Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. július 6. 12:04 Élet

Már a légitársaság is arra figyelmeztet, hogy nem kell mindig repülni

Ahogy közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor a klímaváltozás komolyan és megváltoztathatatlanul megnehezíti az emberiség életét a bolygón, egyre többen döntenek amellett, hogy nem várnak tovább arra, hogy a politika kezdjen valamit a helyzettel, hanem maguk lépnek.

A szelektív hulladékgyűjtés vagy a környezetkímélő égők használata már Magyarországon is viszonylag elterjedt, de a nyugat- és észak-európai országokban már olyan radikálisabb mozgalmak is vannak, amelyeknek a tagjai igyekeznek minimalizálni, vagy teljesen elkerülni a légi közlekedést. 

Már külön kifejezés is van arra, amit az ember akkor érez, amikor egy hosszú repülőút után arra gondol, hogy az út során a levegőbe kerülő széndioxid révén mennyivel járult hozzá a klíma élhetetlenné válásához: svédül flygskamnak, hollandul vliegschaamte-nak, németül pedig Flugschamnak hívják azt, amit magyarul talán repülésszégyennek lehetne fordítani.

A svéd fogyasztói szokások változása az adatokon is látszik: tavaly az állami vasúti társaságnál rekordot döntött az utasforgalom, az SJ 31,8 millió utazást regisztrált tavaly a nagyjából 10 milliós országban. De nem csak a fogyasztói oldalon látszik változás: a holland KLM légitársaság a napokban indította el új kampányát, amiben “felelős” repülésre bátorítják az embereket, ebbe pedig légitársasághoz képest szokatlan módon még az is belefér, hogy emlékeztessenek rá: nem kell mindenáron repülőre ülni.

A Quartz által idézett adatok alátámasztják a repülésszégyen mögött meghúzódó megfontolásokat. Az ábrán az látszik, hogy az egyes életmódbeli döntések hány tonna szén-dioxidtól kímélik meg a Föld légkörét évente. A lista tetején az autómentes életmód áll évi 2,4 tonnával, de egy retúr transzatlanti repülőút kihagyása is 1,6 tonna szén-dioxid kibocsátásának megspórolását jelenti, ami így a második leghatékonyabb klímavédő taktika a lista alapján. Az adatok alapján az is érdekes, hogy például a szelektív hulladékgyűjtés vagy az energiahatékony izzók használatának ezekhez képest milyen elenyésző a hatása.

Sokaknak persze a repülés teljes elkerülése nem megoldható, ugyanakkor a Quartz cikke szerint az is sokat számíthat, ha legalább az átszállásokat el tudjuk kerülni, ugyanis szén-dioxid kibocsátás szempontjából a felszállás a légi közlekedés legintenzívebb része. Szintén jó irány lehet a turista osztály választása, ugyanis vannak olyan számítások, amelyek szerint Amerikában például egy évnyi autózással egyezik meg egy repülőút az első osztályon, ha az utazás környezeti terheléséről van szó.

És bár a polgári légi közlekedés a Business Insider cikkében idézett statisztika szerint csak nagyjából a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százalékát teszi ki, ez az arány az iparág jelenlegi trendjei és a fapadosok erősödése mellett nőni fog: az Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség becslése alapján az utasok száma 2037-ig megduplázódik, és 8,2 milliárdra nő.

Persze erre könnyen rá lehet vágni, hogy ha csak a kibocsátások 2-3 százalékáról van szó, akkor miért ne inkább arra fordítsuk az energiáinkat, hogy tüntetést szervezzük azért, hogy a politikusok tegyenek valamit az iparági kibocsátási szabályok szigorításáért. Ezt az álláspontot többek között olyan szakértők is képviselik, mint a Quartz által idézett klímatudós, Michael Mann, aki egy tanulmányra hivatkozva érvelt amellett, hogy az egyéni cselekvés felesleges, sőt még annak a látszatát is kelti, mintha tennénk valamit, miközben a felelősség nagyobb mértékben terheli a politikusokat és a szennyező cégek döntéshozóit.

Más kutatások ugyanakkor pont az ellenkezőjére jutottak: a Wired cikkében pont olyanokat idéztek, amelyek alapján az életmód megváltoztatásával kapcsolatos egyéni döntések még bátoríthatnak is más embereket, hogy kollektív megoldásokat követeljenek a klímaváltozás megállítására.

Végeredményben még az is lehet, hogy nem csak a saját lelkiismeretünket nyugtatgatjuk, amikor autó helyett biciklivel járunk munkába, vagy repülő helyett vonattal megyünk nyaralni.

Élet klímaváltozás légiközlekedés repülés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. szeptember 21. 06:55 Élet

Kutatás bizonyítja, hogy érdemes lelki támaszként kezelni a háziállatunkat

Egyre többet költünk a háziállatainkra, de úgy tűnik megéri: egy jó kutya pont olyan szerepet tölthet be, mint egy ember családtag.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 19. 10:03 Élet, Világ

A fröccsnek annyi, ha ilyen tempóban tör előre az alkoholos ízesített szóda

Megőrülnek az emberek az új italért, amely nem hizlal annyira, mint a sör vagy a bor.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 17. 17:18 Élet, Világ

Legalább havi bruttó félmilliós fizetést kell adni egy osztrák biciklis futárnak

Jövőre életbe lép az ágazati kollektív szerződés, bérminimummal és karácsonyi pénzzel.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2019. szeptember 20. 16:47 Adat

A magyarok egy picit jobban szennyezik a bolygót, mint bárki más, de Áder János szerint mi nem számítunk

Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.

Bucsky Péter
2019. szeptember 20. 07:00 Vállalat

Startupok helyett saját magukat támogatják az MVM cégének vezetői

Kétszer akkora a veszteség, mint amit befektettek. És azt is olyan cégekbe, amelyeknél nem látni életképes üzleti modell nyomát sem.

Tóth István János
2019. szeptember 19. 15:50 Közélet

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

Magyar adatok bizonyítják az összefüggést: ahol többen érettségiznek, ott aránylag kevesebbet lopnak.