A németországi Balingen aligha tartozik a világ legjelentősebb városai közé, a Stuttgarttól 60 kilométerre délre fekvő csendes településen mindössze 34 ezren élnek, körülbelül annyian, mint például Cegléden, Baján vagy Mosonmagyaróváron. Ez a kisváros azonban egy bizonyos szempontból mégis jelentős szerepet játszik a világ gazdaságában. Itt van a központja a Bizerba nevű családi vállalkozásnak, és aki látott már mérleget, annak ismerős lehet ez a márka.
Balingenből egy 4100 főt foglalkoztató, világszerte 120 országban mérlegeket és vágógépeket értékesítő, évi 700 millió eurós (250 milliárd forint) forgalmú családi céget irányítanak. A vállalat nagyon innovatív, a környék (Zollernalb járás) összes ipari szabadalmi bejegyzéséből minden tizedik hozzá köthető.
A Bizerba a német gazdaság „láthatatlan motorjának”, vagyis a mittelstand néven elhíresült közepes méretű családi vállalkozásoknak az egyik mintapéldánya. A mittelstand jelenségben az az érdekes, hogy Németországban nem kivételes, hanem általános, viszont a mértéke még nyugat-európai összehasonlításban is kiugró.
Több száz olyan vállalatot lehetne felsorolni, amelyek hasonlóak a Bizerbához. Vannak köztük közismert márkák, de olyanok is, amelyeket szinte senki sem ismer, a leginkább közös jellemzőjük pedig talán az, hogy mindannyian a világ élmezőnyében vannak, olykor csak egy-egy nagyon szűk piaci rést kihasználva.
Sokuk székhelye vagy gyára egyáltalán nem a nagy ipari központokban, hanem vidéki kisvárosokban található, a kölni Instituts der deutschen Wirtschaft (IW) megbízásából készült, most megjelent (innen pdf-ben letölthető) tanulmány pedig pont a mittelstand és a német vidék viszonyát vizsgálja.
Ebből kiderül például, hogy a Bizerba csak azért nem vezeti a járásban a legtöbb szabadalommal rendelkező vállalatok listáját, mert megelőzi őt egy másik mittelstand cég, a Gühring KG. Ez is családi tulajdonban van, és fémek vágásához gyárt precíziós szerszámokat. A székhelye a Balingenhez közeli Albstadt-Ebingenben van.
Ugyanebben a városkában található a Groz-Beckert nevű családi cég, amely szintén ipari szerszámokat gyárt, világszerte 9 ezer főt foglalkoztat, és 150 országban értékesíti a termékeit.
A hasonló cégek alapvetően meghatározzák Zollernalb járás gazdaságát. Ebben a régióban a bejegyzett vállalkozások több mint 60 százaléka családi tulajdonban lévő, és 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cég (tehát a helyi pékséget vagy az autószerelőt nem számítják bele ebbe a kimutatásba).
Hasonló a helyzet Münchentől északkeletre, Dingolfing-Landau járásban is. A 13,5 ezer lakosú Landau an der Isarban a település szélén lévő ipari park csaknem nagyobb, mint a város lakóövezete, és többek között itt van a barkács- és kerti gépeket gyártó, szintén családi tulajdonban lévő Einhell központja. Ez szintén világszerte exportálja a termékeit.
Az Einhell és a hasonló helyi cégek hatása meg is látszik a gazdasági mutatókban.
Dingolfing-Landau járásban az egy főre jutó GDP értéke 71 ezer euró, ami Luxemburgot leszámítva a világ összes országát veri, és persze a 41 ezer eurós össznémet, válság előtti átlagnál is jóval magasabb.
Ez azért is nagy szó, mert Luxemburg helyzete teljesen speciális, a pénzügyi és más holdingvállalkozások számára kínált különösen kedvező feltételek miatt lényegében az összes hasonló nemzetközi összevetésből kilóg, köszönhetően a máshonnan oda terelt jövedelmeknek. Ezért nem túlzás rekordnak minősíteni a német járás eredményét.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy minél magasabb egy adott német járásban a mittelstand cégek aránya (függőleges tengely), annál magasabb a 2007 és 2017 között mért, egy főre számított GDP növekedése (vízszintes tengely, növekedés mértéke százalékban).
A mittelstand cégek aránya és a GDP 2007-2017 közötti növekedése közötti összefüggés. Forrás: Stiftung Familienunternehmen
A kutatás (amelyet egyébként a Stiftung Familienunternehmen végzett) adatai szerint Németországban a nem ipari központokban, azaz vidéken működő cégek több mint fele, 54,3 százaléka olyan családi vállalkozás, amely 50 főnél több embert foglalkoztat.
Egy másik szemszögből nézve a számokat: az összes vizsgált német mittelstand cégnél 5,7 millió ember dolgozik, és közülük 2,5 millióan vidéken állnak munkában. A nem városi környezetben tehát a családi vállalkozások szerepe a munkaerőpiacon nagyon fontos.
Sok egyértelmű összefüggés van a vidéki mittelstand cégek aránya és a régiók gazdasági állapota között. A 18-25 éves fiatalokat például sokkal jobban meg tudják tartani azok a járások – egyesekben nettó lélekszám-növekedés is van -, ahol a közepes családi cégek aránya nagy. Igaz, ennél a korosztálynál sokat számít, hogy a környéken van-e felsőoktatási intézmény, de az összefüggés a mittelstand cégek esetében is egyértelmű, a környék megtartó erejében az ezekben a vállalatokban rejlő karrierlehetőségek döntő szerepet játszanak.
Mindez nemcsak a fiatalokra, hanem általánosságban is igaz: a vidék megtartó erejét egyértelműen erősíti a mittelstand jelenség. Az adatok szerint 2008 és 2018 között a kevés családi vállalkozással rendelkező járásokban a népesség átlagosan 2,6 százalékkal csökkent, míg a legjobb arányokat mutató járások csoportjának átlaga 2 százalékos növekedést mutatott (miközben természetesen a városokba való elvándorlás valamennyire mindenhol jellemző).
A München közvetlen közelében fekvő Erding például kiemelkedően teljesített, 10 év alatt 11 százalékkal növelte lakosságának létszámát, de általánosságban is megfigyelhető, hogy
a családi cégek jelenléte ellensúlyozza a vidék kiüresedésének folyamatát.
A munkanélküliség is sokkal kevésbé sújtja azokat a járásokat, ahol a mittelstand vállalkozások aránya magas. Ezt mutatja be az alábbi grafikon, amelynek függőleges tengelyén a mittelstand cégek aránya látható az adott járáson belül, a vízszintesen pedig a munkanélküliek aránya.
A mittelstand cégek arányának és a munkanélküliség arányának összefüggése a vidéki német járásokban. Forrás: Stiftung Familienunternehmen
A tanulmány egyik legfontosabb következtetése ezek alapján, hogy a közepes méretű családi cégek magas aránya fontos eszköze annak, hogy a vidék gazdasági értelemben ne szakadjon le a városok mögött, megmaradjon a decentralizáció, ami végső soron a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülését gátolja.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
