Miközben az autózás jövőjéről megjelenő híreket az elektromos (és önvezető) autók uralják, a jelen még mindig a SUV-okról szól. A városi hobbiterepjáróknak 2007-ben még mindössze nyolc százalékos részesedése volt az új autók piacán Európában, tíz év alatt viszont közel harminc százalékra nőtt az arányuk.
A New York Times cikke szerint globális szinten már az összes újonnan eladott autó egyharmada SUV. A csökkenő üzemanyagárak és a világszerte növekvő jövedelmek miatt egyre többen cserélik le szedánjaikat drágább és nagyobb fogyasztású SUV-okra, elsősorban Kínában. A McKinsey globális tanácsadó cég szerint 2022-ben az eladott autók fele státuszszimbólumnak számító SUV lesz Kínában.
A trend Magyarországra is érvényes, tavaly az eladott új autók egyharmada volt SUV. A négy legtöbbet eladott típusból (Suzuki Vitara, Skoda Octavia, Dacia Duster és Suzuki SX4 S-Cross) három SUV volt.
A SUV-ok terjedésének legnagyobb vesztese a bolygónk. A közlekedés – leginkább a személyautók és a kamionok – az üvegházhatású gázok 14 százalékáért felelős. A New York Times szerint a SUV-ok átlagosan 30 százalékkal fogyasztanak többet, mint a kisebb szedánok, főleg azért, mert egyszerűen sokkal nehezebbek. A technológiai fejlődés ellenére a SUV-ok elterjedése miatt érezhetően kevésbé csökken az autók károsanyag kibocsátása, mint korábban.
Míg 2005 és 2008 között az új autóknak átlagosan évi 1,8 százalékkal javult az üzemanyag-felhasználásuk, a legfrissebb, 2015-ös adat szerint ez 1,1 százalékra csökkent a technológia javulása ellenére. A károsanyag kibocsátás jelentős csökkentésére viszont feltétlenül szükség lenne a globális klímaváltozás hatásainak megfékezéséhez.
Az autógyártók úgy számolnak, hogy a következő években folytatódhat a tendencia. A Volkswagen például egy évtizede még nem gyártott SUV-ot, jelenleg viszont négy modellje van, 2020-ig pedig már húsz különböző típust tervez árulni. A Volkswagen úgy becsüli, hogy 2020-ban a bevételei 40 százaléka fog SUV-ok eladásából származni.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
