A zabra épülő biznisz 25 évet várt arra, hogy elinduljon világhódító útjára, de végül sikerült. A fogyasztói trendek az utóbbi pár évben kezdtek igazán kedvezni a zabnak, mert a vegán és a környezetvédő mozgalmak divatjához egyaránt illeszkedik, márpedig ezek népszerűsége egyre nagyobb.

Manapság a zab szinte minden divatos trendet vagy képzetet magába tud olvasztani. A zabitalt sokan nemcsak a földi környezet megmentőjének, de – részben tévesen – a tehéntej alternatívájának is tekintik, ezért még abba a vonalba is jól illeszkedik, amely a szarvasmarhatartás és a tejipar (vélt vagy valós) környezetvédelmi és állatjóléti hatásait kritikus szemmel nézi.

A zabital készítéséhez fajlagosan jóval kevesebb vízre van szükség, mint a tejhez, és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is jóval kevesebb. Az igazi kérdés azonban az, hogy valóban tejhelyettesítő-e a növényi ital, mert ha az eltérő tápanyagprofilja miatt teljesen más terméknek tekintjük, akkor valójában a körtét hasonlítjuk az almához.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzükség lenne egy tehenészetre, amely akkora, mint Magyarország területének másfélszereseKínában régen szinte senki sem ivott tejet, a jövőben viszont mindenki fog, ami óriási környezeti terhelést jelent.

A marketingnek mindenesetre talán az átlagosnál is jobban sikerült az egészséges és természetes jelzőkkel pozicionálni a zabból készült élelmiszereket. Magyarországon egyelőre nem is annyira a zabital, mint az instant zabkása kapcsán láthatjuk ezt (valószínűleg azért, mert az árra érzékenyebb magyar vásárló a drágább zabitallal még nem helyettesíti a tehéntejet).

A többi hasonló növényi alapú élelmiszerhez hasonlóan a zabtermékek laktózmentesek, ezzel újabb, egyre szélesedő vásárlóközönség számára lehetnek vonzóak. Ezek alapján minden adott ahhoz, hogy a kicsit vastagabb pénztárcájú, és magát tudatosnak tartó nyugati fogyasztók a zabra kattanjanak.

Jay-Z, Oprah Winfrey és Natalie Portman is elérkezettnek látta az időt, hogy pénzét a nagyobb sebességre kapcsoló iparágba tegye. Többek között ők állnak annak a befektetői körnek a hátterében, amely nemrég 200 millió dollárt fizetett a piac egyik legnagyobb szereplője, a svéd gyökerű Oatly 10 százalékos tulajdonrészéért.

A 90-es évek elején szinte a semmiből indult malmői társaság ezek szerint ma körülbelül 2 milliárd dollárt (580 milliárd forintot) ér. Ám hiába telt el 25 év, mióta Rickard Öste, a Malmö melletti Lund egyetemének oktatója kidolgozta a zabital nagyipari gyártásának technológiáját, és testvérével közösen megalapította az Oatly-t, a cég igazi terjeszkedése csak 2016-ban indult, globális térhódítása pedig most várható.

Az Oatly az elmúlt évek egyik legnagyobb céges sikertörténete. 2016-ban olyan jó marketinggel jelent meg az Egyesült Államokban, hogy rövid idő alatt piacvezető lett. A zabitalt prémium kávézókban kezdték tej- és tejszín-helyettesítőként forgalmazni, és a fogyasztók annyira felkapták, hogy volt, amikor a cég nem győzte gyártókapacitással. Nem sűrűn fordul elő, hogy egy termék annyira váratlanul lesz sikeres, hogy az Egyesült Államokban hiánycikk lesz belőle.

A marketingkampány sok meglepő, sajátos elemből állt, Toni Petersson japán származású vezérigazgató három évvel ezelőtti egyik magánszáma azonban mindent vitt.

Az Oatly a most kapott 200 millió dollárt újabb gyárak építésére fogja felhasználni, és Amerika után Kínát célozza meg. Nincs egyedül, mert a zabital és a zabra épülő élelmiszerek gyártása általános trenddé vált. A meghatározó piaci szereplők mind a kapacitások növelésében gondolkodnak, és nem lenne nagy meglepetés, ha idővel magyar gyárak is épülnének.

A zabitalt Magyarországon egyébként nem lehet zabtejnek nevezni. A tejipar érthető okokból kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy a növényi alapú italokat hivatalosan tejnek lehessen nevezni, mert ezzel csak erősödne az a képzet, hogy alternatívája annak. Döntő különbség az állati-növényi eredet, a tápanyagtartalom és bizonyos esetekben a felhasználhatóság is. Ugyanakkor a tejesek legnagyobb bánatára a köznyelvben a zabtej az uralkodó verzió (nemzetközi kontextusban pedig egyértelműen az angol oatmilk elnevezés használatos).

A zabital éves világpiaci volumene és bevétele a tehéntejhez képest még mindig elenyésző. Az Egyesült Államokban évente 12 milliárd dollárért adnak el tehéntejet, a zabtej értékesítése azonban csak 40 millió dollár, a különbség tehát még ott is 300-szoros. A trend azonban a zab (és a többi növény) mellett van, míg a tehéntej fogyasztása csökken, a zabtejé exponenciálisan nő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tej lehet a táplálkozási divat következő áldozataUgrásszerűen nő a növényi alapú italok népszerűsége, mert egyre több oldalról támadják a tejivást. A környezetvédelmi adatokban a tej elég rosszul áll.

Az Oatly-ban is azért látnak fantáziát most a befektetők, mert minden adat szerint fel tud kapaszkodni az exponenciális trendre: a cég bevétele 2018-ban 100 millió dollár volt, 2019-ben már 200 millió, és idén is duplázást várnak, a koronavírus-járvány ellenére. Az Európában elterjedtebb, belga eredetű Alpro (amelyet a Danone még időben felvásárolt) a Nielsen piackutató szerint az első negyedévben 25 százalékos növekedést ért el.

A YouTube a hivatalos magyar zabital szóra szinte egyetlen releváns találatot sem ad, a zabtejre viszont elég sok házi receptet dob fel. Akinek eddig nem lett volna világos: más növényi italokkal ellentétben

a zabital tényleg nem más, mint zab és víz leturmixolt, majd szűrt elegye, tetszés szerinti ízesítéssel.

A zabpehelyből készített otthoni zabital literje alapesetben nem lehet 40-50 forintnál drágább, míg a bolti dobozos verziók ennek körülbelül a 15-20-szorosáért kaphatóak. A termék nagyon jól pozicionált, mert szó sincs arról, hogy a házi zabital készítése a bolti verziókhoz képest olyan bonyolult legyen, mint például a házi kovászos kenyéré – hogy csak az idei slágert említsük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk38 évesen kapott egy kenyérsütőt, azóta a magyar gasztronómia úttörőjévé váltAz otthoni kenyérsütés terjedésében főszerepet játszik egy makói háziasszony, Limara. Tudását az internetről és saját konyhájában szerezte, mára 100 ezren követik.

A gyári zabital természetesen nem egyenlő a házi zabitallal, mint ahogy ez sok más élelmiszerre is igaz, a mirelit szilvás gombóc sem ugyanaz, mint a házi. Csakhogy ez pont egy olyan termék, amelynél még a gyárban sincsenek nagy csodák. A gyárban is ugyanazt teszik, mint bárki otthon, azaz vízzel keverik a zabot, majd szűrik és ízesítik, csak mindezt ipari méretekben teszik, és ez megbonyolítja az eljárást.

Alapszinten és laikus megközelítésben az érdemi különbség a gyári és a házi zabital között csupán annyi, hogy a gyárban enzimeket kell adagolni az elegyhez. Paradox módon azonban erre kizárólag azért van szükség, mert a termék gyárban készül, vagyis el kell érni, hogy ne romoljon meg, amíg a boltba, majd onnan a vásárló asztalára jut.

Az eltarthatóság érdekében a gyárak hőkezelik a zabitalt, és ez azért nagy feladat, mert az elegyben sok a keményítő, márpedig amiben sok a keményítő, az melegítés hatására egy bizonyos hőfok felett könnyen zselésedik. Zselét viszont nem lehet jól szűrni, ezért már a gyártás kezdetén enzimekkel bontják darabjaira a keményítőt. Ezzel nemcsak a szűrést teszik kivitelezhetőbbé – hiszen megakadályozzák a zselésedést -, hanem a hozamot is növelni tudják. Otthoni készítésnél viszont természetesen nincs szükség erre, mert ha a házi zabitalt azonnal hűtőbe rakják, akkor 4-5 napig eláll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél feldolgozottabb élelmiszereket eszünk, annál korábban halunk megKét elég nagy és megbízható kutatás is ezt az összefüggést támasztja alá.

Ha megnézzük bármelyik dobozos zabital összetevőinek listáját, azon csak két fő alkotóelem szerepel, a víz és a zab, utóbbi jellemzően csak 15-20 százalékban. Az összes többi összetevő az ízesítés vagy a tartósítás miatt kerül bele, esetleg azért, hogy az olajos és vizes összetevők sokáig elkeverve maradjanak benne, vagyis hogy az ital ne essen szét az alkotóelemeire.

A sima zabital tehát nem nagy varázslat, az ipar azonban ma már sok kapcsolódó, sokkal feldolgozottabb terméket is előállít, főleg joghurtokat és tejtermékekhez hasonlító növényi alapú desszerteket, vagyis megpróbálja átvenni a teljes tejipari portfóliót.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a fehérjével dúsított élelmiszerek divatja, de van ennek bármi értelme?Az élelmiszeripar most már mindenbe tömi a fehérjeport, mert jól el lehet adni az egészségtudatos vásárlóknak. Egy átlagos magyar azonban egyébként is sok fehérjét eszik, és egyáltalán nincs szüksége többletre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ élelmiszer oatly tej zab zabital Olvasson tovább a kategóriában