(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata. A szerző a REKK kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke.)

Egyre több statisztikai adat áll rendelkezésünkre, hogy értékelhessük a koronavírus-járvány rövid távú gazdasági hatásait. A villamosenergia-fogyasztás alakulása is egy ezek közül, de az adatok értelmezéséhez nem árt némi óvatosság. Az utóbbi hetek áramfogyasztási adatai bizakodással tölthetnek el mindenkit, hiszen július első három hetében a fogyasztás elérte, sőt kis mértékben meg is haladta a tavalyi szintet.

Természetesen három hét rendszerterhelési adataiból nehéz lenne hosszú távú következtetéseket levonni, hiszen a júliusi adatok alakulását befolyásolja a hőmérséklet és a napsütéses órák száma is (utóbbi a saját célú napelemes áramtermelés hatásán keresztül, ami közvetlenül nem jelenik meg a rendszerterhelési adatokban, de csökkenti a rendszerszintű áramigényt). Így is figyelemreméltó, hogy míg 2020 áprilisa és júniusa között a villamosenergia-felhasználás havi átlagban 10 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, addig júliusban már nem látszik nyoma a járvány hatásának.

*A 2020. júliusi adat becslés a 07.01.-07.21. napi tényadatok figyelembevételével. Forrás: MAVIR adatpublikáció, bruttó energiaadatok alapján saját szerkesztés

A kedvező júliusi adatok – legalábbis a villamosenergia-piacon – egy V-típusú gazdasági kilábalás jeleire utalnak. Kérdés, vajon a kedvező folyamatok tartósak maradnak-e, vagy az ősz folyamán újra zsugorodni kezd a hazai áramfelhasználás.

Az áramfogyasztás alakulásának értelmezéséhez fontos látni annak belső megoszlását. A teljes végső energiafelhasználásból az ipar 44, a lakosság 29, míg a szolgáltató szektor 22 százalékkal részesedik. Érdemes áttekinteni, hogy a koronavírus-járvány rövid távon hogyan érintette a fő áramfelhasználó szektorokat, és azok milyen kilátásokkal szembesülnek a következő időszakban.

Az ipari termelésre vonatkozóan a KSH július közepén tett közzé részletes statisztikai adatokat a 2020 májusáig terjedő időszakra vonatkozóan, melyek alapján az látszik, hogy az ipari teljesítmény januárban és februárban még meghaladta a 2019-es szintet, majd márciusban 95, áprilisban már csupán 63, májusban 69 százalékot ért el az előző év azonos időszakával összevetve.

Mivel a járványhatás érdemben márciustól kezdődően érhető tetten a hazai ipari termelési adatokban, így érdemes a március és május közötti hónapokat összevetni az idei és a tavalyi év között.  Az ábrán jól kivehető, hogy a visszaesés eltérően érintette az egyes ágazatokat. A járműgyártás és a kőolaj-feldolgozás drámai mértékben estek vissza, míg más szektorok jóval válságállóbbnak mutatkoztak, legalábbis rövid távon.

Forrás: KSH összefoglaló táblák (STADAT) – évközi adatok – ipar

A járműipar termelési értékének adatsora jól illusztrálja, hogy a villamosenergia-fogyasztási adatok miért csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy azok alapján következtetéseket vonjunk le a gazdaság egészének állapotáról. Míg a járműszektor gazdasági teljesítménye drasztikusan zsugorodott – termelési értéke március és május között csak 54 százalékát érte el a 2019-es azonos időszaknak, és ez 1185 milliárd forintos visszaesést jelentett -, addig az árampiacra gyakorolt hatás ehhez képest jelentéktelennek mondható. Ennek oka, hogy a GDP szempontjából meghatározó súlyú járműipar mindössze mintegy 4,5 százalékát adja a teljes hazai végső villamosenergia-felhasználásnak. A felére zsugorodó járműipari termelés így mindössze 2 százalékkal csökkentette a teljes hazai áramfelhasználást.

A lakossági áramfogyasztási adatok kevéssé meglepő módon inkább növekedtek 2020-ban a megelőző évekkel összevetve. Mivel a magyar lakosság gyakorlatilag 100 százalékban a hatósági áras egyetemes szolgáltatói piacon vásárol villamos energiát, míg a nem lakossági felhasználók döntő részben a szabadpiacon, így az egyetemes szolgáltatás adatsora jól mutatja a lakosság áramfelhasználásának változását. A 2020-as adatok minden hónapban meghaladták az előző három év azonos időszakának adatait. Az otthoni munkavégzés általánossá válása egyértelműen visszatükröződik a számokban.

Forrás: MEKH, villamosenergia-ipari társaságok havi adatszolgáltatása

Ha a szabadpiaci szegmenst vizsgáljuk, itt az április-májusi visszaesés 17 százalékos az előző év azonos időszakához képest, ami jelentős gazdasági recesszióra utal. Bár júniusra még nem állnak rendelkezésre a szabadpiaci és egyetemes szolgáltatási bontású adatok, de az aggregált fogyasztási mutatók alapján úgy tűnik, a tendencia júniusban is folytatódott.

Mindezek figyelembevételével különösen érdekes, hogy júliusban magára talált az árampiac, és az első három hét adatai a korábbi évekhez hasonló áramfogyasztást mutatnak. Azt, hogy ez milyen módon változhat a következő hónapokban, három tényező fogja alapvetően befolyásolni:

1. Tavasszal egyértelműen látható volt, hogy az ipari termelés nagyon gyorsan reagál a globális kereslet változására. Egy esetleges őszi újabb járványhullám miatti termeléskorlátozások, leállások a tavaszihoz hasonló hatással lehetnek az áramigényre. Ha ez bekövetkezik, úgy az ipari áramkereslet csökkenése akár mintegy 10 százalékkal mérsékelheti a teljes hazai áramfelhasználást.
2. A lakossági kereslet úgy tűnik, rugalmatlan, sőt inkább kis mértékben nőhet, ha a mindennapokat érintő újabb szigorítások következnének be. Itt 2020-ban még akkor sem számíthatunk visszaesésre, ha esetleg a gazdasági helyzet rosszabbra fordulásával romlanának a foglalkoztatási mutatók. Negatív hatás legfeljebb az egyetemes szolgáltatóknál jelentkezhet a határidőn túli követelésállomány növekedésével.
3. A legnehezebben az árampiac 20-22 százalékát reprezentáló kereskedelmi, szolgáltatási szektor kereslete jelezhető előre. A turizmus visszaesése számos szolgáltatásra gyakorol negatív hatást, de rövid távon ezek kevésbé jelennek meg az áramigény csökkenésében. Attól még, ha például egy szálloda csak 20 százalékos kapacitással működik, a villamosenergia-igénye alig változik. Világítani, az épületgépészetet működtetni ugyanúgy kell, mint korábban. Így a szolgáltatásoknál a járványhatás lassabban mutatkozik meg az áramfogyasztásban, leginkább akkor, ha az adott szolgáltató létesítményt gazdasági ellehetetlenülés vagy központi járványügyi utasítás miatt be kell zárni. Kérdéses, hogy a tulajdonosok tőkeereje egy második járványhullámon is át tudná-e segíteni az érintett szolgáltatókat vagy egy csődhullám tartósan is átrendezné a szolgáltatói szektor működését.

Összességében 2020. július végén az áramfogyasztási adatok helyreállása inkább bizakodásra adhat okot, de egyelőre óvatosan kell tekintetünk a következő hónapok várható fejleményeire. Nehéz megítélni, vajon az őszi időszakban a járvány újra erőre kap-e, ami azonnali két számjegyű visszaeséshez vezethet az ipari célú áramfelhasználásban, nagyon komoly gazdasági recessziót jelezve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordok és negatív áramár – egy napsütéses tavasz tanulságaiA jelenlegi folyamatok alapján idővel egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a rugalmatlanul működő szén- és atomerőművek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat áramfogyasztás ipar járműipar járvány válság Olvasson tovább a kategóriában