(Ez a cikk a futballközpénz-körképünk második része, az első részt itt olvashatja. Ennek fő állítása, hogy a magyar fociklubok ma már négyszer annyi pénzből gazdálkodhatnak, mint 2010-ben, túlnyomórészt az állami támogatások miatt.)
Még annál is sokkal több pénz folyik a magyar futballba a közvetítésekből, mint amennyiről eddig hallani lehetett. Ennek nagy része közpénz, hiszen a bajnokikat és a válogatott meccseket is a köztévé tűzi műsorra. Ráadásul a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) erősen túlárazottan jutott hozzá a jogokhoz. Tehát ezen a csatornán keresztül is burkoltan támogatja a magyar focit az állam.
Mindenesetre az NB1-es csapatatok többsége számára – ha az egyéb támogatásoktól eltekintünk – egyértelműen a közvetítési jogok értékesítéséből befolyó pénz a legfontosabb bevételi forrás. Egészen pontosan a vagyon értékű jogok hasznosításából származó, ez ugyanis a kódneve a tévés jogokért kapott összegnek, ami egyébként a Magyar Labdarúgó-szövetségtől (MLSZ) érkezik.
A rendszer úgy működik, hogy ezeket a jogokat az MLSZ magához vonja, a lehető leghatékonyabban hasznosítja, majd a befolyó pénzt előre meghatározott módon visszaosztja az alá tartozó sportszervezeteknek. Méghozzá rengeteg pénzt: a szövetség 2018-as pénzügyi terve szerint tavaly szinte pontosan 10 milliárdot osztattak szét így, az idén pedig 11,3-at terveznek.
Magában a kimutatásban az MLSZ erre TV-jogdíj transzferként hivatkozik, valójában azonban valószínűleg nem csak tévés pénzek vannak benne hatalmas összegben, hanem az elmúlt években a fociba terelt sportfogadási bevételek, illetve a ligák névszponzorációjáért járó összegek is.
A legnagyobb tételt azonban szinte biztosan a közvetítési jogokból befolyó milliárdok adják, mivel az állami tévé masszívan túlárazva vette meg ezeket. Legutóbb, amikor piaci alapon keltek el a jogok, akkor a Sport Televízió egymilliárd körüli összeget adott a meccsek műsorra tűzésének lehetőségéért, az MTVA ennek most közel négyszeresét fizeti. Ennyit ráadásul csak az MLSZ által szervezett versenysorozatokért adnak, ami gyakorlatilag az NB1-et illetve esetleg a Magyar Kupát jelenti*Néha elvileg NB2-es meccseket is műsorra tűz az M4, de ezeknek aztán végképp nincs piaci értéke., a válogatott meccsekért külön fizetnek, és ebből szintén visszacsorog a szövetségnek, illetve így a csapatoknak is.
Persze nem a teljes 10 milliárd megy az élvonalnak, az MLSZ egy előre meghatározott és viszonylag bonyolult rendszerben osztja el a pénzt a különböző ligák (NB1, NB2, női futball, futsal) között, illetve azokon belül is. Sajnos az elsőosztálybeli csapatot fenntartó cégek fele nem tartotta fontosnak, hogy ezt a tételt külön megjelölje éves beszámolójában, az MLSZ pedig nem árulja el, hogy kinek mennyit oszt vissza, így az NB1-be áramló összeget csak becsülni lehet.
Azok közül a csapatok közül, akik nyilvánosságra hozták ezt, a legtöbb pénz ilyen forrásból a 2016/2017-es évad bajnokához, a Budapest Honvédhez folyt be, ők 786 milliót kaptak. Ez persze nem meglepő, az elosztás egyik legfontosabb tényezője ugyanis a bajnokságban elért helyezés, a jobban szereplő együttesek több pénzre számíthatnak. Nagyságrendi eltérések azonban nincsenek, hiszen még a gyengébben muzsikálóknak is utalt ilyen címen 400-500 millió forintot az MLSZ.
A G7 becslése szerint így a 10 milliárdból 6,9 milliárd juthatott az élvonalnak, ami a teljes költségvetésük több mint negyede.
De természetesen nem ez az egyetlen burkolt állami támogatás, amit a magyar futballklubok kapnak, az álszponzorokról cikksorozatunk következő részében lesz szó.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
