Nemzetközi összevetésben rendkívül olcsón lehet bejutni Magyarországon élvonalbeli futballmeccsekre, mégis üresen konganak a stadionok. A hivatalos adatok szerint itthon nem csak a nyugati országokban, de a kelet-közép-európai térségben jellemzőnél is sokkal alacsonyabbak a jegyárak, még akkor is, ha figyelembe vesszük az egyes országok általános árszínvonala közötti különbségeket.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) januárban kiadott elemzésében számolta ki, hogy egyes csapatok, illetve ligák mérkőzéseire átlagosan mennyiért váltanak belépőt a helyszíni nézők. Bár Magyarországon a jegyárbevétel annyira jelentéktelen tétel a csapatok gazdálkodásában, hogy az UEFA felsorolásába az NB1 nem fért be, de ahol lehetett, kiszámoltuk az átlagos árakat, és egészen furcsa eredményekre jutottunk.

Az európai szövetség azt a módszertant alkalmazta, hogy az egyes csapatok teljes, a belépők értékesítéséből befolyó bevételét osztotta el az összes néző számával. Így kijött, hogy egy néző átlagosan mennyit fizetett, hogy bejusson egy meccsre. A legtöbbet a Paris Saint-Germain szurkolóinak kellett kicsengetniük, közel 87 eurót, de 80 euró felett fizettek a Chelsea, az Arsenal, a Liverpool és a Real Madrid rajongói is.

A bajnokságok közül az angol Premier League áll az élen átlagosan 45,7 euróval, őket a spanyolok, a németek, majd a svájciak követik. A magyar árak kiszámolása azért nem volt egyszerű feladat, mert ugyan a csapatokat fenntartó cégeknek a beszámolójukban ki kellene térniük arra, hogy honnan szerzik bevételeiket, ezt mégsem teszi meg mindenki. A 2017-es jelentésében a tucatnyi NB1-es együttesből mindössze hét vette erre a fáradtságot, ám már ennek a hét vállalatnak a számai is sokat elárulnak.

Az üzleti tevékenységükről korrektül beszámoló csapatok közül legtöbbet például DVSC szurkolói fizették. Az alig ötéves, bő húszezer fő befogadására alkalmas stadionban a hivatalos adatok szerint 2017-ben átlagosan 4064 néző volt egy meccsen, azaz a teljes idényben összesen 69 ezren váltottak belépőt különböző mérkőzésekre. Ebből 108 millió forint jött össze a DVSC Futball Zrt-nek, ami nézőnként 1569 forintot jelent.

A másik hat csapat ennél is kevesebb pénzt kapott egy-egy belépőért.

A lista alján a Paks áll mindössze 491 forinttal nézőnként, de 600 forint alatti átlagár jött ki a Haladás és a Mezőkövesd esetében is.

A hiányos adatközlés miatt a teljes ligaátlagot itthon csak becsülni lehet, de erre is tettünk egy kísérletet. Korábban úgy kalkuláltunk, hogy 2017-ben a teljes NB1-hez 822 millió forint folyhatott be jegyek eladásából, ám ebben a becslésben komoly bizonytalansági tényező volt, hogy a teljes jegybevétel zömét adó Ferencváros nem tette közzé számait, így akkor csak a nézettségből és a jegyárakból számolhattunk.

A lapunknál vélhetően több adatból dolgozó UEFA jelentése szerint például a 822 millióval némileg túlbecsültük a magyar csapatok teljesítményét. A beszámolóban ugyanis az szerepel, hogy a hazai élvonal 89 eurós bevételének csak nagyjából 2 százaléka származott belépők értékesítéséből, ami akkori árfolyamon forintra átszámolva alig több mint 550 milliót jelent. Mi becslésünkből 1524, az európai szövetségéből ennél 500 forinttal kevesebb átlagár adódik. Mivel az összes többi országnál is az UEFA adataiból jöttek ki az átlagárak, összehasonlíthatóság szempontjából valószínűleg érdemesebb ezzel kalkulálni.

Ebből pedig az látszik, hogy

nem csak Nyugat-Európában, de a régióban is jóval magasabbak a jegyárak, mint itthon, ráadásul az esetek többségében úgy, hogy a magyar meccsekkel ellentétben ezekben az országokban értékelhető nézettsége is van a mérkőzéseknek.

A nagyobb bajnokságok közül Angliában, Spanyolországban és Németországban tízszer-tizenötször többet fizetnek a nézők, mint nálunk, de még Törökországban is hétszer magasabbak az árak. A régiós országok közül természetesen Ausztriában a legdrágább meccsre járni, ott akkori árfolyamon számolva közel 5600 forintot kellett átlagosan fizetni egy belépőért 2017-ben. Az igazán meglepő azonban, hogy még a románoknál és a szerbeknél is másfélszer annyiba kerül egy jegy, mint itthon, Horvátországban és Lengyelországban pedig közel a dupláját kell kicsengetni a hazai árnak.

Érdemben az sem változtat a dolgon, ha kiszűrjük az egyes országok eltérő árszínvonalát. Vásárlóerő-paritáson számolva is csak Izlandot előzzük, ahol általában minden háromszor annyiba kerül, mint itthon, meccsre járni viszont csak két és félszer drágább. A régiós lemaradásunk pedig inkább csak nő, hiszen a románoknál, a bolgároknál, vagy éppen a lengyeleknél alacsonyabb az árszínvonal.

Ez a jegyár pedig nagyjából piaci alapon fel is értékeli a magyar futballt, mint szolgáltatást. Egy fogyasztó – még az átlagos árszínvonalbeli különbségek kiszűrése után is csak – nyolcadannyit hajlandó fizetni egy focimeccsért, mint Spanyolországban vagy Angliában és feleannyit, mint Szerbiában vagy Lengyelországban.

Egészen pontosan ennyit sem hajlandó, hiszen a stadionok (a Groupama Aréna kivételével) még ilyen árak mellett is konganak az ürességtől. A vásárlóerőt, a népességet és a csapatok számát is figyelembe véve az adódik, hogy

ha csak nyolcadannyira értékelné a piac a magyar futballt, mint az angolt, a jelenlegi árak mellett akkor is a mostaninál négyszer többen, nagyjából 11 ezren mennének ki átlagosan egy meccsre.

Ami a hazai stadionok kapacitását figyelembe véve lényegében minden meccsen teltházat jelentene.

Persze mindez csak akkor állja meg a helyét, ha elfogadjuk a számítás alapjául szolgáló adatokat, azaz a jegyárbevételt, illetve nézők számát. Előbbivel valószínűleg nem lenne jó trükköznie a csapatoknak, hiszen ahhoz az adóhatóságnak is lenne egy-két szava, utóbbi hitelességét azonban már jó ideje sokan megkérdőjelezik. A 444.hu három éve egy forduló minden meccsén összevetette a tényleges nézőszámot a hivatalosan közölt adatokkal, és arra jutottak, hogy a jegyzőkönyvekben szereplő adat közel a másfélszerese volt a valósnak.

A jegyárkalkulációnk is azt mutatja, hogy valami nem stimmel a nézettségi adatokkal. Az átlagos árak ugyanis rendre jóval alacsonyabbak lettek annál is, amit a legolcsóbb belépőkért kell fizetni. Pakson például úgy jött ki 500 forint alatti összeg, hogy jelenleg legalább 1200 forintot kell kicsengetnie annak, aki meg akarja nézni a tolnaiak meccsét. Hasonlóan nagy a különbség a Honvédnál, ahol a 860 forintos átlagárral szemben a legolcsóbb belépő most 2000 forintba kerül.

Magyarul nagyon úgy tűnik, hogy a nézettségi adatok kozmetikázása miatt az UEFA módszertana Magyarországon a ténylegesnél alacsonyabb árakat eredményez. Más kérdés, hogy a korábbi megállapításokon érdemben ez nem változtat sokat, ugyanis még akkor is nálunk lenne régiós szinten a legolcsóbb meccsre járni, ha 20-30 százalékkal magasabbak lennének az árak a kalkuláltnál, a nézettség pedig így csak még messzebb kerül a többi országban mérttől.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat jegyár labdarúgás magyar foci nézőszám stadion Olvasson tovább a kategóriában