Csigalassan indul a rövid távú repülés vonatra állítása Európában
Csaknem egy évvel ezelőtt a járvány első hulláma miatt nehéz helyzetbe került Air France-KLM 7 milliárd eurós mentőöv-hitelkeretet kapott a francia államtól, de a megállapodásnak volt egy zöld kitétele is. Akkor az volt a terv, hogy megszüntetik, vagyis inkább betiltják azokat a belföldi járatokat, amelyek két olyan város között mennek, ahol 4 óránál rövidebb a vonat menetideje.
A terv egyrészt felpuhult, mert 4 óráról 2,5 órára csökkent a vonatok menetidejére vonatkozó kitétel, ráadásul a hosszú távú járatokhoz felhordó járatokra nem is vonatkozik, másrészt gazdasági szempontból megvan az a furcsasága, hogy az állami hitelkeretet egy cég kapta meg, a belföldi repülést a rövid távokon viszont minden légitársaság, így például a fapadosok számára is betiltották.
Mindezek ellenére azonban a francia lépés azért fontos, mert talán még sosem volt példa arra, hogy egy fejlett ipari országban légi járatokat jogilag ellehetetlenítsenek környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Az irány pedig azért is egyértelmű, mert a hivatkozás alapja a vonatos elérés: a forgalmat a vasútra szeretnék terelni.
A tiltás gyakorlati jelentősége egyelőre finoman szólva sem túl jelentős. Ahogy a The Guardian írta, igazából három belföldi járat szűnik meg Párizsból (Lyon, Bordeaux és Nantes felé), míg a 4 órás szabályba beleesett volna Nizza, Marseille és Toulouse is. Utóbbiak sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Természetesen megmarad a (nem belföldi) Párizs-London járatindítás lehetősége is, pedig a két város között 2 óra 17 perc alatt teszi meg a távot a vonat.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az AirFrance-nak a belföldi hálózat fenntartása évi 200 millió euró veszteséget hozott a járvány előtt, az a vicc jut eszünkbe, amikor a boltosnak azt tanácsolják, ha keresni akar, ne nyisson ki.
Ám bármennyire is kis lépést tettek a franciák, az angolok még ennyit sem mentek előre ebben a kérdésben. London és Manchester között a járvány előtti időkben például évi több mint 500 ezer repülőjegyet adtak el, miközben a két város központja között körülbelül két óra a gyorsvonatok átlagos menetideje, és egyelőre nem hallani arról, hogy bármilyen korlátozást terveznének a levegőben.
A németek pedig szokás szerint sokkal komplexebben közelítik meg ezt az egyszerűnek tűnő témát. A napokban tették közzé azt a tervet, hogy a belföldi légi járatok utasainak 20 százalékát szeretnék vasútra terelni, de nem jogszabályokkal, hanem a vasút fejlesztésével, vagyis annak vonzóbbá tételével.
Ahogy a Railjournal írja, Németországban 2019-ben 23 millió belföldi légi utazásra adtak el jegyet, ebből 8 millió a hosszú távú járatokra való felhordás volt, tehát ha az utasok 20 százalékát leszoktatják a rövid távú repülésről, akkor is jelentős marad a belföldi légi forgalom.
Az osztrák AUA a francia modellhez hasonlóan zöld vállalásokért kapott tavaly állami segítséget, a Bécs-Salzburg repülőjárat úgy szűnt meg, hogy a légitársaság jegyértékesítési lehetőséget kap a két város közötti vonatokra, mindenesetre az osztrák belföldi repülés valóban megszűnőben van.
Ausztriában az éjszakai vonatok kínálatának bővítésével szeretnék a nemzetközi járatokról is vasútra terelni a tömegeket, ebből a szempontból az osztrákokhoz a svédek hasonlíthatók, akik a flygskam, azaz a repülést környezetvédelmi okokból egyfajta szégyennek tartó hozzáállás miatt szintén hosszabb távú éjszakai vonatokat terveznek, elsősorban Németország felé.
Világ
Egyelőre inkább csak nyilatkozatok szintjén kacsintgat a hadiipar felé az európai autóipar
Egyre több autógyártó lenne nyitott védelmi ipari megrendelésekre is, de az iparágon belül nem mindenki látja úgy, hogy ez lenne a kiút a válságból.
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
