Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Rontania kellett a kormánynak egy sor fontos idei gazdasági előrejelzést az év első hónapjainak adatai és folyamatai miatt.
Miért fontos ez? A 2025-ös hivatalos célszámok kezdettől fogva egészen mostanáig messze voltak az elemzői konszenzustól, amely soha nem volt annyira optimista, mint a kormány várakozása. Utólag azonban mégis a piaci jóslatok tűnnek reálisabbnak.
Előzmények: tavaly szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a kormány célja 2025-re és 2026-ra az, hogy a GDP növekedése 3-6 százalék között legyen.
Három hét múlva Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már finomított ezen: 2025 eleje és 2026 vége között növekszik majd fokozatosan 3-ról 6 százalék közelébe a GDP-növekedés.
Ugyanekkor 2025-re még csak 3,2 százalékos átlagos inflációt jósolt a miniszter, illetve megismételte, hogy 2028-ra 1 millió forintos bruttó átlagfizetést szeretnének elérni, az ennél kicsit kisebb rendszeres*prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli bruttó bér 50 százaléka lenne a minimálbér, utóbbi ráadásul 1000 eurónak felelne majd meg.
A 2028 vége szintén némi lazítást jelentett a miniszterelnök korábbi kijelentéséhez képest, amely szerint már „2-3 éven belül” tervezték ezeket a béradatokat elérni.
Miért fontos ez? a Varga Mihály által átvett jegybank március végén jóval rosszabb 2025-ös célszámokat tett közzé (pdf), mint a költségvetést tavaly megtervező Pénzügyminisztérium, amelyet akkor még szintén Varga Mihály vezetett. E szerint az MNB 2025-re már 4,5-5,1 százalékos inflációt, és csak 1,9-2,9 százalékos GDP-növekedést vár.
Nagy Márton hétfőn már szintén 4,5 százalékos várható idei inflációról beszélt, és a GDP-növekedési előrejelzést 2,5 százalékra rontotta. Ezek már az elemzői konszenzus (1,8-2,5 százalékos GDP-növekedés és 5-5,5 százalékos infláció) optimista végén vannak, legalább nem nagyon messze attól – írta a Portfolio.hu.
A kormány újabban már nem beszél sokat a bérdinamikáról, de a friss januári adatok szerint a minimálbér egyelőre csak 45,5 százaléka a rendszeres bruttó átlagbérnek. Az előbbit általában csak év elején, egyszer növeli a kormány, utóbbi azonban folyamatosan változik a piaci viszonyok szerint.
Felülnézet: sorozatban már a harmadik év volt így 2024, amikor a kormány jelentősen mellélőhetett a növekedési előrejelzésével (persze ezt majd csak a végleges adat ismeretében jelenthetjük ki), de ahogy a korábbi gyűjtésünkből kiderült, hogy 2020-ban és 2021-ben sem sikerült eltalálni a valódi növekedés, bár ezek az előrejelzések kevésbé voltak pontatlanok, mint a frissebbek.
Reakció: Virovácz Péter, az ING elemzője kérdésünkre azt mondta, a jelenlegi feszes munkaerőpiaci viszonyok között majdhogynem lehetetlen a minimálbérrel az 50 százalékos arányhoz közelíteni. Az átlagbér ugyanis nagyjából a minimálbérrel együtt mozog, így a köztük lévő különbség arányaiban nem csökken.
Csak erősen lazuló munkaerőpiac mellett lenne reális az 50 százalékos arány elérése, de a megugró munkanélküliséget nyilvánvalóan senki sem tarthatja célnak.
Tágabb kontextus: Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az RTL Híradónak nyilatkozva a múlt héten „kínosan lassúnak” nevezte a gazdasági növekedést, és felvetette, hogy emiatt elképzelhető, hogy újra is kell tárgyalni a tavaly novemberben elfogadott hároméves bérmegállapodást.
Nagy Márton hétfőn azt mondta, nem kell újratárgyalni a bérmegállapodást, mert a vártnál magasabb infláció miatt jobban emelkedhetnek a (nominális) bérek, az alacsonyabb gazdasági növekedés viszont ezt visszafoghatja, a kettő pedig kiegyenlítheti egymást.
Kisebb GDP-növekedés nagyobb inflációval társulva azonban egyéni szinten egyértelműen kedvezőtlenebb lesz a lakosságnak.
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám április 9-én. Egyes elemzések szerint komoly rövid távú piaci zavarokra lehet számítani.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.