A németországi Balingen aligha tartozik a világ legjelentősebb városai közé, a Stuttgarttól 60 kilométerre délre fekvő csendes településen mindössze 34 ezren élnek, körülbelül annyian, mint például Cegléden, Baján vagy Mosonmagyaróváron. Ez a kisváros azonban egy bizonyos szempontból mégis jelentős szerepet játszik a világ gazdaságában. Itt van a központja a Bizerba nevű családi vállalkozásnak, és aki látott már mérleget, annak ismerős lehet ez a márka.
Balingenből egy 4100 főt foglalkoztató, világszerte 120 országban mérlegeket és vágógépeket értékesítő, évi 700 millió eurós (250 milliárd forint) forgalmú családi céget irányítanak. A vállalat nagyon innovatív, a környék (Zollernalb járás) összes ipari szabadalmi bejegyzéséből minden tizedik hozzá köthető.
A Bizerba a német gazdaság „láthatatlan motorjának”, vagyis a mittelstand néven elhíresült közepes méretű családi vállalkozásoknak az egyik mintapéldánya. A mittelstand jelenségben az az érdekes, hogy Németországban nem kivételes, hanem általános, viszont a mértéke még nyugat-európai összehasonlításban is kiugró.
Több száz olyan vállalatot lehetne felsorolni, amelyek hasonlóak a Bizerbához. Vannak köztük közismert márkák, de olyanok is, amelyeket szinte senki sem ismer, a leginkább közös jellemzőjük pedig talán az, hogy mindannyian a világ élmezőnyében vannak, olykor csak egy-egy nagyon szűk piaci rést kihasználva.
Sokuk székhelye vagy gyára egyáltalán nem a nagy ipari központokban, hanem vidéki kisvárosokban található, a kölni Instituts der deutschen Wirtschaft (IW) megbízásából készült, most megjelent (innen pdf-ben letölthető) tanulmány pedig pont a mittelstand és a német vidék viszonyát vizsgálja.
Ebből kiderül például, hogy a Bizerba csak azért nem vezeti a járásban a legtöbb szabadalommal rendelkező vállalatok listáját, mert megelőzi őt egy másik mittelstand cég, a Gühring KG. Ez is családi tulajdonban van, és fémek vágásához gyárt precíziós szerszámokat. A székhelye a Balingenhez közeli Albstadt-Ebingenben van.
Ugyanebben a városkában található a Groz-Beckert nevű családi cég, amely szintén ipari szerszámokat gyárt, világszerte 9 ezer főt foglalkoztat, és 150 országban értékesíti a termékeit.
A hasonló cégek alapvetően meghatározzák Zollernalb járás gazdaságát. Ebben a régióban a bejegyzett vállalkozások több mint 60 százaléka családi tulajdonban lévő, és 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cég (tehát a helyi pékséget vagy az autószerelőt nem számítják bele ebbe a kimutatásba).
Hasonló a helyzet Münchentől északkeletre, Dingolfing-Landau járásban is. A 13,5 ezer lakosú Landau an der Isarban a település szélén lévő ipari park csaknem nagyobb, mint a város lakóövezete, és többek között itt van a barkács- és kerti gépeket gyártó, szintén családi tulajdonban lévő Einhell központja. Ez szintén világszerte exportálja a termékeit.
Az Einhell és a hasonló helyi cégek hatása meg is látszik a gazdasági mutatókban.
Dingolfing-Landau járásban az egy főre jutó GDP értéke 71 ezer euró, ami Luxemburgot leszámítva a világ összes országát veri, és persze a 41 ezer eurós össznémet, válság előtti átlagnál is jóval magasabb.
Ez azért is nagy szó, mert Luxemburg helyzete teljesen speciális, a pénzügyi és más holdingvállalkozások számára kínált különösen kedvező feltételek miatt lényegében az összes hasonló nemzetközi összevetésből kilóg, köszönhetően a máshonnan oda terelt jövedelmeknek. Ezért nem túlzás rekordnak minősíteni a német járás eredményét.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy minél magasabb egy adott német járásban a mittelstand cégek aránya (függőleges tengely), annál magasabb a 2007 és 2017 között mért, egy főre számított GDP növekedése (vízszintes tengely, növekedés mértéke százalékban).
A mittelstand cégek aránya és a GDP 2007-2017 közötti növekedése közötti összefüggés. Forrás: Stiftung Familienunternehmen
A kutatás (amelyet egyébként a Stiftung Familienunternehmen végzett) adatai szerint Németországban a nem ipari központokban, azaz vidéken működő cégek több mint fele, 54,3 százaléka olyan családi vállalkozás, amely 50 főnél több embert foglalkoztat.
Egy másik szemszögből nézve a számokat: az összes vizsgált német mittelstand cégnél 5,7 millió ember dolgozik, és közülük 2,5 millióan vidéken állnak munkában. A nem városi környezetben tehát a családi vállalkozások szerepe a munkaerőpiacon nagyon fontos.
Sok egyértelmű összefüggés van a vidéki mittelstand cégek aránya és a régiók gazdasági állapota között. A 18-25 éves fiatalokat például sokkal jobban meg tudják tartani azok a járások – egyesekben nettó lélekszám-növekedés is van -, ahol a közepes családi cégek aránya nagy. Igaz, ennél a korosztálynál sokat számít, hogy a környéken van-e felsőoktatási intézmény, de az összefüggés a mittelstand cégek esetében is egyértelmű, a környék megtartó erejében az ezekben a vállalatokban rejlő karrierlehetőségek döntő szerepet játszanak.
Mindez nemcsak a fiatalokra, hanem általánosságban is igaz: a vidék megtartó erejét egyértelműen erősíti a mittelstand jelenség. Az adatok szerint 2008 és 2018 között a kevés családi vállalkozással rendelkező járásokban a népesség átlagosan 2,6 százalékkal csökkent, míg a legjobb arányokat mutató járások csoportjának átlaga 2 százalékos növekedést mutatott (miközben természetesen a városokba való elvándorlás valamennyire mindenhol jellemző).
A München közvetlen közelében fekvő Erding például kiemelkedően teljesített, 10 év alatt 11 százalékkal növelte lakosságának létszámát, de általánosságban is megfigyelhető, hogy
a családi cégek jelenléte ellensúlyozza a vidék kiüresedésének folyamatát.
A munkanélküliség is sokkal kevésbé sújtja azokat a járásokat, ahol a mittelstand vállalkozások aránya magas. Ezt mutatja be az alábbi grafikon, amelynek függőleges tengelyén a mittelstand cégek aránya látható az adott járáson belül, a vízszintesen pedig a munkanélküliek aránya.
A mittelstand cégek arányának és a munkanélküliség arányának összefüggése a vidéki német járásokban. Forrás: Stiftung Familienunternehmen
A tanulmány egyik legfontosabb következtetése ezek alapján, hogy a közepes méretű családi cégek magas aránya fontos eszköze annak, hogy a vidék gazdasági értelemben ne szakadjon le a városok mögött, megmaradjon a decentralizáció, ami végső soron a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülését gátolja.
Vállalat
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Fontos
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
