Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. augusztus 22. 20:23 Közélet

Véletlenül derült ki a kormány 244 milliárdos projektje, amiről hónapok óta titkolóznak

Ki kell adnia a Nemzeti Vagyonkezelőnek azt a 244 milliárd forintos szerződését, amely értelmében átvesz egy zuglói gigaberuházást a kormányközeli Balázs Attila cégétől – osztotta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Fővárosi Törvényszék döntését (a leírás alapján a döntés nem jogerős). 

  • Bár több helyen terjed az a narratíva, hogy az állam egy gödröt” vett ennyi pénzből, az értelmezésünk szerint az egész projekt kerül ennyibe, nem maga az építkezési terület.

Miért fontos ez? Az összeghez képest a 244 milliárdos projekt az egyik legrejtélyesebb állami beruházás a Fidesz hatalomra kerülése óta. Miközben a globális irodapiac válságban van, a kormány sorra hozza megszorító intézkedéseit és függeszt fel állami projekteket, lényegében semmilyen szinten nem kommunikál az elmúlt évek egy legjelentősebb állami vásárlásáról. 

  • A 244 milliárdos üzlet bármiféle részlet nélkül egyedül a Nemzeti Vagyonkezelő szerződéslistáján tűnt fel, amelyet Hadházy vett észre júniusban. A G7 azóta hiába kereste többször is az MNV-t és az építési minisztériumot, nem reagáltak. A kormány sem kommunikált semmit azon kívül, hogy Gulyás Gergely egy kormányinfón annyit árult el konkrétumok nélkül, hogy egy kis kormányzati negyed épül a területen.
  • Hadházy szerint a per során az MNV többek között arra hivatkozva nem akarta nyilvánossá tenni a szerződést, hogy annak az alapadatait csak véletlenül tették ki a honlapjukra. Azzal érveltek, hogy ez csak döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó”, Gulyás ugyanakkor nem cáfolta a szerződés tényét.   

Előzmények: a zuglói telket az önkormányzat 2006-ban adta el, hogy pláza, parkoló, lakások, irodaépületek és közösségi parkok épüljenek, de ebből nem lett semmi. 2019-ben továbbadták az önkormányzat jóváhagyásával Balázs Attila cégének, a számos állami projektben résztvevő Bayer Constructnak. 30 milliárd forintos vagyonával Balázs a 60. leggazdagabb magyar. 

Számokban: a Bayer márciusban mutatta be terveit, amely a helyi nyilvánosság kritikus fogadtatásának hatására jelentősen módosult”. Egy lakó- és hét irodaépületet terveztek építeni: 168 lakást, 10 ezer négyzetméteren üzleteket és 130 ezer négyzetméteren irodaterület. Egy hónappal később azonban már el is adták a projektet, amelyről azóta sem tudni, hogy pontosan mi lesz belőle. 

Mi következik? Az említett kormányinfón Gulyás annyit mondott, hogy állami szervezetek költöznek majd Zuglóba a belvárosból: bérelt ingatlanokat így sajátra cserélnek, illetve több belvárosi ingatlant terveznek értékesíteni. Példaként a NAV-ot és a Központi Ellátási Főigazgatóságot (KEF) nevezte.

Igen, de: a KEF említése azért hat különösnek, mert éppen 2018-ban készült el egy 7 milliárd forintos beruházás „saját központjának egységes elhelyezésésre”, amellyel 10 ezer négyzetméter iroda és raktár épült. 

Tágabb kontextus: az átláthatatlanság mellett azért is visszás a projekt, mert az állam úgy költ el a projektre közel 250 milliárd forintot, hogy közben sorra hoz megszorító intézkedéseket. 277 állami projektet fújt le, nincs pénz a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, a minisztériumokban és háttérintézményeikben leépítések kezdődtek, Gulyás Gergely pedig azt mondta, hogy ezekben az időben szerinte indokolt a kisebb hajó és a nagyobb szerénység.

  • Ráadásul egy olyan szektorba fektet az állam, amely globálisan hanyatlik. Budapesten 2019 vége óta az irodák kihasználatlansági aránya, idén elérte a 12 százalékot. Az irodapiacot világszerte szorongatják a magas kamatok, az ingatlanár-csökkenés és a kihasználatlanság, sok befektető számára a kereskedelmi ingatlanok terhet jelentenek.
  • Az állam nem először üzletel úgy kormányközeli vállalkozókkal, hogy ahhoz nem világos, hogy milyen állami érdek fűződik: rengeteget bukott például akkor, amikor visszavette Mészáros Lőrinctől a veszteséget mátrai erőművet vagy amikor 49 százalékos részesedéssel szállt be a 4ig mellé a Vodafone megvásárlásába.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágszerte szabadulnának az irodáktól a befektetők, míg a magyar állam gigaprojektet veszA járvány után a világgazdasági körülmények sem kedveztek a kereskedelmi ingatlanok piacának a közelmúltban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRákapott a kormány a megszorításokra, pedig ez a kifejezés a szótárából is hiányzikA kiadáscsökkentések már a kormány fő politikai termékeinek számító programokat is elérik, de a fegyver- és cégvásárlásokról még válság idején sem tesz le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzükBiztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet állami beruházások kormányközeli vállalkozások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.