Az elmúlt évek hihetetlen ütemű növekedésének köszönhetően beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) januárban publikált jelentése szerint az NB1-es csapatok összesített bevétele 89 millió euró volt 2017-ben, ami egy csapatra vetítve átlagosan 7,4 millió eurót jelent. Ez pedig épp a huszadik legtöbb az UEFA által vizsgált 55 ország közül.
Ennél is többet mond azonban a trendekről, hogy 2008 és 2017 között messze a magyar liga bevételei nőttek a legnagyobb mértékben egész Európában. Ebből a szempontból a második helyen Kazahsztán áll, ahol bő háromszorosára ugrott az elmúlt kilenc évben a csapatok átlagos büdzséje, itthon azonban még ennél is közel kétszer gyorsabban, 450 százalékkal emelkedtek a bevételek.
Mindezt ráadásul euróban, úgy, hogy a közös európai deviza közben jelentősen erősödött a magyarhoz képest. Azaz forintban még ennél is sokkal nagyobb mértékű volt a gyarapodás. Éves átlagárfolyammal számolva közel hétszer annyi pénzből gazdálkodhatott tavalyelőtt egy élvonalbeli magyar futballklub, mint 2008-ban.
A növekedés természetesen 2010-ben gyorsult fel. Korábban mi is írtunk róla, hogy 2017-ben átlagosan négyszer nagyobb költségvetése volt egy NB1-es labdarúgócsapatnak, mint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor. Akkor az élvonal teljes költségvetése mindössze 8 milliárd forint volt, hét évvel később viszont már úgy is közel 25 milliárdra, hogy időközben 16-ról 12 csapatosra szűkítették a ligát.
Bár a nyugati országok bajnokságától még ezzel a hatalmas ugrással is messze elmarad a magyar élvonal, régiós összevetésben azonban már kifejezetten jól állunk. A magyar focinál a térségben csak a gazdaságilag sokkal előttünk járó osztrák, illetve a négyszer nagyobb piaccal rendelkező lengyel gazdagabb. A szintén 10 milliós, de gazdaságilag sok szempontból jobban álló Csehországban egy élvonalbeli labdarúgó-csapat átlagosan 40 százalékkal gazdálkodhat kevesebből, mint itthon, az európai topligákat utánpótlással ellátó szerb klubok büdzséje pedig alig több mint negyede a magyar együttesekének.
Az UEFA adataiból ugyanakkor az is látszik, hogy ezekben az országokban sokkal egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája, mint Magyarországon. Itthon a jegyek értékesítéséből, illetve a nemzetközi szövetségektől kapott díjakból a teljes büdzsének mindössze 5 százaléka jön össze, ugyanez Romániában a bevétel negyede, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában nagyjából a harmada, Szerbiában és Horvátországban pedig durván a fele.
Itthon a legfontosabb forrás az UEFA szerint a szponzoroktól érkező pénz, ami a teljes bevétel közel felét adja. Ez jóval több annál, amit korábban mi becsültünk: a G7 tavalyi számításai szerint a szponzoroktól durván a bevételnek csak a negyede jöhetett. A különbség magyarázata az lehet, hogy itthon nagyon nagy az úgynevezett egyéb bevételek aránya a csapatok büdzséjében, és mások mellett ebben a kategóriában szerepelnek az önkormányzati és a tao-támogatások is. Könnyen elképzelhető, hogy ezeket legalább részben a szponzori pénzekhez sorolta az európai szövetség.
Mindenesetre ez az a szegmense a futballgazdaságnak, ahol abszolút kiemelkedőt tud nyújtani Magyarország. A hazai csapatok még a lengyeleknél is több pénzt szednek össze szponzoraiktól, ami nemcsak a teljesítmény, de a piac mérete alapján is teljesen irracionális.
Persze – ahogy erre egy korábbi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet – itthon semmilyen üzleti racionalitás nincs a futball támogatása mögött.
A szponzoroktól kapott pénz mennyisége véletlenül sem az eredményességtől, sokkal inkább a politikai kapcsolatoktól függ.
A piaci anomáliákat elég jól mutatja, hogy 2017-ben a Felcsút úgy kaphatott hatvanszor annyi pénzt a szponzoroktól, mint a Paks, hogy miközben a Puskás FC 2017-ben egy fél idényt a másodosztályban töltött, és később sem szerepelt jól az élvonalban, addig a tolnaiak a 2016/2017-es szezonban épphogy lemaradtak a nemzetközi kupaszereplést érő negyedik helyről.
Érdekesség, hogy az UEFA elemzése szerint a magyar csapatoknak nincsenek tévés bevételei. Valójában természetesen vannak, sőt az állami média által túlárazott szerződéseknek köszönhetően nem is jelentéktelen, évi közel 7 milliárd forint az az összeg, amihez ilyen formában juthat a magyar élvonal. A nemzetközi szövetség számaiban ezek a milliárdok valószínűleg azért jelennek meg más soron, mert a csapatok – amelyekhez transzferként a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül érkezik a tévés pénz – nagyon furcsa néven*jellemzően “MLSZ központi bevételek – vagyoni értékű jogok hasznosítása” vagy valamilyen hasonló megnevezéssel
szerepeltetik ezt a tételt a beszámolójukban.
Adat
Megpróbálhatnak több olyan árut ránk sózni az árrésstop miatt, ami eddig selejtbe ment
A bérköltségekből is megpróbálhatnak faragni.
A negyeddöntőkre megint gazdagok ligája lett a BL-ből
Nem jutott be olyan csapat a labdarúgó Bajnokok Ligája negyedöntőjébe, amely ne tartozna a kontinens húsz legnagyobb bevételű együttese közé.
Ezeken a településeken fojthatja le az ingatlanpiacot az identitásvédelem
Nyolc év alatt tízszeresére dráguló falura is van példa, a top 10-be pedig több mint hatszorozódó árakkal lehetett bekerülni a kistelepülések körében.
Fontos
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az ellenzéki győzelem esélye esztelen állami költekezéshez vezet
A kormány természetének megfelelően saját politikai hatalmának biztosítására törekszik, a társadalmi jólét tartós emelésére csak a látszat szintjén.
Kitörési lehetőséget is látnak a magyar beszállítók az autóipar válságában
A szűkülő piacon nehéz alkalmazkodni az elektromos átálláshoz, de nem lehetetlen, ilyen most a magyar járműipar alulnézetből.
