Tavaly 1,5 százalékkal nőtt a német gazdaság, közölte tegnap a német statisztikai hivatal. Ez jelentősen elmarad a 2017-es 2,2 százalékos bővülési ütemtől, és 2013 óta a legalacsonyabb érték. Ettől persze nem kell temetni a német gazdaságot, de Magyarország szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogyan alakul a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk gazdasága.

A növekedés tavaly az első negyedévben 1,8 százalékos volt. Ez fordult át a harmadik negyedévre a negatív tartományba (-0,2 százalék). Furcsa, de a negyedik negyedéves adatot még nem közölte a német statisztikai hivatal, de elemzők szerint 0,1 százalék lehetett, vagyis az év második felében a német gazdaság képtelen volt bővülni. Legalább a technikai recessziót sikerült elkerülni.

De mi ennek az oka?

Németország egy exportorientált gazdaság, emiatt nagyon ki van téve a globális üzleti folyamatoknak. A német lassulás egyik oka, hogy Kína gazdasága is veszített a tempóból. Sokkal kevesebb autó fogyott az ázsiai ország piacán. Pedig az elmúlt években Kína volt az autógyártók elsődleges piaca. Ez nemcsak azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű gépjárművet adtak el itt, hanem Kínában növekedtek leggyorsabban az autóeladások.

Ez egyébként az autók kinézetére is hatással volt, egyre inkább a kínai vásárlók ízlése szerint tervezik az autókat. Nem véletlen, hogy a BMW, a Mercedes és az Audi hátsó lámpái sárkányszerű motívumot jelenítenek meg. Ebből is látszik, hogy milyen fontos a kínai piac, ahol tavaly nemhogy nem nőttek az autóeladások, hanem 2,8 százalékkal visszaestek. (Így is 28,1 millió új autót helyeztek forgalomba).

Ebben persze benne vannak az elektromos autók értékesítései is, amelyek Kínában egyre népszerűbbek. Tavaly szeptember végéig 712 ezret adtak el, ami 80 százalékos növekedés egy év alatt. Ebből is látszik, hogy a hagyományos autógyártók valószínűleg sokkal nagyobbat buktak, mint az összértékesítés közel három százalékos visszaesése. Az amerikai Ford például csak 57 ezer autót adott el Kínában tavaly decemberben, ami hatvan százalékos mínusz az előző évi decemberhez képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetországban már érzik a zord időket, Magyarországon mintha mi sem történt volnaKétséges, hogy ez sokáig így maradhat.

A másik legnagyobb növekedést mutató ázsiai óriáspiacon, Indiában eközben 1 százalék körül van a német autógyártók részesedése (szemben a hazai 69 vagy a kínai 22 százalékkal).

A német gazdaságot érzékenyen érintette az autóeladások csökkenése, és még nem tudni, hogy az új környezetvédelmi előírások miatt mekkora a valódi bukta. A WLTP mérési rendszere^*A WLTP váltotta fel az eddigi NEDC-t. A vásárlók azt tapasztalhatták, hogy a fogyasztási adatok emelkedtek, a WLTP mérési módszertana ugyanis közelebb áll a valósághoz. Az autógyártóknak azonban az okozott nehézséget, hogy a károsanyag-kibocsátást az elvárt szintre csökkentsék. tavaly szeptember 1-jén lépett életbe, a Volkswagen egyes típusait konkrétan nem lehetett forgalomba helyezni, sőt egyes modellek gyártását is szüneteltetni kellett. A szeptemberi eladások az autókonszernnél globális szinten 18 százalékot zuhantak.

Az autóértékesítés visszaesése értelemszerűen a beszállítócégeket is érinti. Jörg Kamer a Commerzbank elemzője az amerikai Wall Street Journalnak azt mondta, hogy „Németország Kínával együtt növekszik és zuhan”.

Az utolsó negyedév Kínában sem volt túl fényes, a sportszereket gyártó Adidastól, a vegyiparban tevékenykedő BASF-en keresztül az összes német cég a kereslet visszaeséséről számolt be. Nem tett jót a német gazdaságnak a Donald Trump amerikai elnök által indított kereskedelmi háború és a protekcionista gazdaságpolitikája sem. Az Egyesült Államok márciusban vetett ki az országba érkező acélimportra 25, míg az alumíniumra 10 százalékos védővámot. Szó volt arról is, hogy drasztikusan emelik a személygépkocsikra vonatkozó vámtételt is, de végül ezt jegelték.

Végül Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, vagyis a Brexit sem tesz jót a német gazdasági kilátásoknak. A Brexittel a legnagyobb gond az, hogy két és fél hónappal a kilépés határideje előtt sem tudni, hogy milyen formában fog megtörténni. Hiába van megállapodás az EU és Nagy-Britannia között a koordinált kilépésről, az Egyesült Királyságban még mindig a kilépés módjáról vitatkoznak.

Gyakran éri kritika Németországot azért, mert óriási export- és költségvetési többletet halmoz fel minden évben. Tavaly 56 milliárd euró lehetett a külkereskedelmi többlet, ami rekord lenne. Az elemzők arra számítanak, hogy a költségvetés több mint másfél százalékos pluszban fog zárni.

A legnagyobb vita arról szól, hogy a német állam az óriási bevételek ellenére miért nem emeli a kormányzati beruházások összegét. A közművek, utak, vasutak egyre rosszabb állapotban vannak. Az infrastrukturális beruházások azonban jót tennének a gazdasági növekedésnek is, ha már Kína ennyire belassult és a Brexit miatt ennyi bizonytalanság van.

A következő évekre 1-1,5 százalékos bővülést jósolnak a német gazdaságnak, vagyis a korábbi évek robusztus növekedésének vége. Egy biztos, ha Németország lassul, az a magyar gazdaságra is hatással lesz. A hazai autóipar ezer szállal kötődik a német cégekhez. A magyar ipari termelési érték harmadát az autóipar adja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbánnak nem sikerült az áttörés, a németeknek igenUgyanolyan esélyekkel indultunk, Magyarországon azonban még konjunktúra idején sem sikerült megállítani az eladósodást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Brexit Kína német gazdaság növekedés usa védővámok Olvasson tovább a kategóriában