Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az elvándorlás a kelet-közép-európai országok lényegében mindegyikét fokozottan érintette a kétezres években. Igaz, az unió 2004-es bővítésekor a munkaerő még csak az Egyesült Királyság, Írország és Svédország felé áramolhatott szabadon, a 2008-as válság, majd a német és az osztrák munkaerőpiac 2011-es megnyitása viszont egyaránt jelentős elszívó erőt fejtett ki a visegrádi térségben.
A magyarok körében vélhetően a németországi és ausztriai állások könnyebb elérésével, illetve a gazdasági válság elnyúló hatásai miatt nőtt meg igazán a migrációs kedv. Ez látható a fenti ábrán, de több más statisztika is erre utal: például az elvándorlási szándékot mérő migrációs potenciál is korábban nem látott magasságba emelkedett a 2010-es években.
A küldő országokban az aktív korú népesség csökkenése, a célországokban pedig a munkahelyekért folyó verseny élesedésével járó folyamat megítélése korántsem egyértelmű. A munkaerő szabad áramlását lehetővé tévő uniós szabályokat így fokozott vita övezi. A kelet-európai bevándorlókat fogadó államok részéről e kétségek a legélesebben az Egyesült Királyságban nyilvánultak meg a Brexittel: a kilépés egyik oka épp a brit munkaerőpiacon jelentős számban megjelenő kelet-európai*Jórészt lengyel, a legnagyobb térségbeli országot különösen erősen érintette az elvándorlás. munkavállaló volt. Az unió elhagyásával aztán mégis súlyos problémát okozott a pótlásuk.
A küldő országok szemszögéből leginkább a szakképzett, tehetséges munkaerő távozása jelent problémát, ami toborzási nehézségekhez vezet. Ugyanakkor a külföldről hazautalt jövedelmek élénkíthetik a gazdaságot, kedvező hatással lehetnek a folyó fizetési mérlegre – ezek GDP-arányos súlya az elmúlt évtized közepén viszonylag magas volt Magyarországon, még régiós összehasonlításban is.
Noha az elvándorlás a 2010-es évek első felében – kudarcos szakpolitikai lépéseket is eredményezve – forró témává vált Magyarországon, jelentősebb kiáramlás nem következett be, és nem is várható. Mostanra az 5-10 éve tapasztalt jelentősebb érdeklődés és mozgás is alábbhagyott, mi több, elindult a régebben kivándoroltak lassú visszaáramlása. Az elmúlt évtized második felében tapasztalt konjunktúra, a munkahelyek számának bővülése, illetve a jövedelmek emelkedése egyaránt az elvándorlás ellen hatottak.
A közelmúlt eseményeit tekintve a Brexit és a koronavírus hatásait érdemes kiemelni. A magyarok számára korábban Ausztria és Németország után a harmadik legfontosabb célországban, az Egyesült Királyságban mostanra sokkal nehézkesebb munkát vállalni, míg a járvány letörésére bevezetett korlátozások következtében számos, zömmel szezonális, rövidebb távú munkahely szűnt meg, például az osztrák turisztikai szektorban. Igaz, ez utóbbi átmenetinek bizonyult, a nyitással hamar visszaépült a vendégmunkások foglalkoztatása.
Adat
Fontos