Szokás szerint elég rossz értékelést kapott Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi listájának oktatási-képzési szekciójában. Az itt elért pontszámok (pdf, 272. oldal) többsége erősen a 141 országot tartalmazó mezőny második felébe sorol minket, alaposan hozzájárulva ahhoz, hogy tavalyhoz képest hazánknak csak egy helyet sikerült javítania, így a 47. helyet szerezte meg.

Németország a harmadikról a hetedik helyre esett vissza, részben az oktatási-képzési pontszámok csökkenése miatt, igaz, még így is befértek ezek mindegyikével az első húszba. Ez utóbbi részben megmagyarázza, miért igyekeznek követni a duális német szakképzés példáját sok országban. Az elméleti tantárgyak valódi munkatapasztalattal történő kiegészítése a diákok és az őket fogadó vállalatok számára is előnyös: a fiatalok értékes tudáshoz és némi fizetséggel járó munkához jutnak, a cégek pedig számíthatnak a megfelelően képzett fiatal munkaerő-utánpótlásra. Magyarország mellett még az Egyesült Államok is törekszik egy hasonló rendszer kiépítésére és fenntartására, a legfrissebb német tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy ez egyre nehezebben megy.

A Wall Street Journal beszámolója szerint a cégek csak nagy nehézségek árán találnak jelentkezőket a betöltetlen tanulószerződéses^*Így nevezik a szakképzésben résztvevő tanulók és a vállalatok közötti megállapodást. álláshelyekre, még annak ellenére is, hogy a korábbinál jóval több erőfeszítést tesznek a tanulók toborzásáért. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy 2005 és 2018 között majdnem megháromszorozódott azon cégek aránya, amelyeknél van üres tanulószerződéses hely.

A probléma különösen súlyos a szállítmányozásban és a vendéglátásban, a WSJ által megszólaltatott szakértő szerint egyáltalán nem ritka, hogy például éttermek kénytelenek szünnapokat beiktatni a tanulók hiánya miatt.

Az elmúlt tíz évben kialakult helyzetet alapvetően két egyszerű ok magyarázza. Egyrészt visszaszorulóban van a fiatalok aránya a német társadalomban, vagyis évről évre kevesebb diák kezdi meg a tanulmányait. Másrészt pedig a tizenévesek érdeklődése egyre inkább a felsőoktatás felé irányul a szakképzés rovására, ami pedig a demográfiai változásokon túl még tovább csökkenti a tanulószerződésesek számát. 

Ez utóbbi tényezővel kapcsolatban Sebastian Link, az egyik legfontosabb német gazdaságkutató intézet, az Ifo munkatársa elmondta, hogy a diplomával és a szakképesítéssel betölthető munkakörök között növekvő minőségi és bérkülönbségek a felsőoktatás irányába terelik a diákokat a szakképzés helyett. Sőt, mindeközben a kormány is azon igyekezett, hogy minél többen válasszák a főiskolai vagy egyetemi továbbtanulás lehetőségét, mostanra azonban eljött az ideje, hogy e folyamat káros mellékhatásaival is foglalkozzon.

A tanulószerződéses rendszernek ráadásul 2015 óta van egy különleges problémája is. Ekkor vezették be ugyanis a szakképzésben tanulók kezdőfizetését meghaladó mértékű minimálbért, aminek következtében a diákok anyagilag rövid távon abban váltak érdekeltté, hogy minél hamarabb, akár még a képzésük befejezése előtt munkaviszonyra váltsák a tanulószerződésüket. Persze hosszabb távon jobban járnak a hároméves program elvégzésével, de erről a cégeknek egyre többször kell győzködniük őket.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a vállalatok a korábban megszokottnál jóval gyakrabban találkoznak olyan jelentkezőkkel a tanulószerződéses állások meghirdetésekor, akiknek még a legalapvetőbb

matematikai, olvasási és írási feladatok is gondot jelentenek.

A tehetségesebb iskolások ugyanis inkább választják a felsőoktatást, így aztán érzékelhetővé vált a szakképzésben tanulók képességeinek romlása is. A legnehezebb helyzetbe tehát azok a cégek kerültek, amelyeknél magas elvárásokat támasztanak a diákokkal szemben.

Vannak ráadásul ágazatok, ahol persze jól jön a felsőfokú diploma, de a legnagyobb érték a munkatapasztalat. Tipikus példa a már említett vendéglátás, ahol várhatóan nemcsak a tanulószerződésesek felvétele lesz növekvő probléma, hanem előbb-utóbb a kellő rutinnal bíró munkavállalók toborzása is. Egy luxusszállodalánc HR-vezetője például arról nyilatkozott a WSJ-nek, hogy már ajándékkártyákat és árengedményeket is adnak a tanulóiknak a saját szolgáltatásaikkal kapcsolatban, sőt, lehetővé teszik, hogy a vállalatcsoporton belül más városokban vagy akár országokban is dolgozhassanak a diákok, de még így is nehezen találnak megfelelő számú és felkészültségű jelentkezőt.

És persze a vállalatok számára valószínűleg az egyik legakutabb probléma, hogy

egy viszonylag olcsó foglalkoztatási lehetőség szorul vissza a tanulószerződéses diákok elmaradásával.

Ez különösen rosszul érintheti az olyan cégeket, amelyek nagyban támaszkodnak a szakképzésben résztvevő munkavállalókra: például az Aldi Südnél foglalkoztatott 4800 diák a cég munkaerejének tíz százalékát teszi ki. Éppen ezért kénytelenek ők is egyre több energiát fektetni a tanulók megnyerésére, de minden igyekezetük ellenére idén nyáron már kétezerre rúgott a betöltetlen tanulószerződéses pozíciók száma a cégnél.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ demográfia németország szakképzés tanulószerződés Olvasson tovább a kategóriában