Alsó hangon 200 milliárd forint párolgott el a jegybanki alapítványok körüli zavaros ügyekben, miközben egy kedvezményezett üzleti kör sok pénzzel gazdagodott, de ennél azért jóval kevesebbel. Ahogy március végi cikkünkben bemutattuk, az MNB-botrányban leginkább az újszerű, hogy milyen rossz hatékonysággal forgattak át magánkezekbe közvagyont. Ezt leszámítva azonban a kormány is végigvitt egy nagyon hasonló történetet, amikor az állam Tiborcz István, Orbán Viktor vejének környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért. A veszteség itt is hasonló nagyságrendű lehet, csak egyelőre nem látszik olyan látványosan, mint az MNB-nél.

A hűtlen kezeléstől a korrupcióig

Ahogy két hete is írtuk: az MNB botránya nem arról szól, hogy 500 milliárd forint közvagyont egyszerűen átforgattak magánzsebekbe. Az Állami Számvevőszék több száz oldalas jelentése (pdf) sem konkrét korrupciót ír le, hanem azt, mennyire rosszul kezelték a jegybanki alapítványok a rájuk bízott vagyont, és ezzel mekkora kárt okoztak. Ezért tettek végül hűtlen kezelés, és nem más bűncselekmény miatt feljelentést. Más kérdés, hogy eközben a jegybanki vezetéshez köthető üzleti körök hatalmas vagyonokhoz jutottak, ami minden bizonnyal hozzájárult ehhez a vagyonvesztéshez. Akkori cikkünkben így foglaltuk röviden össze a történetet:

• az alapítványi közpénzből teljesen észszerűtlen módon százmilliárdokért vettek részesedést nemzetközi ingatlancégekben.
• Ezek közül az egyik, egy lengyel tőzsdei vállalat, amelyben többségi tulajdont szereztek, elkezdett felvásárolni Matolcsy Ádám köréhez köthető épületeket, illetve építőipari megbízásokat adni ugyanennek a körnek.
• Ezzel valószínűleg milliárdos, ha nem tízmilliárdos haszonhoz juttatta a kiszemelt üzleti kört.
• Eközben azonban – nem függetlenül a rossz üzleti döntésektől – a tőzsdei vállalat részvényeinek árfolyama esni kezdett, és így a befektetett vagyon több mint fele elégett.
• Magyarul miközben egy szűk kör milliárdokat, esetleg tízmilliárdokat nyerhetett az egész kavaráson, aközben legalább egy nagyságrenddel több, durván 200 milliárdnyi közvagyont veszíthettünk.

A történet különösen a brutális mértékű, értelmetlen közpénzégetés miatt újszerű, ám teljesen nem egyedi. Nem Matolcsy Ádám köre volt ugyanis az egyetlen, amely végső soron közpénzből vásárolt vagy fenntartott cégeknek adott tovább – minden jel szerint túlárazott – ingatlanokat. Ilyen ügyleteket szép számmal láthattunk az elmúlt években a kormány legfelső köreihez köthető üzleti körökben is.

Az elmúlt években például egyértelműen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanvásárlásai voltak a legnagyobb értékű korrupciógyanús ügyek. Ezek a tranzakciók pedig nagyon sok elemükben hasonlítanak arra, ami az MNB környékén történt, és ami az Állami Számvevőszék szerint felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A két történetben – mint látni fogjuk – szinte tökéletesen párhuzamba állíthatók egyes szereplők és elemek.

Százmilliárdos ingatlanvásárlás

Egy teljesen érthetetlen összegű szerződés tűnt fel 2023 tavaszán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) szerződéskeresőjében. Az állami vagyonért felelős társaság 244 milliárd forint értékű megállapodást kötött a fővárosi Bosnyák tér mögött épülő Zugló-Városközpont fejlesztőjével 150 ezer négyzetméternyi iroda megvásárlásáról. Később kiderült, hogy az MNV hibázott a bejegyzésnél. No nem azért, mert nem született megállapodás vagy nem ennyi az összege, hanem mert egyelőre csak előszerződést kötöttek, az ilyen dokumentumokat pedig nem szokták szerepeltetni a nyilvános szerződéslistában. A bejegyzést így el is távolították, ám ekkor már mindenki tudott róla, és Hadházy Ákos parlamenti képviselő ki is perelte a megállapodást (pdf).

A Bosnyák tér szomszédságában épülő Zugló Városközpont. Fotó: MTVA/Balaton József

Utóbbiban sok örömünk nem lehetett. Kiderült belőle ugyanis, hogy az amúgy is nehezen magyarázható tranzakció részletei sem voltak túl kedvezőek. Hadházy akkor a Telexnek azt mondta:

úgy írták alá a 244 milliárdos szerződést, hogy előtte nem volt semmilyen értékbecslés, és az aláíráskor még kész tervek sem voltak, a szerződés szerint a végleges terveket majd még egyeztetni kell.

Az állami szempontból igencsak előnytelennek tűnő adásvétel haszonélvezője a kormányközeli építőipar egyik feltörekvő csillaga, a Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila, akit legutóbb a 62. helyre tettek a hazai gazdaglistán. A zuglói gigaberuházást is megvalósító Bayer még 2016-ban is csak szűk 4 milliárdos árbevételt ért el, azóta azonban hihetetlenül gyorsan fejlődött. Tavaly a cég forgalma már meghaladta a 100 milliárd forintot, nyeresége pedig öt év alatt több mint 34 milliárd forint volt.

Amikor a 244 milliárdos ügyletre fény derült, már tudni lehetett, hogy – bár a Bayer mögött van valós teljesítmény is – a gyors felfutásban komoly szerepe van a tulajdonos kormányközeli kapcsolatainak is. A Válasz Online egyértelmű pénztranszfert azonosított Balázs Attila és a miniszterelnök veje, Tiborcz István üzleti körei között. Ez a lap szerint azt mutatja, hogy Balázs mélyen betagozódott a Tiborcz körüli pénzügyi rendszerbe.

Ebben az ügyletben ugyanakkor még csak közvetve tűnt fel Orbán Ráhel férje. Később azonban kiderült, hogy nem a zuglói biznisz volt az egyetlen hasonló adásvétel: az MNV még legalább két hatalmas ingatlankomplexumot vásárolt százmilliárdokért ebben az időszakban. Ezeknél az ügyleteknél pedig már sokkal egyértelműbben láthatóvá vált a háttérben Tiborcz István.

Van másik (kettő)

A másik két ügylet közül az egyik időben meg is előzte a zuglói megállapodást. A Városliget szomszédságában található Dürer Park irodaházainak megvásárlásáról még 2022-ben kötött előszerződést az MNV a kivitelező céggel. Ennél a projektnél azonban a vagyonkezelő nem követte el azt a hibát, hogy feltöltse a dokumentum adatait a szerződéskeresőjébe, így csak a 24.hu és a Válasz Online oknyomozásainak köszönhetően derült ki a megállapodás.

A Dürer Park. Fotó: G7

Mire az ügy kibukott, az állam közel 80 milliárd forintot ki is fizetett az ingatlanokért. A végső árat 2022-ben 100 milliárd forintban határozták meg, ám végül szinte biztosan magasabb lesz. Az építtető ugyanis egy ponton a munkálatok felfüggesztésével fenyegette meg a kormányt, hogy 20 milliárd forinttal több pénzt kapjon. Így a végső vételár 120 milliárd is lehet. A magasabb árat a cég azzal magyarázta, hogy irodaházak esetében itt sem határozták meg előre a végleges műszaki tartalmat.

A kivitelező vállalat egyharmadát^*más cégeken keresztül a miniszterelnök kötélbarátja, az ország kilencedik leggazdagabb embere, Garancsi István birtokolja. A másik kétharmadának tulajdonosa azonban egy magántőkealap, amit a Tiborcz István^*megint csak közvetett érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő kezel. A magántőkealapok a Fidesz-éra „offshore konstrukciói”, amelyek elrejtik a hatalmas vagyonok tényleges birtokosait. Éppen ezért nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy ha valaminek ez a magántőkealap a tulajdonosa, az valójában Tiborcz Istváné. Ugyanakkor a kormányfő veje korábban beszélt már-már sajátjaként olyan vagyonelemről, amelyek épp ebben a magántőkealapban van.

A harmadik hatalmas ingatlanügyletet is egy nagyon hasonló üzleti körrel kötötte az állami vagyonkezelő, ráadásul az eddigieknél is nagyobb értékben. Tavaly májusban a Válasz Online írta meg, hogy hat darab, a Kopaszi-gátnál megvalósuló Budapart-fejlesztés keretében épülő irodaházat vásárol meg az állam 255 milliárd forintért. Az erről szóló előszerződés sem került fel az MNV honlapjára, a lap állami adatbázisokból derítette ki, hogy az érintett ingatlanokra 2023 őszén épp az említett összegben jegyzett be jelzálogjogot a magyar állam.

Az épülő BudaPart városnegyed a Mol új székházából, a Kopaszi-gát mellett épült Mol Campusból fotózva 2022 végén. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Már korábban is felmerült, hogy ezek az irodák állami használatban lesznek. A Telex írt róla, hogy a MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is ide költözhet. Ekkor azonban még úgy tűnt, hogy – az irodapiac normál működésének megfelelően – csak bérlőként jönnek az állami szervek és cégek.

Az ingatlanokat fejlesztő és így eladó cég 42 százalékos tulajdonosa itt is a már említett, Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap. Emellett ebben a projektben is feltűnik^*több cégen keresztül Garancsi István, illetve szintén tulajdonos volt^*ugyancsak közvetve a Mol-vezér, Hernádi Zsolt, amíg át nem adta részesedését saját alapítványának.

Összefoglalva tehát 2022-2023-ban az állami vagyonkezelő összesen alsó hangon 600 milliárd forintért vásárolt^*Ilyen értékben kötött előszerződéseket. irodaépületeket.

• A Dürer Parkban 2022-ben két komplexum megvásárlásáról kötettek előszerződés az eredeti megállapodás szerint 100 milliárd forintért, de a jelek szerint az irodák utólag további 20 milliárd forinttal drágultak. Az eladó itt a kormányfővel ismerten jó kapcsolatot ápoló Garancsi István és egy Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap.
• Zugló-Városközpontban 2023 tavaszán 150 ezer négyzetméternyi iroda megvásárlásáról szerződtek 244 milliárd forintért azzal a Balázs Attilával, aki mélyen betagozódott a Tiborcz körüli pénzügyi rendszerbe.
• Pár hónappal később a Kopaszi-gátnál újabb hat irodaház tulajdoni lapjára került állami jelzálogjog 255 milliárd forint értékben. Az eladók itt is a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap, Garancsi István és a Mol vezér voltak.

Láttunk már ilyet valahol

A fenti három tranzakció pedig tényleg rengeteg elemében hasonlít ahhoz, ami a Magyar Nemzeti Bank környékén történt, nagyjából ugyanebben az időszakban. Egy, az adott intézmény ellenőrzése alatt lévő, végső soron állami tulajdonban lévő vállalat nagy értékű ingatlanokat vásárol egy jól körülhatárolható üzleti körtől, amely igyekszik mindenféle jogi eszközökkel elrejteni magát.

• Az MNB esetében a vevő a jegybanki alapítvány körüli céghálóba tartozó lengyel tőzsdei vállalat volt, míg az említett irodaházaknál az állami tulajdonban lévő MNV.
• A vásárlásról szóló döntéseket nyilván nem Matolcsy György és Orbán Viktor szignálta, de végső soron a felettes intézményeket ők vezették ebben az időszakban. Az MNB alapítványi pénzeinek elherdálásakor és a furcsa ingatlan-adásvételek idején a jegybank elnöke Matolcsy György volt, az MNV tulajdonosi jogait pedig végig valamely miniszter gyakorolta, azaz végső soron a kormány, amelynek feje Orbán Viktor.
• Az ingatlanok eladói az MNB esetében rendre Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám köré szerveződő személyek és vállalatok, míg az MNV-s vásárlásoknál Tiborcz Istvánhoz kötődő entitások voltak.
• Az ügyleteket mindkét esetben bonyolult céghálókkal és magántőkealapok közbeiktatásával próbálták elrejteni a közvélemény elől.

Utóbbi konstrukciót az Állami Számvevőszék az MNB-alapítványok körüli zűrös ügyeket feltáró elemzésében nagyon sok kritikával illette. Azt írták, hogy a magántőekalapok „lényegében átláthatatlanná tették a struktúrát, hiszen ezek tulajdonosi szerkezete nem ismert a nyilvánosság számára”, illetve hogy ezek

célja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett.

Ez a megállapítás azért erős, mert ilyen szervezetek mögé bújik lényegében a teljes NER-elit, és mostanra ezermilliárdokat rejtettek magántőkealapokba. A magyar sajtóban rengeteg elemzés jelent meg arról, hogy ez mennyire káros jelenség, de a kormányzat minden jogi segítséget megadott ahhoz, hogy a rendszer működhessen.

Ahogy a fenti táblázaton is látszik, a két sztoriban az egyes elemek szinte tökéletesen megfeleltethetők egymásnak. Az egyetlen érdemi különbség, hogy míg az MNB-nél viszonylag könnyen számszerűsíthető a vagyonvesztés, hiszen a közpénzt tőzsdei cégekbe fektették, amely árfolyama nyomon követhető, addig az MNV vásárlásainál nem ennyire látványos a bukás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne égne itt is nagy lánggal a közpénz, egyszerűen csak nem láthatóak ezek a lángok.

Százmilliárdos veszteség

Az állami ingatlanvásárlásoknál a vagyonvesztés alapvetően abból fakad, hogy az MNV túlárazottan vette az irodaházakat. Az ilyen tranzakciókhoz nehéz összehasonlítási alapot találni, mivel elég ritkák az ilyen gigantikus ügyletek a piacon. Arról nem is beszélve, hogy saját használatra piaci szereplők mostanában nem igazán vásárolnak irodaházat, jellemzően bérelni szoktak. A Válasz Online ugyanakkor az adásvételek után csinált egy elég alapos becslést szakértői megkérdezések és egy hasonló régiós ügylet alapján. Ebből pedig az jött ki, hogy

nemzetközi összehasonlításban a magyar állam 70 százalékkal fizette túl Tiborczékat – de a legjóindulatúbb becslések szerint is minimum 40 százalékos a felár.

Figyelembe véve a 600 milliárd forintos összesített értéket, ez 170-250 milliárd forint közötti összeget jelent. A becslés alapján tehát ennyi közpénz a szerződés aláírásának pillanatában elégett, hiszen az ingatlanok soha nem értek annyit, amennyit fizettek érte. Ez az elem egyébként megint csak összekapcsolja a történetet az MNB-s botránnyal: ott a lengyel tőzsdei cég többségi részesedését sikerült az aktuális árfolyamhoz képest 32 százalékos felárral megvenni, hogy aztán ez az árfolyam további 40 százalékot essen.

Ez utóbbi az, amit az MNV-nél – mivel nem tőzsdei cég – egyáltalán nem lehet számszerűsíteni. Sejtésünk azonban lehet arról, hogy az állami vagyonkezelő irodabefektetéseinek értéke hogyan változott az elmúlt években: a piaci trendek alapján egész biztosan nem nőtt.

A budapesti irodapiac ugyanis, ha nem is döglődik, de eléggé szenved az elmúlt években.

Tavaly a fővárosi irodáknak már a hetede állt üresen, miközben öt évvel ezelőtt ez az úgynevezett üresedési ráta a 6 százalékot sem érte el. Mindez azt jelenti, hogy ebben az időszakban több százezer négyzetméternyi iroda ürült ki. A piacon az állami megrendelésre készülő beruházásokon kívül (tehát lényegében a fent említetteken túl) pedig nem igazán vannak fejlesztések.

Az árak ugyan emelkednek, de nem azért, mert olyan nagy lenne a kereslet, inkább a költségoldali nyomás miatt. Az energiaválság, az elszálló infláció és a gyengülő forint miatt az irodaházak fenntartási költségei drasztikusan megugrottak. Ezt a tulajdonosok igyekeznek a bérlőre tolni, több-kevesebb sikerrel. Különösen annak fényében nincsenek könnyű helyzetben, hogy a covidnál világossá vált: lehet otthonról is dolgozni, és így csökkenteni az irodával kapcsolatos kiadásokat, ami így az elmúlt években sok cégnél fontos törekvés lett.

Bár az MNB 2024 végén már látott bíztató jeleket (pdf) a budapesti irodapiacon, nem teljesen egyértelmű, hogy ez mennyire kincstári optimizmus. Főleg, hogy az alapítványi vagyont is ilyen eszközökbe pakolták. Az alapítvány és vagyonkezelője könyvvizsgálatát is végző BDO például már kevésbé volt derülátó: a túlkínálat miatt azzal számoltak, hogy 2025-ben sem az irodák fogják húzni a kereskedelmi ingatlanok piacát.

Amikor a kormányközeli vállalkozók elkezdték fejleszteni a fent bemutatott és végül az állam által megvásárolt komplexumokat, akkor ezek a változások még nem feltétlenül voltak ennyire élesen láthatóak. Bár sejteni lehetett néhányat közülük, mindent valószínűleg nem. Akkor azonban, amikor az MNV vásárolt, már nagyon látványosan kirajzolódtak ezek a trendek. 

Magyarul az történt, hogy a NER-es befektetők rosszkor hoztak meg egy befektetési döntést, ennek a hibának a költségét pedig átvállalta az állam.

Sőt, a kezdeti túlárazás miatt jóval többet is. Ezek alapján pedig teljesen egyértelműnek tűnik, hogy ezeknél a tranzakcióknál is hasonló értékben veszíthettünk közvagyont, mint az MNB alapítványos kavarásánál. Egy fontos különbség azonban, hogy itt a jelek szerint kevésbé volt hatékonytalan a művelet. Így a Matolcsy-féle körnél valószínűleg jobban gazdagodott a kiszemelt – Orbán Viktor családjához kötődő – üzleti kör.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botrányaVoltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat hűtlen kezelés ingatlanpiac korrupció Matolcsy Ádám matolcsy györgy mnb mnb alapítványok Orbán Viktor tiborcz istván Olvasson tovább a kategóriában