Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. szeptember 5. 07:21 Vállalat, Világ

Hogy lehet egy isten háta mögötti német kisvárosban világrekord magas a GDP?

A németországi Balingen aligha tartozik a világ legjelentősebb városai közé, a Stuttgarttól 60 kilométerre délre fekvő csendes településen mindössze 34 ezren élnek, körülbelül annyian, mint például Cegléden, Baján vagy Mosonmagyaróváron. Ez a kisváros azonban egy bizonyos szempontból mégis jelentős szerepet játszik a világ gazdaságában. Itt van a központja a Bizerba nevű családi vállalkozásnak, és aki látott már mérleget, annak ismerős lehet ez a márka.

Balingenből egy 4100 főt foglalkoztató, világszerte 120 országban mérlegeket és vágógépeket értékesítő, évi 700 millió eurós (250 milliárd forint) forgalmú családi céget irányítanak. A vállalat nagyon innovatív, a környék (Zollernalb járás) összes ipari szabadalmi bejegyzéséből minden tizedik hozzá köthető.

A Bizerba a német gazdaság „láthatatlan motorjának”, vagyis a mittelstand néven elhíresült közepes méretű családi vállalkozásoknak az egyik mintapéldánya. A mittelstand jelenségben az az érdekes, hogy Németországban nem kivételes, hanem általános, viszont a mértéke még nyugat-európai összehasonlításban is kiugró.

Több száz olyan vállalatot lehetne felsorolni, amelyek hasonlóak a Bizerbához. Vannak köztük közismert márkák, de olyanok is, amelyeket szinte senki sem ismer, a leginkább közös jellemzőjük pedig talán az, hogy mindannyian a világ élmezőnyében vannak, olykor csak egy-egy nagyon szűk piaci rést kihasználva.

Sokuk székhelye vagy gyára egyáltalán nem a nagy ipari központokban, hanem vidéki kisvárosokban található, a kölni Instituts der deutschen Wirtschaft (IW) megbízásából készült, most megjelent (innen pdf-ben letölthető) tanulmány pedig pont a mittelstand és a német vidék viszonyát vizsgálja.

Ebből kiderül például, hogy a Bizerba csak azért nem vezeti a járásban a legtöbb szabadalommal rendelkező vállalatok listáját, mert megelőzi őt egy másik mittelstand cég, a Gühring KG. Ez is családi tulajdonban van, és fémek vágásához gyárt precíziós szerszámokat. A székhelye a Balingenhez közeli Albstadt-Ebingenben van.

Ugyanebben a városkában található a Groz-Beckert nevű családi cég, amely szintén ipari szerszámokat gyárt, világszerte 9 ezer főt foglalkoztat, és 150 országban értékesíti a termékeit.

A hasonló cégek alapvetően meghatározzák Zollernalb járás gazdaságát. Ebben a régióban a bejegyzett vállalkozások több mint 60 százaléka családi tulajdonban lévő, és 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cég (tehát a helyi pékséget vagy az autószerelőt nem számítják bele ebbe a kimutatásba).

Hasonló a helyzet Münchentől északkeletre, Dingolfing-Landau járásban is. A 13,5 ezer lakosú Landau an der Isarban a település szélén lévő ipari park csaknem nagyobb, mint a város lakóövezete, és többek között itt van a barkács- és kerti gépeket gyártó, szintén családi tulajdonban lévő Einhell központja. Ez szintén világszerte exportálja a termékeit.

Az Einhell és a hasonló helyi cégek hatása meg is látszik a gazdasági mutatókban.

Dingolfing-Landau járásban az egy főre jutó GDP értéke 71 ezer euró, ami Luxemburgot leszámítva a világ összes országát veri, és persze a 41 ezer eurós össznémet, válság előtti átlagnál is jóval magasabb.

Ez azért is nagy szó, mert Luxemburg helyzete teljesen speciális, a pénzügyi és más holdingvállalkozások számára kínált különösen kedvező feltételek miatt lényegében az összes hasonló nemzetközi összevetésből kilóg, köszönhetően a máshonnan oda terelt jövedelmeknek. Ezért nem túlzás rekordnak minősíteni a német járás eredményét.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy minél magasabb egy adott német járásban a mittelstand cégek aránya (függőleges tengely), annál magasabb a 2007 és 2017 között mért, egy főre számított GDP növekedése (vízszintes tengely, növekedés mértéke százalékban).

A mittelstand cégek aránya és a GDP 2007-2017 közötti növekedése közötti összefüggés. Forrás: Stiftung Familienunternehmen

A kutatás (amelyet egyébként a Stiftung Familienunternehmen végzett) adatai szerint Németországban a nem ipari központokban, azaz vidéken működő cégek több mint fele, 54,3 százaléka olyan családi vállalkozás, amely 50 főnél több embert foglalkoztat.

Egy másik szemszögből nézve a számokat: az összes vizsgált német mittelstand cégnél 5,7 millió ember dolgozik, és közülük 2,5 millióan vidéken állnak munkában. A nem városi környezetben tehát a családi vállalkozások szerepe a munkaerőpiacon nagyon fontos.

Sok egyértelmű összefüggés van a vidéki mittelstand cégek aránya és a régiók gazdasági állapota között. A 18-25 éves fiatalokat például sokkal jobban meg tudják tartani azok a járások – egyesekben nettó lélekszám-növekedés is van -, ahol a közepes családi cégek aránya nagy. Igaz, ennél a korosztálynál sokat számít, hogy a környéken van-e felsőoktatási intézmény, de az összefüggés a mittelstand cégek esetében is egyértelmű, a környék megtartó erejében az ezekben a vállalatokban rejlő karrierlehetőségek döntő szerepet játszanak.

Mindez nemcsak a fiatalokra, hanem általánosságban is igaz: a vidék megtartó erejét egyértelműen erősíti a mittelstand jelenség. Az adatok szerint 2008 és 2018 között a kevés családi vállalkozással rendelkező járásokban a népesség átlagosan 2,6 százalékkal csökkent, míg a legjobb arányokat mutató járások csoportjának átlaga 2 százalékos növekedést mutatott (miközben természetesen a városokba való elvándorlás valamennyire mindenhol jellemző).

A München közvetlen közelében fekvő Erding például kiemelkedően teljesített, 10 év alatt 11 százalékkal növelte lakosságának létszámát, de általánosságban is megfigyelhető, hogy

a családi cégek jelenléte ellensúlyozza a vidék kiüresedésének folyamatát.

A munkanélküliség is sokkal kevésbé sújtja azokat a járásokat, ahol a mittelstand vállalkozások aránya magas. Ezt mutatja be az alábbi grafikon, amelynek függőleges tengelyén a mittelstand cégek aránya látható az adott járáson belül, a vízszintesen pedig a munkanélküliek aránya.

A mittelstand cégek arányának és a munkanélküliség arányának összefüggése a vidéki német járásokban. Forrás: Stiftung Familienunternehmen

A tanulmány egyik legfontosabb következtetése ezek alapján, hogy a közepes méretű családi cégek magas aránya fontos eszköze annak, hogy a vidék gazdasági értelemben ne szakadjon le a városok mögött, megmaradjon a decentralizáció, ami végső soron a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülését gátolja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen bizonytalan lett az egyik legjobb német cég jövőjeA Varta az elmúlt 12 hónapban először mennybe ment, aztán kiderült, hogy könnyen a pokolra is juthat a kínai konkurencia miatt.

Vállalat Világ családi vállalatok elvándorlás gdp közepes vállalatok mittelstand németország vidék Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Avatar
2021. április 20. 11:44 Vállalat, Világ

Hogy állnak a cégek a nettó zéró kibocsátási vállalásaikkal?

A globális felmelegedés ellen folytatott küzdelem sikeréhez a szupranacionális szervezetek és az országok mellé a vállalatoknak is be kell szállniuk.

Jandó Zoltán
2021. április 14. 14:05 Vállalat

A magyar Lidl felépítőjével hódítaná meg Mészáros Lőrinc az ásványvízpiacot

Az Aqua Lorenzo számára a legnagyobb kihívás, hogy termékeivel nagy mennyiségben visszakerüljön az élelmiszerláncokba. Az új ügyvezetőt is ezért igazolhatták.

Váczi István
2021. április 14. 06:46 Vállalat

A pékség, amely akkor is több kenyeret adott el, amikor mindenki otthon sütött

Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa már nagyon várja a járvány végét, azt viszont nem bánja, hogy egyre több a kézműves konkurens.

Fontos

Avatar
2021. április 20. 15:54 Világ

A nagy zavarok ellenére sem éri meg Ázsiából visszahozni a termelést

A Szuezi-csatorna eltorlaszolása, vagy a járvány miatt felboruló szállítás komoly problémának tűnik, de Ázsia elhagyásához képest ezek csak rövid kis epizódok.

Stubnya Bence
2021. április 20. 06:04 Tech

Ózd elbukott a robotokkal szemben, de tudjuk, hogy ezt máshol hogyan előzhetjük meg

Az automatizálás eddig a munkaerőhiányt ellensúlyozta, tömeges munkanélküliséget nem okozott, de az oktatást át kell szerveznünk, hogy ez így is maradjon. Szalavetz Andrea kutatóval beszélgettünk.

Avatar
2021. április 19. 15:52 Közélet

A magyar iskolákból a nyitással könnyen orosz rulett lehet

A szakmai ellenérvek figyelmen kívül hagyásával, az érintetteket gyakorlatilag kényszerítve nyitottak ma újra az iskolák alsó tagozatai és az óvodák.