 ezren választhatták más európai ország állampolgárságát a Demográfiai portré adatai szerint. A trend egyébként növekvő az elmúlt években.

2010-ben még csak 215 ezer magyar élt a többi európai országban, 2017-re már 505 ezer. A 290 ezer nagyon jelentős növekedés, például az 1956-os, 176 ezres kivándorlási hullámnál is jelentősebb. Azt is érdemes kiemelni, hogy ebben a számban a kettős állampolgárok nincsenek benne, őket nem mutatják a statisztikák, így feltehetően a valóságban még magasabb a szám. A legtöbb európai országban azt veszik figyelembe, hogy kinek van helyben bejelentett lakcíme, így csak a huzamosabb időre letelepedők szerepelnek benne, a rövid ideig munkát vállalók nem.

A kutatásunk eredményeként kapott 505 ezres szám 9 százalékkal magasabb, mint az Eurostatnál elérhető adat. Számításaink szerint a magyarok körülbelül kétharmada dolgozhat ezekben az országokban. Így

330 ezer magyar dolgozhat Európa országaiban, ami a 6,3 milliós magyar munkaképes korú lakosság 5 százaléka.

Ez jelentős arány, de egyáltalán nem kiugró Európában: a nyugati országok állampolgárai is legalább hasonló mértékben mennek más országokba. Ami nagy különbség, hogy oda sokan mennek is, míg Magyarország az EU-ban Bulgária, Románia és Litvánia utáni legalacsonyabb nettó béreivel kevéssé vonzó másoknak.  (A grafikonon egy-egy ország adatsora kiemelhető a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)

 

A legfontosabb célországok elérhető adatait külön is bemutatjuk:

Az angliai magyarok mítosza

Az Egyesült Királysággal kapcsolatban egy olyan becslés terjedt el, amely szerint 250 ezer magyar él az országban – a statisztikai adatok alapján azonban úgy néz ki, hogy tévesen. A brit statisztikai hivatallal több levélváltást is folytattunk, és elküldtek nyilvánosan nem elérhető táblázatokat is. A statisztikai hivatal megkérdezéses felmérés alapján becsli a lakosság, így a külföldi állampolgárok számát is, ez alapvetően a munkavállaláshoz kapcsolódik. De ebből tudják a nem dolgozó családtagok számát is. Ebből az látszik, hogy messze nem negyedmilló, hanem inkább 100 ezer körüli magyar állampolgár él az Egyesült Királyságban. Az alábbi ábrákon a magyar és térségbeli származásúak (akik lehet, hogy azóta már az Egyesült Királyság állampolgárai), illetve állampolgárságúak látszanak.

 

Látható, hogy a magyar munkavállalók száma még növekedett is a legutolsó időszakban, míg a messze legnagyobb közösséget adó lengyelek száma csökkenni kezdett. A 68 ezer fős magyar munkavállalói szám elég reálisnak tűnik a többi közép-európai országokhoz viszonyítva. Ha nemcsak a magyar, de minden más csoport esetében 2,5-szer kevesebbet mutatnának a számok, egyszerűen túl sok lenne a külföldi az Egyesült Királyságban. A hivatalos adatok szerint 65 millió lakosa van az országnak, amiből 9,4 millió a nem brit születésű, és 6,1 millió a nem brit állampolgár. Ha ezen adatok 2,5-szerese lenne a valóság, akkor 23 millióval kellene alábecsülni a lakosságot, ami teljesen irreális.

A magyarok magasabb száma mellett gyakran a társadalombiztosítási regisztrációkat hozzák fel érvként. Csakhogy ilyen számot az is kivált, aki csak néhány hétre, hónapra marad, például az erasmusos diákok. Az adatokból mindenesetre az látszik, hogy 2017 szeptemberéig egy év alatt 15 369, majd a következő egy évben 10 677 magyar állampolgár kért ilyen regisztrációt. Ezek a számok azt jelentik, hogy ha egy magyar átlagosan 5-10 év közötti időszakot tölt az Egyesült Királyságban, akkor a 100 ezres becslés pontosan megfelelő a magyarok számára.

A statisztikai hivatal adataiból az látszik, hogy 2017 egészében átlagosan 98 ezer magyar élt az Egyesült Királyságban, ám az alacsony számuk miatt plusz-mínusz 15 ezer fős hibahatárt adnak meg. A folyamatokat azonban jól mutatja, hogy a 2017 júniusa és 2018 júniusa közti egy évben már jóval alacsonyabb, 83 ezer fős számot adnak meg, ami pont a statisztikai hibahatár szélén van, tehát biztosnak tűnik a jelentős csökkenés. (Ellentétben a munkavállalók számával.)

Gyakori mondás lett a magyar közbeszédben, hogy London a második legnagyobb magyar város, ez azonban bődületes túlzásnak tűnik. 

Londonban a 2018 júniusát megelőző egy év átlagában csupán 21 ezer magyar élt.

Ennek is jelentős, plusz-mínusz 9 ezer fős a hibahatára. Mindenesetre itt is jelentős a csökkenés: 2017 átlagában még 35 ezer londoni magyarral számoltak a brit statisztikusok.

Németország

A németországi magyarokkal korábban két cikkben is részletesen foglalkoztunk, most csak annyit emelünk ki, hogy a valóságban ez a legnépszerűbb ország a magyar migránsok között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarokEddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetországban már minden 51. bevándorló magyar, és Bajorország a kedvencükTíz év alatt több mint háromszorosára nőtt a németországi magyarok száma. A kivándorlási trend a német statisztikák alapján egyáltalán nem állt meg.

Ausztria

Több magyar dolgozik, mint él a szomszédos országban, mivel rengetegen ingáznak naponta. A társadalombiztosítási részletes statisztikákat bár megkértük, de a korábbi évekre nem kaptuk meg. A kiáramlás mindenesetre dinamikus, 2018-ban is 6 százalékkal nőtt az osztrák munkahelyen munkát vállaló magyarok száma.

 

Az ausztriai magyar munkavállalókkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebbet keresnek a magyarok Ausztriában, mint a törökökNem véletlen, ha úgy érzed, hogy nincs olyan benzinkút és étterem Ausztriában, ahol ne hallanál magyar szót, ugyanis például minden tizedik benzinkutas valóban magyar.

Svájc

A világ egyik leggazdagabb országa sokkal népszerűbb a magyarok körében, mint gondolnánk. Mára a harmadik legnépesebb magyar közösség él a 8,2 milliós országban. Svájc egyébként igazi bevándorló ország: 2,1 millió fő, tehát a lakosság negyede külföldi volt 2017-ben.

A lenti grafikonon nemcsak az látszik, hogy gyorsan nőtt az elmúlt években a magyarok száma az országban, hanem az is, hogy egyre többen hosszú távra rendezkednek be: 2010-ben még csak 80 százalék volt ez az arány, 2017-ben 90 százalék. 

 

Összességében a nem svájci állampolgárok 1991-ben a munkavállalók 25, 2017-ben 32 százalékát tették ki. A magyarok száma így nem igazán jelentős, de a számuk gyorsan nőtt. Érdekes kiemelni, hogy a kettős állampolgárok száma a csak magyar állampolgárságúakét is megelőzi. Csak 2010 óta 11 ezerrel nőtt a kettős állampolgárok száma, és mivel nem életszerű, hogy svájciak jelentkeztek tömegesen magyarért, eléggé úgy tűnik, hogy a lakosságszám növekedésénél mért adatokon kívül további 11 ezerrel több magyar vándorolt ki Svájcba.

Spanyolország

Kevéssé gondoltuk eddig, hogy fontos kivándorlási célország, pedig már az ötödik legkedveltebb. A spanyol minisztériumi adatok szerint jóval magasabb a magyarok száma, mint amennyit az Eurostat adatai indokolnának. Sajnos a munkavállalók számát nem teszik közzé az egyes uniós országokra, így nem tudjuk, hogy mennyien vannak a ma már 16 ezernyi magyarból, akik dolgozni mentek. A számuk mindenesetre emelkedik, és a gyerekek magas száma arra utal, hogy sokan itt alapítottak családot.

 

Szlovákia

Talán meglepő lehet, de a hatodik legnépszerűbb kivándorlási célpont a magyarok számára északi szomszédunk, Szlovákia. A közel 8 ezer magyar nem tűnik soknak, de Szlovákiában ezzel a magyarok állnak a második helyen a 10 ezer cseh állampolgár mögött. Ebben biztosan komoly szerepet játszik, hogy egyrészt fejlettebb országról van szó, magasabb fizetésekkel. Másrészt 458 ezer magyar lakosa van Szlovákiának, ami a lakosság 8,5 százaléka, ezért természetes, hogy aktívabb a kapcsolat a magyarországi magyarokkal, sokan például házasság miatt költöznek Szlovákiába.

Ennél azonban meglepőbb, hogy már menekült is érkezett Szlovákiába: a novemberi adatok alapján volt egy olyan magyar állampolgár, aki menekült státuszért folyamodott. Az is érdekes, hogy 12 magyar állampolgár illegálisan tartózkodott az országban – bár valószínűleg csak a személyigazolványuk járt le.

Hollandia

A holland statisztika nem túl részletes, de ami rögtön feltűnik a magyarok számának gyors növekedése mellett, hogy sokáig maradhatnak és jól érzik magukat: sok magyarnak születik gyermeke, akik így második generációs bevándorlóként élnek Hollandiában.

 

A holland statisztikai hivatal nem adta ki a külföldi munkavállalók számát állampolgárság szerint.

Írország

Írországban is fontosak a keleti bevándorlók, a legnagyobb bevándorlócsoportot 2016-ban már a lengyelek adták, 122 ezren voltak. Ehhez képest a magyarok a kanyarban sincsenek, 2011-ben 8034, 2016-ban 9286 magyar állampolgár élt Írországban. Az ország területén elszórva élnek, csak ötödük él Dublinban.

 

Olaszország

Az olasz statisztika pontosan megegyezik az Eurostat adataival. Ami érdekes, hogy a sztereotípiának megfelelően sokkal több magyar nő él Olaszországban, mint férfi, 2017-ben az ottani magyarok 73 százaléka nő volt. Nagyon koncentráltan élnek a magyarok: az északkeleti Veneto és a Rómát magába foglaló Lazio tartományban vannak messze a legtöbben.

A magyarok létszámának növekedése 2012-ben megtört, ennek azonban statisztikai oka van: 2012-től a 2011-es népszámlálás adatait vették figyelembe, a tízévente esedékes cenzusok között csak becsülnek, visszafelé pedig nem módosítanak az adatokon.

 

Svédország

A skandináv jóléti államban nem nőtt kiugróan a magyarok száma. A helyi statisztikai hivatalnak igazán kivételes módon 1973-tól vannak a magyar állampolgárokra adatai (a magyarországi születést viszont csak 2000-től jegyzi), és a 2000-es évek elején még visszaesés is volt. Az uniós csatlakozás után azért itt is növekedett a magyar állampolgárok száma. Mint látható, sokkal többen vannak, akik magyarországi születésűek – feltehetően a magyar állampolgárok közül, akik Svédországban élnek, a többség nem tért haza, hanem az állampolgárságot választotta*Azok az emberek, akik időközben felveszik az adott ország állampolgárságát, már nem szerepelnek a statisztikákban magyar állampolgárként.. Hogy nem döntöttek rosszul, azt talán az is mutatja, hogy milyen sokan éltek meg igen idős kort.

 

Adat emigráció kivándorlás migráció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar
2019. július 22. 10:03 Adat

Hiába dolgozunk sokat, az átlagbérben nehéz lesz felzárkózni

Ugyanannyi ledolgozott munkaórára több átlagos bér jutott tavaly, mint 2017-ben, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra sem állunk valami fényesen.

Jandó Zoltán
2019. július 12. 12:04 Adat

Vagy egyre többet eszünk étteremben, vagy egyre kevesebbet csalnak a vendéglátósok

Vagy ami a legvalószínűbb, hogy mindkettő. A vendéglátóhelyek forgalma négy év alatt közel duplájára ugrott, a havi átlag már a 100 milliárdot is meghaladja.

Hajdu Miklós
2019. július 12. 06:54 Adat

Alaposan átrendezte az erőviszonyokat a panellakások drágulása

A panelek leginkább a többi lakástípushoz viszonyított olcsóságuk miatt vonzók az ingatlanvásárlók számára, kérdés, hogy meddig maradhatnak megfizethetőbbek a téglalakásoknál.

Fontos

Bucsky Péter
2019. július 23. 06:52 Közélet

Négy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyon

Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál ppp-szerződések helyett inkább hitelt vesz fel.

Jandó Zoltán
2019. július 22. 14:53 Közélet

Akár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fog

Teljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra.

Bucsky Péter
2019. július 22. 06:45 Közélet

208 millióért szólt Orbán Viktor a Sziget Zrt. fesztiválozóihoz

Hat év alatt kétmilliárd forint állami pénz. Ha nem kapna ennyi támogatást a Sziget, feleakkora lenne a profit.