Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. február 22. 15:28 Adat

Visszaszorulóban lévő tudományterületet gyepál nagy erőkkel a kormány

Az utóbbi hetek, hónapok, sőt évek kormányzati intézkedései a magyar akadémiai életet érintő kérdésekben rendszerint nem kedveztek a humán tudományok számára. Az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek csökkentésétől kezdve a CEU-val szembeni törvények meghozásán keresztül az MTA kutatóhálózatának tervezett szétzúzásáig – csak néhány komoly felháborodást keltő akciót említve – szinte minden jelentősebb tudománypolitikai lépésével a bölcsészet- és társadalomtudósok ellen tett a kormány. Pedig egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy kirívóan sokan foglalkoznának ezekkel a szakterületekkel az országban.

Az Eurostat adatai szerint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó alkalmazottaknak 12 százaléka dolgozott a humán tudományok területén 2014-ben*Sajnos nincs frissebb információ az Eurostat honlapján ebben a kérdésben, ráadásul a tudományterületekre lebontott létszámadatok csak 10-15 tagállamot nézve érhetők el. Magyarországon. Hogy alacsonynak vagy magasnak számít ez az arány, segít eldönteni, ha figyelembe vesszük az elmúlt évek tendenciáit: 2005 óta folyamatos csökkenés tapasztalható, aminek következtében megfeleződött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások részesedése.

 

 

A régiós adatokat nézve sem mondhatjuk, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztés túlságosan elkötelezett lenne e tudományok iránt. Sőt, éppen az látszik, hogy a magyarországi csökkenéssel szemben a többi vizsgált országban inkább növekedett, vagy legalábbis stagnált a humán kutatással foglalkozók aránya 2005 és 2014 között. A hat környékbeli uniós tagállam közül egyedül Csehországban vett fel a magyarnál alacsonyabb értéket ez a mutató 2014-ben – igaz, itt a megelőző tíz évben mindvégig 10-12 százalék között ingadozott.

A humán tudományokkal foglalkozó szakemberek visszaszorulása a magyar kutatás-fejlesztés területén tehát már jóval a 2010-es kormányváltást megelőzően elkezdődött. Az elmúlt kilenc év kormányzati intézkedési azonban egyre inkább ráerősítettek erre a tendenciára, különösen a 2014-et követő években, tehát nem valószínű, hogy fordulat történt volna. Sajnos még bő öt-hat évnek kell eltelnie, mire a fentebbihez hasonló adatok tükrében értékelni tudjuk az aktuális tudománypolitika hatásait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég azok sem ismerik a lehetőségeket, akik dolgoznak a Corvinus átalakításánMindössze 10 hónap alatt kellene átalakítani a legjelentősebb magyar közgazdászképző intézményt, de félidőben ugyanakkora a bizonytalanság, mint a bejelentéskor.

Adat bölcsészet Eurostat K+F társadalomtudomány tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2019. augusztus 14. 10:55 Adat

Meglepően jó volt a magyar GDP-növekedés

Egyelőre nem érintette meg a magyar gazdaságot az egyre bizonytalanabbá váló globális gazdasági hangulat.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 11. 12:41 Adat

Kevés fát ültetünk, öregszenek a magyar erdők

Az elmúlt tíz évben nagyon kevés erdőt telepítettek Magyarországon. Volt olyan év, amikor a telepítés mértéke a tíz esztendővel korábbi csúcs 1 százalékát sem érte el.

Stubnya Bence
2019. augusztus 10. 11:52 Adat, Világ

Valódi kockázat, hogy sok magyar kivándorló új hazája kiszárad

A világban 17 ország 1,8 milliárd lakóját fenyegeti komoly vízellátási válság kialakulásának kockázata a következő pár évben.

Fontos

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.