Az volt a várakozásunk, hogy az ingázás miatt magasabb lesz a közlekedéssel kapcsolatos (öko)lábnyom. Nem lett magasabb: erre az lehet a magyarázat, hogy bár a külvárosiak többet ingáznak, viszont a budapesti belsőbb részeken lakók a magasabb jövedelmi szintjükkel összefüggésben többet utaznak a szabadidejükben, illetve magasabb fogyasztású, nagyobb autókkal közlekednek – mondta Harangozó Gábor az e heti G7 Podcastban.
Bár a környezetvédelem nem lehet kizárólag egyéni felelősség, egyéni döntéseinkkel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy kevésbé terheljük fogyasztásunkkal a környezetet. Nem könnyű azonban eldönteni, hogy mikor mi a jobb a környezetre nézve, és egyáltalán, hogyan mérjük a rendkívül eltérő hatásokat. Az agglomeráció és a városi élet kapcsán számos gazdasági és személyes előnyt és hátrányt lehet felsorakoztatni.
Egy magyar kutatócsoport a Cities tudományos folyóiratban megjelent cikkében annak járt utána, hogy környezetterhelésre lefordítva mennyire szennyező városban vagy agglomerációban élni. A legtöbb hasonló kutatás nyugat-európai térségekre vonatkozik, ők viszont – alapvetően KSH-adatok alapján – a magyar adatokat elemezték.
Harangozó Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének egyetemi docense podcastunkban elmondta, hogy az egyik legelterjedtebb számítási módszer a környezeti hatások egységes mérésére az ökológiai lábnyom. Ennek segítségével mindenfajta anyagfelhasználás és szennyezés esetében ki lehet számolni, hogy hány hektár földterületre van hozzá szükség.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A kutatások eredménye szerint jelentős a különbség aközött, ha az elővárosban vagy a belvárosban, illetve ha a peremkerületben lakik valaki. De ahogy az az alábbi grafikonon is látható, ennél is feltűnőbb a 2003 és 2013 közötti gyors növekedés.
Harangozó Gábor szerint ráadásul a növekedés nem állt meg: a jelenleg 2018-ig elérhető adatok azt mutatják, hogy egyre növekszik a lakosság ökológiai lábnyoma.
A globális hektárra számolt egy főre jutó ökológiai lábnyom 2013-ban 2 hektár volt Magyarországon, Budapesten és az agglomerációban 3 hektár. Magyarországon a háztartási fogyasztás ökológiai lábnyoma meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitást, ezt a túllövést pedig tovább súlyosbítja, hogy mindebben az állami és a harmadik szektor fogyasztása még nincs is benne.
A növekedés azért is érdekes, mert eközben növekedett a gazdaság ökohatékonysága, tehát egy egységnyi GDP előállítására kisebb ökolábnyom jut – emelte ki Harangozó Gábor. A fogyasztás viszont ennél is jobban nőtt.
Az agglomerációval kapcsolatban érdekes az a felismerés, hogy a térség lakosságát
nem is elsősorban a Budapestről kiköltöző népesség hizlalja, hanem az ország távoli részeiből odaköltözők, akik a fővárosban vállalnak munkát.
Ezért is nőtt meg jelentősen az agglomeráció ökológiai lábnyoma Harangozó Gábor szerint.
Az ökolábnyom nagyságára jelentős hatása van a fűtésnek is.
Az agglomeráció esetében megfigyelhető egy nagyon nagymértékű növekedés a fatüzelésben. Reneszánszukat élik a cserépkályhák és az egyéb fatüzelésű módok, a nagyobb területű lakóingatlanokkal egyetemben. Ez az összetevő 2003 és 2013 között majdnem a duplájára ugrott.
– emelt ki egy kevéssé kezelt problémát Harangozó Gábor.
Az sem lehet önmagában megoldás, ha mindenki új és energiahatékony épületbe költözik, hiszen
ha az történik, hogy a 60-80 négyzetméteres lakásokból 250 négyzetméteres passzívházakba költözünk, akkor az önmagában hordoz egy jelentős visszapattanó hatást
– fogalmazta meg a csak a hatékonyságra koncentráló, de a fogyasztást összességét nem figyelő politikák egy lehetséges kockázatát Harangozó.
A beszélgetés során többek között szóba került még az is, hogy
- milyen hatása van annak, ha egyre jobb a közösségi közlekedés az agglomeráció irányába,
- és hogy mit jelent a jó szándékkal kitalált környezetbarát projektek esetében a túlcsorduló hatás, ami a fogyasztás növekedésén keresztül végső soron még növelheti is a környezetterhelést.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
