Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 22. 16:13 Élet, Közélet

Tízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhoz

(Ez a cikk a futballközpénz-körképünk második része, az első részt itt olvashatja. Ennek fő állítása, hogy a magyar fociklubok ma már négyszer annyi pénzből gazdálkodhatnak, mint 2010-ben, túlnyomórészt az állami támogatások miatt.)

Még annál is sokkal több pénz folyik a magyar futballba a közvetítésekből, mint amennyiről eddig hallani lehetett. Ennek nagy része közpénz, hiszen a bajnokikat és a válogatott meccseket is a köztévé tűzi műsorra. Ráadásul a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) erősen túlárazottan jutott hozzá a jogokhoz. Tehát ezen a csatornán keresztül is burkoltan támogatja a magyar focit az állam.

Mindenesetre az NB1-es csapatatok többsége számára – ha az egyéb támogatásoktól eltekintünk – egyértelműen a közvetítési jogok értékesítéséből befolyó pénz a legfontosabb bevételi forrás. Egészen pontosan a vagyon értékű jogok hasznosításából származó, ez ugyanis a kódneve a tévés jogokért kapott összegnek, ami egyébként a Magyar Labdarúgó-szövetségtől (MLSZ) érkezik.

A rendszer úgy működik, hogy ezeket a jogokat az MLSZ magához vonja, a lehető leghatékonyabban hasznosítja, majd a befolyó pénzt előre meghatározott módon visszaosztja az alá tartozó sportszervezeteknek. Méghozzá rengeteg pénzt: a szövetség 2018-as pénzügyi terve szerint tavaly szinte pontosan 10 milliárdot osztattak szét így, az idén pedig 11,3-at terveznek.

Magában a kimutatásban az MLSZ erre TV-jogdíj transzferként hivatkozik, valójában azonban valószínűleg nem csak tévés pénzek vannak benne hatalmas összegben, hanem az elmúlt években a fociba terelt sportfogadási bevételek, illetve a ligák névszponzorációjáért járó összegek is.

 

A legnagyobb tételt azonban szinte biztosan a közvetítési jogokból befolyó milliárdok adják, mivel az állami tévé masszívan túlárazva vette meg ezeket. Legutóbb, amikor piaci alapon keltek el a jogok, akkor a Sport Televízió egymilliárd körüli összeget adott a meccsek műsorra tűzésének lehetőségéért, az MTVA ennek most közel négyszeresét fizeti. Ennyit ráadásul csak az MLSZ által szervezett versenysorozatokért adnak, ami gyakorlatilag az NB1-et illetve esetleg a Magyar Kupát jelenti*Néha elvileg NB2-es meccseket is műsorra tűz az M4, de ezeknek aztán végképp nincs piaci értéke., a válogatott meccsekért külön fizetnek, és ebből szintén visszacsorog a szövetségnek, illetve így a csapatoknak is.

Persze nem a teljes 10 milliárd megy az élvonalnak, az MLSZ egy előre meghatározott és viszonylag bonyolult rendszerben osztja el a pénzt a különböző ligák (NB1, NB2, női futball, futsal) között, illetve azokon belül is. Sajnos az elsőosztálybeli csapatot fenntartó cégek fele nem tartotta fontosnak, hogy ezt a tételt külön megjelölje éves beszámolójában, az MLSZ pedig nem árulja el, hogy kinek mennyit oszt vissza, így az NB1-be áramló összeget csak becsülni lehet.

 

Azok közül a csapatok közül, akik nyilvánosságra hozták ezt, a legtöbb pénz ilyen forrásból a 2016/2017-es évad bajnokához, a Budapest Honvédhez folyt be, ők 786 milliót kaptak. Ez persze nem meglepő, az elosztás egyik legfontosabb tényezője ugyanis a bajnokságban elért helyezés, a jobban szereplő együttesek több pénzre számíthatnak. Nagyságrendi eltérések azonban nincsenek, hiszen még a gyengébben muzsikálóknak is utalt ilyen címen 400-500 millió forintot az MLSZ.

A G7 becslése szerint így a 10 milliárdból 6,9 milliárd juthatott az élvonalnak, ami a teljes költségvetésük több mint negyede.

De természetesen nem ez az egyetlen burkolt állami támogatás, amit a magyar futballklubok kapnak, az álszponzorokról cikksorozatunk következő részében lesz szó.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.

Élet Közélet állami támogatás közvetítések labdarúgás MLSZ MTVA Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. december 8. 13:00 Élet

Ehető kávéspoharakkal csökkentik a szemét mennyiségét

Az új-zélandi nemzeti légitársaság kísérletképpen olyan poharakban szolgálja fel a kávét járatain, amelyeket az ital elfogyasztását követően meg lehet enni.

Torontáli Zoltán
2019. december 8. 07:59 Élet, Világ

Hátba szúrás, zsugoriság és morális csőd miatt bukott el a nagy kísérlet

560 euró havonta, megkötés nélkül - jól hangzik, de a finn alapjövedelem-program egy nemes cél szürreálisan banális bukásával ért véget.

Torontáli Zoltán
2019. december 7. 12:29 Élet

A 40 órás munkahét csak az ipari forradalom rabszolgatartó rendszerének enyhébb formája

Miután sokszor bebizonyosodott, hogy kevesebbet dolgozni hatékonyabb, érdemes a kérdést történeti és pszichológiai összefüggésbe is helyezni.

Fontos

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.

Kasnyik Márton
2019. december 6. 06:59 Vállalat

Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát

Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.

Jandó Zoltán
2019. december 5. 06:48 Közélet

Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban

Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.