(Ez a cikk a futballközpénz-körképünk második része, az első részt itt olvashatja. Ennek fő állítása, hogy a magyar fociklubok ma már négyszer annyi pénzből gazdálkodhatnak, mint 2010-ben, túlnyomórészt az állami támogatások miatt.)

Még annál is sokkal több pénz folyik a magyar futballba a közvetítésekből, mint amennyiről eddig hallani lehetett. Ennek nagy része közpénz, hiszen a bajnokikat és a válogatott meccseket is a köztévé tűzi műsorra. Ráadásul a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) erősen túlárazottan jutott hozzá a jogokhoz. Tehát ezen a csatornán keresztül is burkoltan támogatja a magyar focit az állam.

Mindenesetre az NB1-es csapatatok többsége számára – ha az egyéb támogatásoktól eltekintünk – egyértelműen a közvetítési jogok értékesítéséből befolyó pénz a legfontosabb bevételi forrás. Egészen pontosan a vagyon értékű jogok hasznosításából származó, ez ugyanis a kódneve a tévés jogokért kapott összegnek, ami egyébként a Magyar Labdarúgó-szövetségtől (MLSZ) érkezik.

A rendszer úgy működik, hogy ezeket a jogokat az MLSZ magához vonja, a lehető leghatékonyabban hasznosítja, majd a befolyó pénzt előre meghatározott módon visszaosztja az alá tartozó sportszervezeteknek. Méghozzá rengeteg pénzt: a szövetség 2018-as pénzügyi terve szerint tavaly szinte pontosan 10 milliárdot osztattak szét így, az idén pedig 11,3-at terveznek.

Magában a kimutatásban az MLSZ erre TV-jogdíj transzferként hivatkozik, valójában azonban valószínűleg nem csak tévés pénzek vannak benne hatalmas összegben, hanem az elmúlt években a fociba terelt sportfogadási bevételek, illetve a ligák névszponzorációjáért járó összegek is.

A legnagyobb tételt azonban szinte biztosan a közvetítési jogokból befolyó milliárdok adják, mivel az állami tévé masszívan túlárazva vette meg ezeket. Legutóbb, amikor piaci alapon keltek el a jogok, akkor a Sport Televízió egymilliárd körüli összeget adott a meccsek műsorra tűzésének lehetőségéért, az MTVA ennek most közel négyszeresét fizeti. Ennyit ráadásul csak az MLSZ által szervezett versenysorozatokért adnak, ami gyakorlatilag az NB1-et illetve esetleg a Magyar Kupát jelenti^*Néha elvileg NB2-es meccseket is műsorra tűz az M4, de ezeknek aztán végképp nincs piaci értéke., a válogatott meccsekért külön fizetnek, és ebből szintén visszacsorog a szövetségnek, illetve így a csapatoknak is.

Persze nem a teljes 10 milliárd megy az élvonalnak, az MLSZ egy előre meghatározott és viszonylag bonyolult rendszerben osztja el a pénzt a különböző ligák (NB1, NB2, női futball, futsal) között, illetve azokon belül is. Sajnos az elsőosztálybeli csapatot fenntartó cégek fele nem tartotta fontosnak, hogy ezt a tételt külön megjelölje éves beszámolójában, az MLSZ pedig nem árulja el, hogy kinek mennyit oszt vissza, így az NB1-be áramló összeget csak becsülni lehet.

Azok közül a csapatok közül, akik nyilvánosságra hozták ezt, a legtöbb pénz ilyen forrásból a 2016/2017-es évad bajnokához, a Budapest Honvédhez folyt be, ők 786 milliót kaptak. Ez persze nem meglepő, az elosztás egyik legfontosabb tényezője ugyanis a bajnokságban elért helyezés, a jobban szereplő együttesek több pénzre számíthatnak. Nagyságrendi eltérések azonban nincsenek, hiszen még a gyengébben muzsikálóknak is utalt ilyen címen 400-500 millió forintot az MLSZ.

A G7 becslése szerint így a 10 milliárdból 6,9 milliárd juthatott az élvonalnak, ami a teljes költségvetésük több mint negyede.

De természetesen nem ez az egyetlen burkolt állami támogatás, amit a magyar futballklubok kapnak, az álszponzorokról cikksorozatunk következő részében lesz szó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet állami támogatás közvetítések labdarúgás MLSZ MTVA Olvasson tovább a kategóriában