A Covid járvány miatt az árbevételek vonatkozásában a tevékenység jellege miatt nincs jelentős eltérés (a zártkapus meccsek miatt, minimális bevétel elmaradás).

Miközben a nyugat-európai labdarúgásban nagyon komoly pénzügyi problémákat hozott felszínre a pandémia, addig az előző szezont a magyar élvonalban végigküzdő budafoki csapat ezzel – a hazai fociban meglepően őszinte – mondattal foglalta össze a járvány hatásait. A rövid megjegyzés persze nem véletlenül a Budafoki MTE Labdarúgó Kft. beszámolójában jelent meg, hiszen nyolcmilliós éves jegyárbevételnél tényleg nem oszt, nem szoroz néhány nézők nélküli meccs.

Ugyanezt a mondatot azonban szinte kivétel nélkül az összes NB I-es magyar csapatot működtető cég betehette volna az éves jelentésébe. A liga ugyanis eddig sem a helyszíni nézőkből, hanem főleg állami és államközeli pénzekből élt, így talán nem is akkora csoda, hogy a járványban is növelni tudta a bevételeit. Az egyetlen csapat, amely tényleg sokat bukhatott a koronavíruson, a Ferencváros volt.

Rekordok éve

Tavaly az NB I-es csapatok tényleg egészen döbbenetesen sok pénzből gazdálkodhattak^*Mivel az üzleti év és a labdarúgó szezon nem esik egybe, azoknak a csapatoknak a 2020-as beszámolóit néztük meg, amelyek a 2020/2021-es idényben az NB I-ben szerepeltek.. Együttes árbevételük – amely többnyire a hirdetőktől, a tévés jogdíjakból, a jegyeladásból és a játékosértékesítésből származó pénzeket takarja – meghaladta a 25 milliárd forintot, és ehhez még hozzájött közel 18 milliárd forint egyéb bevétel, jellemzően valamilyen közpénzhátterű támogatás.

Ezek ráadásul nem a teljes 12 csapatos liga számai, mivel az Újpest mögött álló cég eltolt üzleti évvel működik, így ők még nem számoltak be előző idényükről. Ha őket is figyelembe vesszük, akkor a liga összes bevétele minden bizonnyal 45 milliárd forint körül lehetett, ami közel 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest^*A 2019/2020-as idényben az NB I-ben szereplő csapatok 2019-es összesített bevételéhez viszonyítva..

Ekkora bevételből pedig a csapatok többsége már profitot is termelt. Az együtteseket működtető tucatnyi cégből 2020-ban csak egy, a Honvéd FC Kft. volt veszteséges, az együttes nyereség pedig közel 6 milliárd forintra rúgott. Ez egyértelműen történelmi rekord, különösen, hogy még 5-6 évvel ezelőtt is ligaszintű veszteség volt jellemző.

Sok néző, nagy gond

Mindezt egy olyan évben sikerült elérni, amikor Nyugat-Európában a piaci alapon működő labdarúgás lényegében összeomlott. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) becslése szerint (pdf) az európai élvonalbeli labdarúgó-csapatok bevétele 7,2 és 8,1 milliárd euró közötti összeggel maradhatott el attól, amennyi járvány nélkül lett volna, az alsóbb osztályú együttesek pedig további 1,5 milliárd eurót buktak el.

Ez forintban kifejezve még a kevésbé pesszimista forgatókönyv szerint is több mint 3000 milliárd.

A pénzügyi összeomlás olyan mértékű volt, hogy felszínre hozta a régóta szőnyeg alá söpört konfliktusokat is az európai futballban. Ennek a végkifejlete volt az idén áprilisban kirobbant Szuperliga-botrány, amikor néhány napig reális esélye volt, hogy a legnagyobb csapatok kiszállnak a hagyományos bajnokságokból, és saját ligát alapítanak.

A nyugati csapatok kétségbeesése persze érthető, a legtöbb országban ugyanis a csapatok bevételének 10-15 százaléka párolgott el, de voltak olyan ligák is (például a francia vagy a skót), ahol 25-35 százalékosra becsülte a zuhanást az UEFA. A legnagyobb kiesés pedig természetesen a meccsnapi bevételben volt: a szövetsége számítása szerint a lezárások miatt csak a jegyeken 4 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon 1400 milliárd forintot) bukhattak a csapatok.

Szurkolók tüntetnek Manchesterben a Szuperliga ellen. Fotó: AFP/Europress

Jelentős részben ez utóbbi a magyarázata annak, hogy miként fejlődhetett üzletileg ilyen katasztrofális környezetben is tovább a magyar labdarúgó-élvonal. Nyugat-Európában ugyanis a járvány előtt a jegyeladás a nagyobb csapatok bevételének még úgy is a 15-20 százalékát adta (pdf), hogy az elmúlt idényekben látványosan csökkent a meccsnapi forgalom jelentősége – 15 éve még 30 százalék körül volt ez az arány. A zárt kapus meccsek így akár egy-egy csapatnál is sok tízmillió eurós bevételkiesést eredményezhettek.

Ezzel szemben itthon az összbevételhez képest abszolút minimális volt a jegyeladásban tapasztalt visszaesés. És nem is elsősorban azért, mert a kormány az utolsók között tiltotta csak meg a meccsre járást, hanem főleg azért, mert itthon járvány nélkül sem nagyon vannak nézők. Ahogy arra a Budafok bántóan őszinte beszámolója is rámutat: nálunk az amúgy is néhány száz, esetleg egy-két ezer néző előtt megrendezett mérkőzések nem hoznak annyit, hogy érdemi hatása legyen a stadionok lezárásának.

Kerekítési hiba a stadionok bezárása

Ezúttal egyébként az élvonalbeli magyar csapatok szinte kivétel nélkül elég jól átlátható és többnyire egységes bontást adtak arról, hogy miként alakultak a különböző bevételeik. Korábban ez egyáltalán nem volt általános, most azonban a 12 csapatból kilenc számait is összesíteni lehetett. Tulajdonképpen csak a Felcsút nem számolt be arról, hogy pontosan miből is állt össze a valamivel több mint 4,4 milliárd forintos bevétele, míg az Újpest – ahogy erről már volt szó – csak később teszi közzé éves jelentését, a Fradi pedig más jellegű bontást ad meg, mint a többi együttes.

Az így megmaradt kilenc csapat, illetve a mögöttük álló vállalatok^*Budafoki MTE Labdarúgó Kft., Diósgyőr Futball Club Kft., Fehérvár F. C. Kft., Honvéd FC Kft., Mezőkövesd Zsóry FC Kft., MTK Budapest Zrt., Paksi FC Kft., Várda Labdarúgó Kft., ZTE FC Zrt. összesen közel

25 milliárd forint bevételt hoztak össze 2020-ban, amelyből viszont mindössze 507 millió volt a jegy- és bérleteladás. Ez alig több mint 2 százalékos részarány.

Ráadásul itthon tényleg nem arról van szó, hogy a Covid miatt bezuhantak a meccsnapi bevételek. Bár volt némi visszaesés, de az érintett csapatoknál 150-200 millió forint tűnt csak el emiatt, ami a teljes bevételükhöz képest kerekítési hiba^*Annál a hat csapatnál, amelyek a 2019/2020-as és a 2020/2021-es szezonban is az NB I-ben szerepeltek, illetve be is számoltak a bevételek megoszlásáról, az előző, lezárásokkal sújtott idényben 155 millió forinttal esett vissza a jegyárbevétel. Volt azonban olyan csapat is, amelynél növekedést mutattak ki ezen a soron..

Ezt a visszaesést pedig messze túlkompenzálta, hogy – szemben a nyugat-európai trendekkel – a szponzori és tévés bevételek itthon a járványidőszakban is nőttek. Ehhez persze nagyban hozzájárult, hogy míg nyugaton ezek a bevételek piaci alapúak, addig nálunk jelentős részben államiak vagy államközeliek.

A közvetítési jogokat a közmédia vásárolta meg (a korábbi szerződések alapján erősen túlárazottan) az MLSZ-től, amely évről-évre beszedi a pénzt, majd visszaosztja a csapatoknak^*Az MLSZ ezeket transzfertételeknek nevezi. Valójában ezek nemcsak a közvetítési jogokat takarják, hanem különböző egyéb vagyoni értékű jogok értékesítéséből befolyó összegeket is. A szövetség megfogalmazása szerint olyan bevételi tételekről van szó, „amelyek végső kedvezményezettjei a sportszervezetek, és csak átmenetileg jelennek meg az MLSZ számláin és könyveiben. Idetartoznak a szövetség által elvont, de a sportszervezeteket megillető vagyoni értékű jogdíjbevételek (televíziós, sportfogadási, névszponzori bevételek), valamint a támogatási programok keretében kezelt, futballakadémiák és egyéb utánpótlás-nevelő egyesületek, valamint az NB II-NB III sportszervezetek részére továbbadott támogatások”. Amint látszik, az ilyen transzferek eredeti forrása az esetek nagy részében egyértelműen az állam.. A szponzorok egy jelentős része is állami cég vagy szervezet, mint például a Szerencsejáték Zrt. vagy az MVM, de amelyek nincsenek közvetlenül teljes egészében köztulajdonban, azok közül is sok többnyire állami megbízásokból él (mint a Felcsút nagyjából másfél tucatnyi építőipari szponzora), vagy részben állami tulajdonban áll (mint például a fehérvári csapatot támogató Mol^*Bár az állami részvények különböző vagyonkezelő alapítványokhoz kerültek.).

Válságálló lett a magyar futball

Ilyen csatornákon is egész biztosan tízmilliárdos nagyságrendű közpénz folyik az élvonalbeli csapatokhoz, az együtteseket működtető cégek azonban még ezen felül közvetlenül is kapnak állami támogatásokat. A már említett kilenc csapat 2020-ban 6,7 milliárd forinthoz jutott a sportért felelős minisztériumtól, az önkormányzatoktól, tao-támogatásból, vagy valamilyen más, de elég egyértelműen közpénzt használó közvetítőtől.

A kilenc csapat teljes bevételének szinte pontosan 90 százaléka származott szponzoroktól, MLSZ-es transzferből vagy támogatásokból, tehát olyan forrásokból, amelyek részben vagy egészben államiak.

Ezzel szemben a teljesen piaci jegybevétel részaránya mindössze 2 százalék volt, és a játékoseladásé is csak 2,5. Ez utóbbi pedig ismét elég jól rámutat arra, hogy a magyar profi labdarúgás „üzleti modellje” nemcsak a nyugat-európaitól tér el teljesen, hanem sok régiós ligáétól is. A kisebb országoknál (például Szerbiában vagy Horvátországban) ugyanis gyakori, hogy működésüket a klubok az utánpótlás-nevelésre, illetve az ebből származó bevételekre építik. Nálunk azonban ez még úgy sem kezdett el működni, hogy az elmúlt tíz évben az állam tényleg számolatlanul öntötte a pénzt az utánpótlás-nevelésbe.

Az előző szezon tehát talán az eddiginél is élesebben világított rá arra, amit igazából eddig is tudtunk: Magyarországon a profi futball csúcsát is az állam tartja el.

Ez pedig láthatóan kifejezetten válságállóvá teszi a hazai labdarúgást. Miközben az egész világ szenvedett a zárt kapus meccsektől és a félbeszakadt bajnokságoktól, addig itthon nyoma sem volt a válságnak.

A legrosszabbkor sikerült újra BL-be jutni

A fentieken a Felcsút és az Újpest adatai sem változtatnának. Az egyetlen olyan csapat, amely egész biztosan sokat bukott a Covidon, a Ferencváros volt. Ennek azonban a Fradi esetében is kizárólag az az oka, hogy nagyon szerencsétlen időzítéssel sikerült negyed évszázadnyi szünet után újra kiharcolniuk a Bajnokok Ligája-részvételt.

Üres lelátók a kapu mögött tavaly decemberben, a zárt kapus Ferencváros-Barcelona mérkőzésen. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Más kérdés, hogy a csapatot működtető FTC Labdarúgó Zrt. beszámolójából nem lehet megállapítani, hogy milyen károkat okozott a Covid. A vállalat ugyanis teljesen más tételekre bontja a bevételeit, mint a többi cég. Ennek valószínűleg az lehet a hátterében, hogy – még az új stadion építését követően – a társaság úgy egyezett meg az aréna fenntartójával, hogy a működtetésből származó bevételekből közvetlenül nem részesül, hanem évente valamiféle jogdíjat kap. Így a meccsek jegybevételét is a stadion fenntartójához terelték, azóta a Fradi beszámolójában nem is jelent meg ilyen tétel.

Van helyette viszont egy rejtélyes „Férfi, felnőtt csapat szereplése utáni vagyoni értékű jogokból” nevet viselő sor, amelyen 2020-ban 8 milliárd forintot is meghaladó összeg szerepelt. Az nem egyértelmű, hogy mindez miből tevődött össze, de valószínűleg közvetve itt jelenik meg a jegybevétel is.

Ha a Fradi konkrét bevételi számokat nem is tesz közzé, a nézők és a mérkőzések számából nagyságrendileg azért így is meg lehet becsülni, mennyi pénz folyhat be jegyeladásból a csapat kasszájába. Ez alapján pedig elég egyértelmű, hogy – hiába az NB I-ben kiugró látogatottság – csak a bajnoki meccsekből az FTC sem tudna jelentős bevételt csinálni. Becslésünk szerint tavaly 250-300 millió forint jöhetett volna össze így, ha nincs a másik megállapodás. Persze a Covid miatt ez kevesebb, mint szokott lenni, de

400-500 milliónál még békeévekben sem folyhat be több bérletekből és a bajnoki meccsek jegyeiből,

ami még mindig csak 3-4 százalékos részarány a teljes jelenlegi bevételből.

A megszokott körülmények között tehát érdemben a Fradi sem lóg ki a sorból, egy olyan év azonban, amikor BL-csoportkörben szerepel a csapat, teljesen más. A Ferencváros tavalyi három Bajnokok Ligája-mérkőzésére nagyjából az éves bajnoki bérlet árának duplájáért árulták a belépőket^*A három meccses bérleteket.. Ráadásul ezeken a meccseken – ha nincs járvány – minden bizonnyal telt ház lett volna, a Dinamo Kijev esetében ez 22 ezer szurkolót jelent a Groupama Arénában, a Barcelona és a Juventus ellen viszont 67 ezret a Puskásban. Szemben a korábbi NB I-es szezonokban megszokott 9-10 ezer közötti nézőszámmal.

Ilyen árak és érdeklődés mellett pedig^*a cikk korábbi verziójában tévesen 3,5 milliárdos potenciális jegybevétel szerepelt, ezt utólag módosítottuk.

csak ez a három meccs nagyjából 4,5 milliárdos jegybevételt hozhatott volna.

A járvány miatt azonban a Barcelona ellen végül üres stadionban, a másik két mérkőzésen pedig harmadház mellett játszhatott a Fradi. Bár ezek a mérkőzések minden bizonnyal még így is nagyobb bevételt generáltak, mint a teljes magyar bajnokság, a csapat akkor is milliárdoktól eshetett el. Még úgy is, hogy a FTC-Barcelona meccs jegyeinek árát sok szurkoló nem kérte vissza^*Az így megmaradt összeget elvileg jótékony célra ajánlotta fel az FTC Labdarúgó Zrt., ám ennek egyelőre nem láttuk nyomát a beszámolóban..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint MagyarországonBeverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyiről eddig hallani lehetett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat járvány koronavírus labdarúgás nb1 stadion támogatás Olvasson tovább a kategóriában