A német gazdaság helyzetével és jövőjével kapcsolatban évek óta szélsőséges jóslatok jelennek meg a nemzetköz gazdasági sajtóban. 

A jellemzően angolszász narratíva szerint „rövidesen Németország lehet Európa beteg embere”, mert a német ipari modellnek nincs jövője: a kínai konkurencia felemelkedése, az autógyártás közelgő hanyatlása és az elektromos mobilitás terén való német lemaradás, valamint a külső piacokkal, a világgazdaság szeszélyeivel, aktuális logisztikai gondjaival és az energiaimporttal szembeni erős kitettség komoly és súlyosbodó sebezhetőség, amely az évek óta gyenge makrogazdasági adatokon is meglátszik. 

Eközben a fejlett technológiák területén, a digitalizációban vagy a szolgáltatási szektorban messze elmarad Németország, továbbá a beruházások és a belső fogyasztás alacsony volta is visszahúzza a német vállalatokat. Ez a modell a mai, gyorsan digitalizálódó, a koronavírus-járvány által felforgatott világpiacon nem lesz időtálló, szól a narratíva.

Egy másik nézőpont szerint az internetes szolgáltatási szektor vagy a fejlett technológiai iparágak hiába a jelen és a közeljövő húzóágazatai, csak kevés és magasan képzett embert tudnak foglalkoztatni, és sok esetben (például a Facebookot vagy általában a közösségi médiát érő bírálatok fényében) a társadalmi hasznuk is megkérdőjelezhető. 

Ezen megközelítésből – amely időnként a magyar kormánykommunikációban is visszaköszön – a jövő nem az angolszász, szolgáltatásokon és pénzügyiesítésen alapuló modell, hanem a jó öreg feldolgozóipar, illetve annak a 21. századi viszonyokhoz illő, tudásalapú, kutatásintenzív verziója.

Utóbbit illetően a német gazdaság régi és fontos erősségei az erősen szakosodott, és a saját szűk szegmensükben globálisan is versenyképes, gyakran exportra termelő kis- és közepes méretű ipari vállalkozások, amelyeket a Mittelstand összefoglaló néven szoktak emlegetni. 

Elméletileg az ilyen kisebb, exportorientált és a nagyvállalatokhoz képest rosszabb pénzügyi lehetőségekkel bíró cégek különösen sérülékenyek mind a koronavírus-járvány rövid távú hatásaival, mind a fenti, hosszabb távú kihívásokkal és veszélyforrásoknak szemben. Ehhez képest tavalyi felmérések szerint a Mittelstand relatíve jól átvészelte az elmúlt két év válságát, és 2021 végén a szektor nagy része jó helyzetből, optimistán készült a jövőbe, míg a kkv-k kevesebb mint egy százaléka küzdött komolyabb problémákkal. 

Ismeretlen bajnokok

A kkv-k teszik ki a német vállalkozások 99,5 százalékát, és a foglalkoztatás 58 százalékáért felelnek. Ez önmagában nem meglepő, számban és foglalkoztatásban mindenhol nagy a kkv-k súlya Európában és az egész világon. 

A német esetben az a különleges, hogy míg a világ legtöbb gazdaságában kevés nagyvállalat dominálja az exportszektort, Németországban az exportőrök 97,1 százaléka kkv, a legalább kétmillió eurós bevételt elérő vállalatok több mint fele exportál, továbbá jelentős részük közvetve, a nagyobb ipari vállalatok beszállítójaként is részt vesz a német exporttermelésben a Mittelstand érdekvédelmi szervezete, a BVMW számai szerint. 

A szövetség azt is szereti kiemelni, hogy a világ 2700 ismeretlen vagy „rejtett” bajnokának közel fele német vállalkozás. Az ilyen vállalkozások alatt azokat értik, amelyek kis méretük ellenére a maguk szűken vett szakterületén globális piacvezetők és technológiai éllovasok. Ilyen például a Wickert nevű kkv, amely a hidraulikus prések gyártásának mestere, a sok minden más mellett az elektromos autók konnektorszabványát kifejlesztő Mennekes, vagy a Koenig & Meyer, amely a profi mikrofonállványok piacán domináns szereplő. Ezek gyakran családi tulajdonban lévő, vidéki cégek, amelyek az ipari export mellett a népesség megtartásában is fontos szerepet játszanak, ahogy korábbi, a témát részletesen bemutató cikkünkből kiderül.

A koronavírus természetesen ezt a szektort is súlyosan érintette. A KfW német állami fejlesztési bank összesítése szerint 2020-ban 277 milliárd euró (azaz két magyar GDP-nyi) bevételkiesést hozott a járvány okozta válság. A német takarékpénztári szövetség (DSGV) felmérése szerint 2020-ban a kkv-k összbevétele 3 százalékkal, összprofitja 5 százalékkal esett.

Ugyanakkor a DSGV összesítéséből az is kiderül, hogy a kkv-k 93 százaléka mégis nyereséges maradt, és a KfW szerint az átlagos profitráta is alig csökkent: 7,5-ről 7,3 százalékra. Emellett a veszteséges kkv-knak is csak a tizedénél kellett a saját tőkéhez nyúlni a veszteségek fedezése érdekében, a Mittelstand átlagos sajáttőke-aránya csupán 1,7 százalékponttal csökkent, és a stabilnak mondható 30,1 százalékon állt – bár a legkisebb, tíznél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások esetén 5 százalékos volt az esés, és 17,4 százalékos a mutató, azaz a mikrovállalkozásokat jobban megtépázta a válság.  

A német gazdasági minisztérium összesítése szerint több új vállalkozás létesült, mint amennyi megszűnt a válság alatt, és a csődöt jelentő vállalatok száma is csökkent 2020-ban és 2021-ben. A kis- és közepes cégek 59 százaléka a koronavírus-járvány alatt sem halasztotta el a tervezett beruházásait, bár az is tény, hogy a KfW adatai alapján ez így is 61 milliárd euró elvetélt beruházást jelent. A teljes beruházási volumen 7 százalékkal esett, ám ezzel együtt a KfW értékelése szerint a járvány okozta károk menedzselhetők.

Optimistábbak

A fenti számok mindazonáltal az egész kkv szektorra vonatkoznak, ahol a járvány által megtépázott kereskedelem, a turizmus és a vendéglátás is nagy szerepet játszik. Ezekben a szektorokban nagyban enyhítette a járvány hatásait, hogy a német kormány komoly összegeket áldozott a leálló cégek megsegítésére és a foglalkoztatás fenntartására. 

A kifejezetten a feldolgozóipari vállalatokra – a német gazdaság hagyományos motorjára – összpontosító felmérések ugyanakkor azt sejtetik, hogy ezek a szektorok komolyabb talajvesztés nélkül vészelték át a válságot. 

Az EY tanácsadócég egyik decemberi felmérése szerint, amelyben 800, nagy többségében feldolgozóipari kkv-t kérdeztek meg, a vállalatok 39 százaléka jónak, további 52 százaléka nagyon jónak ítélte az üzleti helyzetét, és csak egy százalék számára volt kifejezetten rossz a helyzet (a maradék nyolc százalék szerint „inkább rossz”, mint jó). A vállalat helyzetét 46 százalék nagyon stabilnak, további 48 százalék inkább stabilnak nevezte, és a kifejezetten válságos helyzetben lévő cégek aránya nem érte el az egy százalékot. 

A következő fél évben a vállalatok 52 százaléka számít javuló, 43 százaléka változatlan eredményre; 31 százalék tervezi növelni a beruházásait, 34 tervezi bővíteni a foglalkoztatását. Ezek a számok a koronavírus-járvány előtti helyzethez hasonló képet mutatnak. Ezt emelte ki a német gazdasági minisztérium is decemberi jelentésében, amely a KfW adataira hivatkozva azt írta, a kkv-k üzleti várakozásai a válság előtti jó időket idézik. 

Mindazonáltal az EY felméréséből az is kiderül, hogy szektoronként jelentősen eltérő a helyzet. Nem meglepő módon a vegyipari és gyógyszeripari vállalatok a legelégedettebbek – a német Biontech koronavírusvakcina-fejlesztés terén elért sikerei után eleve ömlik a pénz a német gyógyszer- és biotechiparba –, de az elektronikai és gépgyártó cégek is jónak ítélik a kilátásaikat. Ezzel szemben az autóipari beszállítók körében a legnagyobb a pesszimizmus, amely a szektort sújtó rövid távú (csiphiány) és hosszútávú (elektromos mobilitás) kihívások fényében indokoltnak tűnik. 

Az EY értékelése szerint mindenesetre a Mittlestand „rendkívül stabil” maradt, és „megtanult együtt élni a járvánnyal”. 

Nincs munkaerő

Ezzel együtt a helyzet nem minden téren rózsás. Mint korábbi cikkünkben írtunk róla, a német ipari termelés, különösen az autóipar megsínylette az utóbbi éveket, sőt már a koronavírus-járvány kezdete előtt is lassult az ipar és az export. Azaz hiába maradt stabil a Mittelstand, a német makromutatókban ez a stabilitás csak mérsékelten jelenik meg. Az gazdasági minisztérium és a KfW jelentéseiből is kiderül, hogy a nagyvállalatok kevésbé bizakodók, mint a Mittelstand.

Az ipari kkv-k emellett számos távlati problémával küzdenek. A legfontosabb ezek közül a szakképzett munkaerő hiánya, amely az EY szerint a koronavírus-járványnál is súlyosabb gondot jelent. A felmérésben megkérdezett cégek 80 százaléka csak nehezen vagy nagyon nehezen talál munkaerőt, a legrosszabb a helyzet az elektronikai és a vegyipari cégeknél. 

Főként a termelésben hiányzik a munkaerő, ami meglepő lehet az ipari robotok gyors terjedése és az ipar 4.0 korában, de azt is jelzi, hogy az automatizáció egyelőre nem irtja az alacsony képzettségű munkaerő iránti igényt. A szolgáltatások, marketing és a terméktámogatás munkaerőhiánya messze lemaradva következik a gyártási munkakörök után. 

Amint a G7 korábban írt róla, az ipari munkaerőhiány mögött a német szakképzési rendszer válsága áll. Ennek egyik fő oka a társadalom elöregedése, a másik pedig az, hogy ma már kevesek számára vonzó a gyártósori munka, és a diákok nagy része a jobb fizetés reményében egyetemen tanul tovább a szakképzés helyett. Ez a vállalkozások szerint hosszabb távon is korlátot jelent fejlődésükre nézve. 

Hiába stabilak, vannak kihívások

Egy másik visszatérő probléma a magas energiaáraké. Ez ugyan nem egyedi probléma, ugyanakkor a német energiaárak tartósan magasabbak az európai átlagnál, amelyben nagy szerepe van a német energiapolitikának is. A felmérések szerint emellett az informatikai átállás is nehezebben megy a kkv-knak, és a kicsi, de fejlett technológiát birtokló cégek a rendszereik biztonsága és a szaporodó kibertámadások miatt is aggódnak.

A DSGV szerint a fenntarthatósági szempontok is növekvő beruházásokat igényelnek, és a digitalizáció is távlati kihívást jelent. Utóbbit illetően a KfW szerint jó jel, hogy 2020-ban a kkv-k 24 százalékkal növelték online eladásaikat, azaz a jelek szerint képesek reagálni a változó technológiai helyzetre. Ezzel együtt is kérdéses, hogy a kevésbé tőkeerős és erősen szakosodott, gyakran egyedi termékeket gyártó ipari kkv-k hogyan tudnak felülkerekedni a munkaerőhiányon, hiszen az automatizáció számukra nehezebben kivitelezhető. Ez utóbbit jelzi az is, hogy hiába maradtak nyereségesek a Mittelstand tagjai, a kutatás-fejlesztési ráfordítás csökkent, és a kkv-k finanszírozási környezete is romlik a KfW adatai szerint.  

Nem szűntek meg az ellátási problémák sem. A statisztikai hivatal januárban közölt adatai szerint tavaly novemberben rekordmagas volt a nem teljesített feldolgozóipari megrendelések volumene, miközben éves alapon enyhén csökkent a foglalkoztatás. Bár a megrendelések értéke (a naptárhatástól megtisztítva) 6,6 százalékkal volt magasabb novemberben, mint a járvány kezdete előtt, a termelés 7 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2020 februárjában.

A feldolgozóipari termelés gyengeségét jelzi az is, hogy már a járvány előtt, 2020 februárjában is alig haladta meg a 2015-ös értéket a szektor kibocsátása, azóta pedig 7,7 százalékponttal csökkent a bázisévhez képest. A közeljövő kilátásait emellett a koronavírus omikron variánsával járó járványügyi szigorítások és az infláció elszaladása is árnyalja a KfW decemberi jelentése szerint. Azaz a német ipar gondjai, amelyekről nemrég írtunk, nem tűntek el.

Ugyanakkor a Mittelstand válságállósága alapján attól sem kell tartani, hogy a német ipari versenyképesség és a gazdaság gerincét adó kkv-szektor egyhamar megbicsaklana.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ kkv kkv. mittelstand mittelstand német gazdaság németország Olvasson tovább a kategóriában