Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. február 22. 15:28 Adat

Visszaszorulóban lévő tudományterületet gyepál nagy erőkkel a kormány

Az utóbbi hetek, hónapok, sőt évek kormányzati intézkedései a magyar akadémiai életet érintő kérdésekben rendszerint nem kedveztek a humán tudományok számára. Az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek csökkentésétől kezdve a CEU-val szembeni törvények meghozásán keresztül az MTA kutatóhálózatának tervezett szétzúzásáig – csak néhány komoly felháborodást keltő akciót említve – szinte minden jelentősebb tudománypolitikai lépésével a bölcsészet- és társadalomtudósok ellen tett a kormány. Pedig egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy kirívóan sokan foglalkoznának ezekkel a szakterületekkel az országban.

Az Eurostat adatai szerint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó alkalmazottaknak 12 százaléka dolgozott a humán tudományok területén 2014-ben*Sajnos nincs frissebb információ az Eurostat honlapján ebben a kérdésben, ráadásul a tudományterületekre lebontott létszámadatok csak 10-15 tagállamot nézve érhetők el. Magyarországon. Hogy alacsonynak vagy magasnak számít ez az arány, segít eldönteni, ha figyelembe vesszük az elmúlt évek tendenciáit: 2005 óta folyamatos csökkenés tapasztalható, aminek következtében megfeleződött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások részesedése.

 

 

A régiós adatokat nézve sem mondhatjuk, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztés túlságosan elkötelezett lenne e tudományok iránt. Sőt, éppen az látszik, hogy a magyarországi csökkenéssel szemben a többi vizsgált országban inkább növekedett, vagy legalábbis stagnált a humán kutatással foglalkozók aránya 2005 és 2014 között. A hat környékbeli uniós tagállam közül egyedül Csehországban vett fel a magyarnál alacsonyabb értéket ez a mutató 2014-ben – igaz, itt a megelőző tíz évben mindvégig 10-12 százalék között ingadozott.

A humán tudományokkal foglalkozó szakemberek visszaszorulása a magyar kutatás-fejlesztés területén tehát már jóval a 2010-es kormányváltást megelőzően elkezdődött. Az elmúlt kilenc év kormányzati intézkedési azonban egyre inkább ráerősítettek erre a tendenciára, különösen a 2014-et követő években, tehát nem valószínű, hogy fordulat történt volna. Sajnos még bő öt-hat évnek kell eltelnie, mire a fentebbihez hasonló adatok tükrében értékelni tudjuk az aktuális tudománypolitika hatásait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég azok sem ismerik a lehetőségeket, akik dolgoznak a Corvinus átalakításánMindössze 10 hónap alatt kellene átalakítani a legjelentősebb magyar közgazdászképző intézményt, de félidőben ugyanakkora a bizonytalanság, mint a bejelentéskor.

Adat bölcsészet Eurostat K+F társadalomtudomány tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. február 24. 18:04 Adat

Ha néhány száz kilométerrel arrébb születsz, tíz évvel tovább élsz

Magyarországon európai viszonylatban nemtől és lényegében lakhelytől függetlenül rendkívül alacsony a születéskor várható élettartam.

Avatar
2020. február 24. 16:04 Adat

Mennyit fizetünk az államnak?

A válságból való kilábalás óta kedvezően alakultak a költségvetés bevételei, az erős munkaerőpiacnak, magas fogyasztásnak és a dinamikus béremelkedésnek köszönhetően.

Fabók Bálint
2020. február 24. 10:09 Adat

Ismét egyre több magyar fiatal lakik a szüleinél

Európában a legtöbb fiatal Horvátországban, Görögországban és Szlovákiában él a szüleivel.

Fontos

Fabók Bálint
2020. február 24. 06:50 Vállalat

Nincs csücsülés 250 ezerért a kasszában, csak állandó loholás – mennyire facsarja ki dolgozóit az Aldi és a Lidl?

Van, akit lelkileg, de van, akit fizikailag terhel meg a diszkontos munka. Az olcsó termékekért és a magas fizetésekért súlyos árat fizetnek a dolgozók.

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.