Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. október 13. 17:18 Világ

Abban próbáljuk másolni a németeket, ami nekik is egyre kevésbé megy

Szokás szerint elég rossz értékelést kapott Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi listájának oktatási-képzési szekciójában. Az itt elért pontszámok (pdf, 272. oldal) többsége erősen a 141 országot tartalmazó mezőny második felébe sorol minket, alaposan hozzájárulva ahhoz, hogy tavalyhoz képest hazánknak csak egy helyet sikerült javítania, így a 47. helyet szerezte meg.

Németország a harmadikról a hetedik helyre esett vissza, részben az oktatási-képzési pontszámok csökkenése miatt, igaz, még így is befértek ezek mindegyikével az első húszba. Ez utóbbi részben megmagyarázza, miért igyekeznek követni a duális német szakképzés példáját sok országban. Az elméleti tantárgyak valódi munkatapasztalattal történő kiegészítése a diákok és az őket fogadó vállalatok számára is előnyös: a fiatalok értékes tudáshoz és némi fizetséggel járó munkához jutnak, a cégek pedig számíthatnak a megfelelően képzett fiatal munkaerő-utánpótlásra. Magyarország mellett még az Egyesült Államok is törekszik egy hasonló rendszer kiépítésére és fenntartására, a legfrissebb német tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy ez egyre nehezebben megy.

A Wall Street Journal beszámolója szerint a cégek csak nagy nehézségek árán találnak jelentkezőket a betöltetlen tanulószerződéses*Így nevezik a szakképzésben résztvevő tanulók és a vállalatok közötti megállapodást. álláshelyekre, még annak ellenére is, hogy a korábbinál jóval több erőfeszítést tesznek a tanulók toborzásáért. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy 2005 és 2018 között majdnem megháromszorozódott azon cégek aránya, amelyeknél van üres tanulószerződéses hely.

 

A probléma különösen súlyos a szállítmányozásban és a vendéglátásban, a WSJ által megszólaltatott szakértő szerint egyáltalán nem ritka, hogy például éttermek kénytelenek szünnapokat beiktatni a tanulók hiánya miatt.

Az elmúlt tíz évben kialakult helyzetet alapvetően két egyszerű ok magyarázza. Egyrészt visszaszorulóban van a fiatalok aránya a német társadalomban, vagyis évről évre kevesebb diák kezdi meg a tanulmányait. Másrészt pedig a tizenévesek érdeklődése egyre inkább a felsőoktatás felé irányul a szakképzés rovására, ami pedig a demográfiai változásokon túl még tovább csökkenti a tanulószerződésesek számát. 

 

Ez utóbbi tényezővel kapcsolatban Sebastian Link, az egyik legfontosabb német gazdaságkutató intézet, az Ifo munkatársa elmondta, hogy a diplomával és a szakképesítéssel betölthető munkakörök között növekvő minőségi és bérkülönbségek a felsőoktatás irányába terelik a diákokat a szakképzés helyett. Sőt, mindeközben a kormány is azon igyekezett, hogy minél többen válasszák a főiskolai vagy egyetemi továbbtanulás lehetőségét, mostanra azonban eljött az ideje, hogy e folyamat káros mellékhatásaival is foglalkozzon.

A tanulószerződéses rendszernek ráadásul 2015 óta van egy különleges problémája is. Ekkor vezették be ugyanis a szakképzésben tanulók kezdőfizetését meghaladó mértékű minimálbért, aminek következtében a diákok anyagilag rövid távon abban váltak érdekeltté, hogy minél hamarabb, akár még a képzésük befejezése előtt munkaviszonyra váltsák a tanulószerződésüket. Persze hosszabb távon jobban járnak a hároméves program elvégzésével, de erről a cégeknek egyre többször kell győzködniük őket.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a vállalatok a korábban megszokottnál jóval gyakrabban találkoznak olyan jelentkezőkkel a tanulószerződéses állások meghirdetésekor, akiknek még a legalapvetőbb

matematikai, olvasási és írási feladatok is gondot jelentenek.

A tehetségesebb iskolások ugyanis inkább választják a felsőoktatást, így aztán érzékelhetővé vált a szakképzésben tanulók képességeinek romlása is. A legnehezebb helyzetbe tehát azok a cégek kerültek, amelyeknél magas elvárásokat támasztanak a diákokkal szemben.

Vannak ráadásul ágazatok, ahol persze jól jön a felsőfokú diploma, de a legnagyobb érték a munkatapasztalat. Tipikus példa a már említett vendéglátás, ahol várhatóan nemcsak a tanulószerződésesek felvétele lesz növekvő probléma, hanem előbb-utóbb a kellő rutinnal bíró munkavállalók toborzása is. Egy luxusszállodalánc HR-vezetője például arról nyilatkozott a WSJ-nek, hogy már ajándékkártyákat és árengedményeket is adnak a tanulóiknak a saját szolgáltatásaikkal kapcsolatban, sőt, lehetővé teszik, hogy a vállalatcsoporton belül más városokban vagy akár országokban is dolgozhassanak a diákok, de még így is nehezen találnak megfelelő számú és felkészültségű jelentkezőt.

És persze a vállalatok számára valószínűleg az egyik legakutabb probléma, hogy

egy viszonylag olcsó foglalkoztatási lehetőség szorul vissza a tanulószerződéses diákok elmaradásával.

Ez különösen rosszul érintheti az olyan cégeket, amelyek nagyban támaszkodnak a szakképzésben résztvevő munkavállalókra: például az Aldi Südnél foglalkoztatott 4800 diák a cég munkaerejének tíz százalékát teszi ki. Éppen ezért kénytelenek ők is egyre több energiát fektetni a tanulók megnyerésére, de minden igyekezetük ellenére idén nyáron már kétezerre rúgott a betöltetlen tanulószerződéses pozíciók száma a cégnél.

Világ demográfia németország szakképzés tanulószerződés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2019. november 11. 12:13 Világ

A befektetők most már meggondolják, adnak-e pénzt olyan városoknak, amelyeket jobban sújt a klímaváltozás

Az Egyesült Államokban egyre több önkormányzati kötvénykibocsátásnál hívják fel a vásárlók figyelmét a klímaváltozás kockázataira.

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 13:10 Vállalat, Világ

A nagy drogériák is elkezdték csomagolás nélkül árulni a sampont és a tusfürdőt Csehországban

A dm hasonló tesztje után a másik nagy lánc is lépett, a vásárlóknak csak egyszer kell megvenniük a flakont, amit újratölthetnek egy automatából.

Stubnya Bence
2019. november 9. 12:54 Tech, Világ

Hidrogénes buszvillamosokat vásárolna Európa legrosszabb levegőjű fővárosa

Első ránézésre fából vaskarikának és hatalmas kamunak tűnik, de van bizonyíték rá, hogy működik, és komolyan vehető szakemberek érvelnek a hasznossága mellett.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.