A szentgotthárdi Opel-gyárban több mint 30 éves működése során soha nem volt még sztrájk. Most viszont még ez is benne van a pakliban, ugyanis a két helyi szakszervezet a sikertelen bértárgyalások után sztrájkbizottságot alakított.
A szeptember óta tartó, két évre vonatkozó bértárgyalásokon a 2022-re vonatkozó ajánlatot a szakszervezet elfogadta volna, ugyanakkor a 2023-as ajánlatot a dolgozói igények felmérése alapján visszautasították. Így kollektív munkaügyi vita kezdődött, ám ennek sikertelensége a sztrájkbizottság megalakulásához vezetett. Ez januárban tesz majd új ajánlatot a menedzsmentnek, de a szakszervezet a Nyugat.hu értesülése szerint nem zárja ki a munkabeszüntetés lehetőségét sem.
A magyar járműiparban az elmúlt években több alkalommal is voltak sztrájkok, de a nagy autógyárak közül az Audi-gyárban 2019 elején lezajlott munkabeszüntetés volt az utolsó, egyben az egyik legjelentősebb is az elmúlt három évtizedben. A szentgotthárdi és a győri gyár viszont valójában már akkoriban is eléggé eltérő helyzetben volt, és most is abban van.
Az egyik legfontosabb különbség, hogy 2018-hoz képest a következő két évben az Audi Hungária Zrt. árbevétele magasabb volt, miközben a foglalkoztattak létszáma nagyjából stagnált, az Opel-gyár árbevétele 2016 és 2020 között csaknem felére csökkent.
Az autóipar elmúlt két éve a járvány miatt már egyébként is elég rázós volt, de ahogy erről Szabó John és Túry Gábor, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének munkatársai nemrég a G7 Podcastban is részletesebben beszéltek a saját kutatásuk alapján, mindez az autóipar elektromobilitásra való átállása miatt egyébként is nehezebb időszakkal esett egybe.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, mindez a Magyarországon működő négy nagy autógyár foglalkoztatottsági adatait nem ugyanúgy érintette. 2020 elejéhez, tehát a járvány előtti időszakhoz képest az Audi üzem létszáma egyértelműen csökkent, az esztergomi Suzuki és a kecskeméti Mercedes viszont elég jelentősen bővült. A szentgotthárdi üzem elmúlt két évére leginkább a stagnálás jellemző.
A második ábrára lapozva viszont a 2017 óta tartó időszak adatait látva egyértelmű, hogy az autóipar átalakulása a szentgotthárdi gyárat érintette a legérzékenyebben.
A kilátások folyamatos változását jól szemléleti, hogy tavaly novemberben a kormánypárti Magyar Nemzet az Opel anyacégének belsőégésű motorok fejlesztését leállító döntéséről a nyugat-magyarországi üzem halálos ítéleteként számolt be. Pár hónappal később aztán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nagy bejelentést tett.
Eszerint az anyacég, a világ negyedik legnagyobb autóipari konglomerátumának számító Stellantis csoport arról döntött, hogy több tízmillió eurós beruházással 2023-tól a szentgotthárdi gyárban kezdődik meg a vállalat új, 1,6 literes benzinmotorjainak gyártása. A beruházás a vállalat hibrid stratégiájának része, a motorok tehát hibrid autókba készülnek majd. A bejelentés alapján az üzem gyártókapacitása a beruházásnak köszönhetően csaknem megduplázódik, 390 ezerről 590 ezerre nő. Ez a létszám jelentős bővítését is előrevetíti.
Ilyen szempontból a felek jóval kiszámíthatóbb középtávú kilátások mellett egyezkednek most a következő két év béreiről, mint amikor az Audinál kellett megegyezésre jutni két évvel ezelőtt. Az elmúlt évek trendjei alapján viszont az anyacég kilátásai kevésbé jók, mint a Volkswagennek, amelyhez az Audi is tartozik. Hosszabb távon ráadásul egyáltalán nem biztosít kiszámítható jövőt az üzem számára a beruházás: a nagy autógyártók ugyanis egymás után jelentik be a belső égésű modellek gyártásának teljes kivezetését.
A Ford azzal számol, hogy Európában 2030-ra már csak elektromos modelleknek lesz piaca, a Volkswagen portfóliójában addigra 70 százalékra nő a tervek szerint az e-autók aránya. A Mercedes tisztán elektromos portfolióval számol 2030-ra, “ahol azt a piac lehetővé teszi”. Markus Dussmann, az Audi vezérigazgatója januárban a plug-in hidridekre már mint kivezetésre ítélt modellekként hivatkozott, amelyekbe már nem érdemes beruházni.
Ezek alapján a szentgotthárdi gyár várhatóan zsugorodó piacra termel majd növekvő mennyiségben 2023-tól kezdve. Ez pedig olyan tényező, ami a tárgyalások kimenetelét is meghatározhatja.
Közélet
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Fontos
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás
Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
