A háztartások tényleges fogyasztása alapján a magyarok jóléte másfél évtizede semmit sem közeledett az uniós szinthez, miközben a régió országai kivétel nélkül jelentős előrelépést tettek a felzárkózás útján. Magyarországon a háztartások egy főre eső fogyasztása – az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrve is – csak az uniós szint 62 százalékát teszi ki, pont mint 2003-ban.
Ugyan az egyes országokban tapasztalható gazdasági jólétet leggyakrabban az egy főre eső GDP alapján szokták összemérni, a fogyasztók jólétét ennél is jobban tükrözi a háztartások tényleges fogyasztása, hiszen az konkrétan azt mutatja, mennyit fogyasztanak. A mutatóban benne vannak a háztartások által megvásárolt termékek és szolgáltatások, illetve a háztartások számára a nonprofit intézmények és az állam által nyújtott szolgáltatások is (pl. egészségügy, oktatás)*Azért jó, hogy a nonprofit intézmények és az állam által nyújtott szolgáltatások is benne vannak a háztartások tényleges fogyasztásában, mert így kiszűrhetőek a jóléti állam méretéből adódó különbségek. Például azt, hogy míg valahol az állam finanszírozza az oktatást, máshol tandíjat kell fizetni..
Az uniós átlaghoz viszonyított fogyasztási mutatót hosszabb időtávon nézve egyértelműen megállapítható, hogy Magyarországon a jólét 2003 óta semmit sem közeledett az uniós színvonalhoz.
Ez nem azt jelenti, hogy semmit sem javult, hanem azt, hogy pont csak annyira javult, mint az uniós átlag, és hogy ugyanakkora az életszínvonalbeli lemaradásunk ma az EU-hoz képest, mint másfél évtizede.
A legújabb, 2017-es adatok alapján az egész EU-ban Bulgária után nálunk a legalacsonyabb az életszínvonal az egy főre eső fogyasztás alapján.
Hozzá kell tenni, hogy Bulgária is szépen zárkózik fel Magyarországhoz a fogyasztásban, és már sokkal kisebb lemaradásuk, mint korábban. Ha az elmúlt évek tendenciái így maradnának, akkor 3-4 éven belül utol is érhetnek minket.
Románia már 2016-ban egy nagy ugrással megelőzött minket, ami elsősorban az állami kiadások növelésének köszönhető. 2016 óta hatalmas béremeléseket, nyugdíjemelést és jelentős adócsökkentéseket hajtottak végre az országban, ami jelentősen növelte a háztartások elkölthető jövedelmét és így a fogyasztást is.
Az elmúlt 2-3 év “román csodája” ugyan a termelékenység jelentős javulása nélkül valószínűleg nem lesz sokáig fenntartható, a háztartások fogyasztásában Románia felzárkózása az EU-hoz nem most kezdődött, hanem az elmúlt két évtizedet nézve folyamatos (még ha a válság egy kicsit meg is akasztotta útközben).
A régiós országok közül Magyarország az egyetlen, ahol az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag semmit sem közeledett az életszínvonal az uniós átlaghoz.
2000 óta vizsgálva a folyamatokat Csehország, Lengyelország és Szlovákia is jelentősen közelebb került életszínvonalban az EU-hoz, igaz, az utóbbi két országban 6-8 éve szintén megtorpant a felzárkózás. Ám így is mindhárom ország jóval előttünk jár az életszínvonalban.
Közélet
Fontos