„Rövidesen Németország lehet Európa beteg embere” – így összegezte a német gazdaság kilátásait egy autóalkatrész-gyártó cég vezetője a napokban a világ egyik vezető gazdasági lapjában. Az exportra épülő német gazdaságot ugyanis különösen érzékenyen érinti, hogy a posztpandémiás globális gazdaságban a vártnál lassabban állnak fel újra a szétszakadt ellátási láncok, egyes vélemények szerint a járvány utáni új környezetben teljesen újra kell tervezni a magyar gazdaság első számú partnerének számító Németország gazdaságának szerkezetét. 

A visszaesés látványos.

A német gazdaság már nem tolja, hanem visszahúzza Európa szekerét.

Míg az eurozónában idén augusztusban az ipari termelés 2 százalékkal maradt el a 2015-ös adatokhoz képest, a német ipar 9 százalékkal esett vissza – miközben például Olaszország 5 százalékos növekedést tudhat magáénak. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég csökkentette is a német gazdasági növekedésre vonatkozó 2021-es becslését 3,6 százalékról 3,1 százalékra. Az előrejelzés szerint a belassult német gazdaságénál 2023 elejére már gyorsabban fog nőni a brit és a francia gazdasági termelés is.  

Mindezek miatt a koalíciós tárgyalásokat folytató német pártok történelmi gazdaság újraindító csomagról egyeztetnek.

A német gazdaság problémái a pandémia előttre nyúlnak vissza, az ipari gyártás és export már 2017-ben stagnált, de a teljes német gazdaság még akkor is 2,2 százalékos bővülést mutatott. Ez ugyanakkor 2018-ra 1,5 százalékra mérséklődött: az exportorientált német gazdaság ekkoriban együtt lassult be a kínaival – kevesebb német autót tudtak eladni a kínai piacon, amiben persze az elektromos autók iránti keresletnövekedés is közrejátszik. 2019-ben olyan rosszul nézett ki a német gazdaság, mint az euróválság idején. 

A Wall Street Journal friss cikke további adatokat sorol erről a lassulásról: az ország gazdasági gyártókapacitásainak 5 százalékát kitevő, 800 ezer munkahelyet adó német autóipar termelése 2017 és 2020 között a felére zuhant, a német autóipar részesedése a globális gépjárműgyártásból 2015 és 2020 között 7 százalékról 5 százalékra esett vissza. 

A gyengülő német ipari termelés a pandémia okozta bezuhanás után nem tudott visszamászni a válság előtti szintre, ehelyett alacsonyabb szintről folytatódott a csökkenő tendencia.

A cikk szerint a német ipari cégek alkatrész- és munkaerőhiánnyal küzdenek, idén rekordmagas összeget fognak kifizetni az energiáért, ráadásul hatalmas beruházásokat kell végigvinniük a következő években, hogy megfeleljenek az új, zöldebb energiafelhasználási szabványoknak.

Mindezek tetejébe Kína előszeretettel vásárol Németország versenytársaitól, de a Tesla óriási, 12 ezer mnkahelyet teremtő német gyárának megnyitását is elhalasztották, mert nem kapta még meg a szükséges engedélyeket. 

A lapnak több autóalkatrész-gyártó cég képviselője beszélt arról, hogy gyártóhelyeik bezárását tervezik. Ez persze az elektromos autókra való átállás következménye is: ha Európa tartja a szénkibocsátás mérsékléséről szóló céljait, 2030-ra az összes regisztrált autó 30-50 százalékának elektromosnak kellene lennie. Ez pedig az alkatrészek gyártását és szállítását is átalakítja, ugyanis az elektromos autókhoz kevesebb alkatrész kell.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ autó elektromos autó gazdaság német gazdaság németország Olvasson tovább a kategóriában