Egyénileg azzal tudunk a legjobban ártani a Föld éghajlatának, ha elutazunk messzire. Elrepülni New Yorkba és vissza fejenként egy tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet. Egy kutatás szerint ilyen mértékű kibocsátás három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót.

Egy ilyen repülőút szén-dioxid-kibocsátása majdnem annyi, mint amennyit a Föld egy emberre vetítve meg tud kötni.  Ha tehát az emberiség egyenlő arányban ügyelne a fenntarthatóságra, egy ember egy évben nem szennyezhetne lényegesen többet egy hasonló repülőútnál. Egy ilyen út környezeti terhelését az is mutatja, hogy a világon több mint ötven olyan ország van, ahol az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás egy év alatt nem éri el az így keletkezett mennyiséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa úgyis száz cégen múlik az emberiség sorsa, akkor minek válogassam szét a szemetet?Nincs megoldás a klímaválságra rendszerszintű beavatkozás nélkül. De akkor miért fontos mégis, hogy átalakítsuk az életmódunkat?

A saját nyaralásáról persze elsőre nem az jut eszébe az embernek, hogy egy békés tengerpartozás miatt pár év múlva ellehetetlenül az élettere egy ugyanazon a tengerparton élő, számunkra arctalan embernek. Több mint hét milliárd ember között a saját ökológiai lábnyomunk még akkor is mikroszkopikus lenne, ha naponta repülnénk Amerikába, miközben folyamatosan marhahúst ennénk.

Klímaváltozás miatt tüntetők Budapesten márciusban. Fotó: Fridays for Future Magyarország

Az emberiség egyre gyakoribb és távolabbi utazásai összességében azonban egyre nagyobb terhelést okoznak a bolygónknak. A turizmus lett a klímaváltozás egyik legfontosabb oka, az összes üvegházhatású gáz nyolc százalékáért felel. Tavaly háromszor annyian repültek, mint húsz éve. Összesen 4,3 milliárd utast szállították a repülők, tehát átlagosan közel kétévente repül egy ember.

Az utazásról persze nem kell lemondani ahhoz, hogy jelentősen csökkentsünk a károsanyag-kibocsátásunkat. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gyakran utazunk, hova és mivel. A közlekedési eszköznek azért is van döntő szerepe, mert összesen a közlekedés miatt kerül a légtérbe az üvegházhatású gázok negyede, a fejlett országokban pedig akár a harminc százaléka^*Természetesen van átfedés a közlekedés és a turizmus között..

Hiába fontos ez a kérdés, valójában annyira összetett, hogy nehéz általános igazságokat mondani. Óriási különbségek vannak egy-egy autó, busz, vonat vagy repülő fogyasztásában és kihasználtságában, tehát önmagában hatalmas kihívás globális átlagok kiszámolása. Az átlagok pedig hajlamosak elfedni jelentős különbségeket. Hiába vannak a tanulmányok eredményei között néha egészen nagy különbségek, a következtetések azért alapvetően egy irányba mutatnak, és van néhány szempont, amelyeket érdemes figyelembe venni egy utazás tervezésekor annak, akit érdekel az ilyesmi.

Az egyik legtöbbet idézett tanulmányt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adta ki 2014-ben. Ebből az derül ki, hogy a repülő magasan a legszennyezőbb, a vonat pedig a leginkább környezetbarát utazási mód.

A tanulmányban az átlagos európai kihasználtsággal számoltak, amely jelentősen torzíthat egy-egy utat. Különösen az lehet meglepő, hogy átlagos buszútra mindössze 12,7 utassal számol. Ha tehát egy teli busszal megyünk például egy franciaországi sítúrára vagy egy neszebari nyaralásra, a táblázat alapján legalább olyan kedvező lenne az egy főre vetített kibocsátás, mint a vonatozásnál.

A számítás azt sem veszi figyelembe, hogy mekkora különbség van a villanyvonat és dízelvonat kibocsátása között. Ráadásul annak is nagy szerepe lehet, hogy az áramot megújuló erőforrásból vagy szénerőműben állítják elő. Ennek a jelentőségére érzékletesen mutat rá a National Geographic cikke, amely a Toronto és New York közötti utazás példáján keresztül vizsgálja a kérdést.

Ebből az összevetésből az jön ki, hogy az egy főre vetített szén-dioxid-kibocsátás a vonatnál és a világ autópiacán egyharmados részesedéssel bíró, nagy fogyasztású SUV-oknál is magasabb, mint a repülőnél. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt azon a konkrét vonalon nem villany-, hanem dízelvonatok közlekednek. Másrészt az általános összevetésekből rendszeresen kimarad, hogy vonattal vagy autóval nagyobb távolságot megtéve jutunk el a célállomásra, mint repülővel. Ez a Toronto-New York útvonalnál kifejezetten jelentős különbség. Míg repülővel mintegy 570 kilométer az út, addig közúton ez 34 százalékkal, vasúton pedig 65 százalékkal hosszabb, összesen 875 kilométer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a légitársaság is arra figyelmeztet, hogy nem kell mindig repülniNyugat- és Észak-Európában egyre többen döntenek úgy, hogy klímavédelmi megfontolásokból nem ülnek repülőre. Kutatások szerint az ilyet etikus fogyasztás hatékony egyéni cselekvés lehet a klímaváltozás ellen.

Ehhez hozzájön még az is, hogy autós utazás esetén az autót jellemzően nemcsak a hosszú távú utazásra használjuk, ahol viszonylag alacsony a kibocsátása. Egy dugóban például 2,5-szeresére nő egy autó szén-dioxid-kibocsátása, a modellekből szintén kimaradó légkondicionálás további 7-20 százalékkal növelheti ezt.

A National Geographic cikke alapján ráadásul a repülés mellett szól az is, hogy az elmúlt évtizedekben ennek a hatékonysága nőtt a legnagyobb mértékben. A kevesebbet fogyasztó motoroknak, az aerodinamikai fejlesztéseknek és a könnyebb alkatrészeknek köszönhetően a repülés egy főre jutó hatékonysága 162 százalékkal javult 1975 és 2016 között.^*Persze az utasszám növekedése ennél is nagyságrendekkel nagyobb volt. Az autóknál ez 112 százalék, a vonatoknál 67, a buszoknál 33.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány trükkel állandó szokássá tehetjük a műanyagmentes júliustA szokásaink határozzák meg, hogy mennyire vagyunk környezettudatosak, de ha egy hónapig odafigyelünk, akkor ezeken könnyen változtathatunk.

A cikkből ez kimaradt, de a repülőknél az ilyen mértékű fejlesztésben talán még nagyobb szerepe van a fapadosok elterjedésének. Az általunk kényelmetlenségként megélt szűkös helyek valójában nagyon hasznosak a környezet szempontjából. Ebből adódóan a business osztályon való utazás többszörösére növeli az egy főre jutó kibocsátást.

Egy 2015-ös amerikai kutatás is azt mutatta ki, hogy az autózás régebben valóban jóval energiahatékonyabb volt a repülésnél, azonban főleg a fapadosok elterjedésével ez megváltozott. Mára jelentősen hatékonyabb a repülés eszerint a kutatás szerint, és a különbség évről évre kimutathatóan nő.

Egy Ryanair-gép Berlinben. Fotó: AFP

A repülés melletti érv lehet az az immár tíz évvel ezelőtti kutatás, amely a közlekedési eszközök teljes életciklusát és az infrastruktúra kiépítését is figyelembe veszi. Ezek beleszámításával a vasúti közlekedésnél 155 százalékkal nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, a közútinál 63 százalékkal, a pálya kiépítését nem igénylő repülésnél pedig 31 százalékkal.

Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy a repülés mégsem emelkedik ki annyira a közlekedési eszközök közül. Azonban két fontos szempont eddig kimaradt az eddig bemutatott modellek közül:

• Kizárólag a szén-dioxid-kibocsátásból indulnak ki, amely valóban a legnagyobb mennyiségben kibocsátott üvegházhatású gáz, azonban nem az egyetlen. Más szennyezőanyagok – mint a nitrogén-oxidok vagy a kén-dioxid – többszörösére növelik a szén-dioxid által okozott káros hatásokat. 
• A légtérben kibocsátott szén-dioxidnak jóval maradandóbb hatása van, mint a Földön, mivel nincsenek fák vagy tengerek, amelyek megkössék. 

A legújabb kutatások szerint ezek alapján a repülés valójában sokkal károsabb a környezetre, mint korábban hittük. Míg az összes szén-dioxid-kibocsátás nagyjából két százalékáért felelős a légi közlekedés, 

az egyéb üvegházhatású gázok és a légtér szennyezése miatt nagyjából öt százalékban járulhat hozzá a klímaváltozáshoz.

A repülés ráadásul a legdinamikusabban növekszik a meghatározó károsanyag-kibocsátó szektorok közül, az Európai Parlament szerint 2050-re a mostani két százalékos szén-dioxid-kibocsátási rátája 22 százalékra nőhet. Ennek a növekedés mellett az a fő oka, hogy más szektorokkal szemben (mint az autóipar) egyelőre nem jelent meg olyan új technológia, amely drasztikusan csökkentené a kibocsátását.

Az interneten található utazási kalkulátorok többsége nem is veszi figyelembe a szén-dioxid melletti egyéb szennyező anyagokat, a Travel & Climate nevű svéd honlap azonban kivétel ebben. A kalkulátor ennek megfelelően sokkolóbb számokat mutat. Egy oda-vissza út Budapestről Londonba repülővel 472 kilogramm károsanyag-kibocsátással jár egy főre vetítve, ami négyszer több, mintha tömegközlekedéssel, azaz busszal és vonattal utaznánk. Ha négyen tennénk meg az utat egy dízelautóval, akkor mindössze harminc százalékkal lenne nagyobb a fogyasztásunk.

Ennél a kalkulátornál is érdemes figyelembe venni, hogy átlagokkal számol. Eszerint a London-Párizs útvonalon a repülők mindössze háromszor szennyezőbbek a vonatnál, miközben a valóságban a két város között közlekedő Eurostar azzal hirdeti magát, hogy 90 százalékkal alacsonyabb a kibocsátása a repülőnél.

A repülésnél is létezik azonban jóval károsabb utazási forma. Még a leghatékonyabban működő óceánjárók kibocsátása is 3-4-szerese a repülőkének egy főre vetítve. Az ilyen többemeletes, mozgó szórakoztatóipari komplexumként működő hajókon ráadásul a levegő is nagyon rossz minőségű emiatt. Egy kutatás szerint ezeken a hajókon olyan a levegő, mint a világ legszennyezettebb városaiban, például Pekingben egy rosszabb napon.

A végére néhány általános tanács azoknak, akik figyelembe veszi a klímaváltozást utazáskor:

• Minél rövidebb egy repülőút, arányaiban annál károsabb, mivel felszálláskor és leszálláskor a legnagyobb a fogyasztás. Rövidebb utakon akár a szükséges üzemanyag 25 százalékát viheti el az út legelső és legutolsó szakasza.
• Az elsőosztályú helyek különösen károsak, nemcsak a nagyobb helyigény, hanem más szolgáltatások miatt is, mint a széles képernyő vagy a fényűzőbb ellátás. 
• A rövidebb utaknál érdemes repülő helyett buszt, vonatot vagy ha többen utaznak, az autót választani. A vonatozás emiatt egyre népszerűbbé vált Nyugat-Európa több országában.
• Gyakoribb, rövid utak helyett érdemes ritkábban, hosszabb időre utazni. Környezeti szempontból kifejezetten károsak az olcsó fapados jegyek varázsa miatt választott hétvégi vagy akár egynapos utazások.
• A vasútvonalaknál érdemes külön tájékozódni. Egy kis fogyasztású benzinautó esetén akár alacsonyabb is lehet az egy emberre jutó kibocsátás, mint egy dízelvonatnál.
• A utasok lelkiismeret furdalásának enyhítésére egy iparág is létrejött. A carbon offeset szén-dioxid ellentételezési rendszert jelent. Több honlapon is be lehet fizetni valamennyi pénzt, jellemzően néhány dollárt a kibocsátásunk ellentételezésére. Ezt a pénzt például fák ültetésére vagy szélerőművek építésére fordítják. Igaz, ezek hatékonysága esetenként finoman szólva is kétséges.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet autó autóipar klímaváltozás közlekedés légi közlekedés vasút vasúti közlekedés Olvasson tovább a kategóriában