Eddig csak azt tudhattuk, hogy az állami egészségügyi ellátórendszerben mennyi koronavírusteszt készült. A legnagyobb magyar cégek, magán-egészségügyi szolgáltatók és önkormányzatok megkeresésével végzett felmérésünkből az derült ki, hogy
az állam által megvizsgált körülbelül 60 ezer emberen kívül további legalább 42 ezret is teszteltek már.
Azt eddig is tudtuk, hogy az egyes országok fertőzötteinek és elhunytainak vonatkozó adatait igencsak nehezen lehet összehasonlítani az eltérő protokollok, helyi szabályok és eljárások miatt. A felmérésünk azonban arra is rávilágít, hogy az elvégzett tesztek számát is nehéz lenne nemzetközileg összevetni, hiszen a nem állami vizsgálatok is fontosak, és ezek száma és aránya is nagyban eltérhet.
Az alábbi grafikon a nem államilag végzett tesztek számát összesíti, összehasonlítva a hivatalos tesztelési adatokkal. Fontos kiemelni, hogy a tesztelt emberek számát jelenítettük meg, és nem a tesztekét.
Megkerestük a fővárosi kerületeket és a megyei jogú városokat, illetve a fővárosi önkormányzatot, hogy osszák meg velünk, hogy május 6-áig mennyi koronavírus-tesztet végeztek el, és ezek közül mennyi lett pozitív. Megkeresésünkre 18-an válaszoltak a 42-ből, miközben a szűrésekről és azok eredményéről csak elvétve lehet az önkormányzatok honlapján információt találni.
A települési önkormányzatok esetében nagyon eltérő a tesztelési aktivitás: a választ adó 17 önkormányzat közül háromnál egyáltalán nem végeznek teszteket – hiszen végső soron ez nem önkormányzati feladat. A fővárosban Óbudán, illetve Békéscsabán és Miskolcon nem végeztettek teszteket.
A legtöbb településen gyorsteszteket vásároltak: ezek nemcsak olcsóbbak és gyorsabbak, de a mintavétel is egyszerűbb, nem igényel speciális szaktudást. A drágább és biztosabb PCR-tesztelésre azokat az embereket küldték az önkormányzatok, akiknél a gyorsteszt pozitív eredményt hozott. PCR tesztet a válaszok alapján a kőbányai és a fővárosi önkormányzat végeztetett nagyobb számban, a X. kerület minden tesztje ilyen volt.
A gyorstesztek nagyon nem megbízhatóak: 90 százalékban olyanokat is betegnek mutattak, akik a PCR tesztek szerint egészségesek.
A megkeresett településeken összesen 3,5 millióan élnek, a választ adó önkormányzatok területén pedig 1,5 millióan*a főváros esetében csak a kerületeket figyelembe véve.
A legaktívabban a budavári önkormányzat tesztelt lakosságarányosan, és hasonlóan sokat teszteltek még Zalaegerszegen. Nagyobb médiavisszhangot kapott, amikor az I. kerületnél első körben 360 önkormányzati dolgozó tesztjén 18 pozitív eset is volt. Sokan ebben láttak bizonyítékot arra, hogy nem megfelelő az állami tesztelés hatékonysága, túl kevés embert szűrnek.
Azóta további 380 teszt végeztek, újabb 13 pozitív esetet találva – a kerületben hetente fogják szűrni az önkormányzati dolgozókat. Csakhogy ezek gyorstesztek, amelyek nagyon nagy pontatlansággal működnek. A PCR tesztelés során aztán mindenkiről kiderült, hogy nem fertőzött.
Az összesen elvégzett 5,5 ezer önkormányzati teszt 1 százaléka lett pozitív, viszont a PCR kontroll után csupán 0,1 százalék (a fővárosi önkormányzat adatai nélkül). Ez igen jó hír: az önkormányzatok ugyanis alapvetően a nagyobb kockázatnak kitett, ügyfelekkel rendszeresen találkozó ügyintézőiket, idős- és szociális otthonok lakóit és munkatársait szűrik.
A fővárosi önkormányzat nagyon aktívan kezdett bele a koronavírustesztek közbeszerzésébe: 27 ezer PCR teszt helyett végül 10 ezer gyorstesztre kötött szerződést 120 millió forintért a Kelen Kórházzal.
A fővárosi önkormányzat megküldte, hogy mennyi tesztet végeztek eddig, és milyen eredménnyel: ennek kapcsán az az érdekes, hogy bár eddig úgy tudtuk, nincsen élő PCR szerződés, mégis van.
Karácsony Gergely főpolgármester döntött arról május 7-én, hogy 5 ezer PCR tesztet rendelnek darabonként 23 860 forintos áron, összesen közel 120 millió forintért a Mikromikomed Kft.-től. A főpolgármester Facebook-oldalán azt írta, hogy az előző 10 ezer PCR teszt után újabb 5 ezret vásárolnak, így bőven van még lehetőség tesztelésre, hiszen eddig 4 ezernél csak kicsit többet végeztek.
Az eddigi tesztek eredményeit az alábbi táblázat mutatja. Fontos kiemelni, hogy a gyorstesztekről azt nem tudjuk, hogy ellenőrző PCR szűrés után mennyi lett valós pozitív, és hogy ezek a fővárosi PCR tesztek eredményében vannak-e benne vagy nem.
Érdemes ezért csak a PCR tesztek eredményeit vizsgálni: ezek közül 2,8 százalék lett pozitív, ami alacsonyabb, mint az állami mintavételeken mért 3,6 százalékos arány. A 116 fertőzött kiszűrése pedig biztosan fontos szerepet játszott a fertőzés terjedésének lassításában. Az pedig különösen jó hír, hogy a május 4-vel kezdődő 19. héten már egyetlen pozitív esetet sem találtak.
Sok más helyhatósághoz hasonlóan egyébként a fővárosi önkormányzat sem túl transzparens a tesztelési eredményekkel: azokat megkeresésünk előtt nem publikálták, nem érhető el honlapjukon, nem tudni, hogy kiket teszteltek. Pedig az ellenzéki pártok – egyébként jogosan – leginkább a transzparenciát kérik számon a kormányzaton.
Legalább féltucatnyi magán-egészségügyi intézményben lehet megbízható PCR koronavírus-teszteket készíttetni. Az alapvetően kevéssé megbízható gyorsteszteket is árulják egészségügyi intézmények, de talán ennél is nagyobb probléma, hogy sokan az internetről rendelnek kifejezetten kétséges megbízhatóságú teszteket.
Megkeresésünkre négy intézmény adott választ arra, hogy mennyien végeztettek el náluk koronavírus-vizsgálatokat:
Érdekes összevetni a magánszolgáltatóknál elvégzett tesztek eredményeit az államival: míg május 6-áig az összes elvégzett teszt 3,6 százaléka lett pozitív a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által megrendeltek vizsgálatok közül, a magánúton megrendelt teszteknél 4,7 százalék volt ez az arány.
Ez nem tekinthető igazán érdemi különbségnek, de azért mindenképpen problémás, hogy vannak olyan emberek, akik úgy gondolták, hogy érdemes lenne őket tesztelni, ám ezt az állami ellátórendszer nem biztosította. Mivel több tízezer forintos vizsgálatról van szó, feltehetően ezt alaposan meggondolták a megrendelőik.
A tesztelésben még a Róbert Magánkórház, a Medicover és a Neumann Diagnostics is aktív, de konkrét adatokat nem ismerünk, hogy ők mennyi tesztet végeztek. Azonban feltehetően ezeknél is további több ezren végeztettek magánúton teszteket.
Megkerestünk két tucat hazai nagyvállalatot is, hogy tesztelik-e alkalmzottaikat, és hogy milyen eredménnyel. Eddig csupán az OTP-ről és a Molról jelentek meg olyan hírek, amelyek alapján több ezer kollégájukat tesztelték. Az OTP esetében 5146 tesztből 50 lett pozitív, a Molnál 7385-ből csupán kettő.
Megkeresésünkre azonban egyik cégnél sem válaszoltak arra, hogy ezek milyen tesztek voltak, és azóta hogyan alakult a tesztelések száma és eredménye. Az OTP-nél annyit közöltek, hogy a fokozott kockázatnak kitett munkatársak számára PCR teszteket biztosítanak.
A három nagy autógyár közül a Mercedestől nem kaptunk választ. Az Audi és a Suzuki válaszából az derült ki, hogy teszteket nem végeznek, a munkakörülmények átalakításával a megfelelő védőtávolságot biztosítják, így védekeznek. A Suzukinál azt is elmondták, hogy minden kollégájuknak kötelező kitöltenie egy kérdőívet munkába állás előtt. Ez alapján megállapítható, hogy veszélyeztetett-e, illetve megkezdheti-e a munkát. Szükség esetére rendelkezésükre áll koronavírus-gyorsteszt, azonban ennek használatát kizárólag fertőzésgyanús esetben rendelik el.
A két cég gyakorlata rávilágít, hogy több ezer munkatárs tesztelése nem tűnik túl reálisnak: alapvetően csak akkor van ennek értelme, ha egyszerre sikerül a teszteket elvégezni, például munkakezdéskor. Ez PCR teszttel annak lassúsága miatt egyszerűen nem megvalósítható, míg a gyorstesztek nagyon alacsony megbízhatóságuk miatt nem biztos, hogy érdemi segítséget nyújtanak.
A telekommunikációs cégek közül a Telenor válaszában talán a legérdekesebb, hogy már januártól kezdve infektológus szakértő segítségével készültek a járványra. Akit csak lehetett, otthoni munkavégzésre küldtek, a boltokban védőfelszereléseket biztosítanak., illetve vizsgálják azt a kérdést, hogy a jelenlegi helyzetben érdemes-e munkatársaikat tesztelni, és pontosan milyen módon.
A Magyar Telekomnál elmondták, hogy nem végeztettek eddig tömeges tesztelést koronavírusra a munkavállalóik körében. Jelenleg nem is tartják időszerűnek, hiszen kollégáik közel 80 százaléka távmunkában dolgozik március 16-a óta. Az üzletekben dolgozó, illetve kijáró kollégák számára folyamatosan biztosítják a szükséges fertőtlenítőszereket és védőfelszereléseket a biztonságos munkavégzés érdekében.
A Vodafone sajtóosztályán elmondták, hogy akik csak tudnak, otthonról dolgoznak március 13. óta. Az üzletekben kézfertőtlenítőket helyeztek ki, illetve plexifalakat építettek be, az ott dolgozó kollégákat pedig maszkokkal és kesztyűkkel látták el.
A négy magyar orvosi egyetem 30 ezer tesztet készül végrehajtani, amelyeknek azonban nem a beteg felkutatása a célja. Bár sokan ezt úgy interpretálták, hogy „tömeges tesztelés” indul, ezek a szerológiai vizsgálatok arra keresik a választ, hogy mennyien eshettek át tüntetmentesen a járványon. Ez a kezdeményezés nemzetközi mércével is igen jelentős, hiszen eddig például Ausztriában vagy Szlovéniában csak pár ezer fős mintán végeztek ilyen felmérést.
Egyetemi tesztelésről akkor lehetett először hallani, amikor kiszivárgott a Semmelweis Egyetemet vezető Merkely Béla külföldi diákoknak tartott online előadása, amiből kiderült, hogy az egyetem 13 400 PCR tesztet végzett el 12 700 emberen. Szerettünk volna az aktuális számokat megismerni a SOTÉ-nél, de csak a szerológiai felmérésről küldték el a már ismert információkat. A három másik orvosi egyetemtől sem kaptunk választ arra, hogy mennyi PCR tesztet végeztek az NNK által megrendelt teszteken kívül.
Közélet
Fontos