A világ legnagyobb mértékű népességcsökkenése Kelet-Európában következett be az elmúlt 25 évben – a Bloomberg egy horvátországi vidéki riporton keresztül mutatta be a jelenséget.

• A Splittől 40 kilométerre fekvő, 23 ezer lakosú Sinj kórházában több mint két éve nem született egyetlen gyermek sem, akkor is csak azért, mert az anya már nem tudott beutazni Splitbe. A szülészetet hamarosan palliatív kezeléseket végző osztállyá alakítják, az utolsó nővérek, akik még szüléseket is levezettek, nyugdíjba mennek.

Számokban: a Világbank adatbázisa szerint 1988 és 2023 között a világ 20 legnagyobb népességcsökkenést regisztráló országa közül 17 kelet-európai volt. Magyarország 9,5 százalékos adattal a világ 12. legrosszabb eredményével rendelkezik.

• A top 20-ban a három nem kelet-európai ország Görögország, Olaszország és Portugália volt.
• Egy másik adatsorral mutatjuk be ugyanezt, az európai országok százalékos népességcsökkenését ábrázoltuk 2013 és 2024 között, a keleti országok ebben is jellemzően a negatív tartományban vannak.

Felülnézet: térségünkre általánosságban jellemző, hogy – főleg a fiatalabb – népesség egy része a magasabb életszínvonal reményében elvándorolt a kontinens nyugati felére. Az otthon maradók között így az idősebbek aránya megnőtt, de a fiatalabbak sem terveznek sok gyerekkel, így összességében a termékenységi ráta jellemzően csökken.

• A kelet-európai átlagos termékenységi ráta 1,49 gyermek, ez messze elmarad a népességfogyást hosszú távon megállító 2,1-es számtól.

Alulnézet: a kelet-európai országok általában csak rövid távú és korlátozott számú munkavállalási engedélyeket adnak ki a főleg ázsiai vendégmunkásoknak, akik hosszabb távon nem maradnak, nem telepednek le az adott országban, ennek ösztönzésétől a politikai vezetők tartanak, mert a lakosság jelentős része ezt ellenezné.

• A kivándoroltak visszatérését hátráltatja, hogy bár az élet minősége a keleti országokban a rendszerváltás óta sokat javult, a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, nyugdíj) szerkezeti problémáit nem oldották meg, a fizetések alacsonyak, és jelentősek a korrupciós és a jogállamisági problémák.

Mi következik? Horvátországban tavaly népesedési minisztériumot hoztak létre a demográfiai problémák kezelésére. A miniszter a Bloombergnek azt mondta, új jogszabályokkal és ösztönzőkkel igyekeznek növelni a születésszámot és hazacsábítani a kivándoroltakat.

• Ezekre a célokra idén 685 millió, jövőre 769 millió eurót szánnak (jelenlegi árfolyamon mintegy 274, illetve 308 milliárd forint). Részleteket azonban nem árult el az új intézkedésekről. 
• Ezek magyar szempontból is érdekesek lesznek, hiszen idehaza a kormány továbbra is töretlenül bízik a gyermekvállalás anyagi ösztönzésének sikerében, pedig az utóbbi években megkérdőjeleződött ezek eredményessége, mivel elképzelhető, hogy a párok csak előrehozták az egyébként is tervezett gyermekek születését.
• Idehaza csak a többgyermekes nők szja-mentességének fokozatos kiterjesztése a horvát intézkedések többszörösére kerül (persze déli szomszédunk lakossága jóval kisebb, mintegy négymilliós), közel ezer milliárd forintba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét ábra arról, hogy hogyan öregszik a magyar társadalom2050-re 8,5 millió alá csökkenhet a lakosság.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA hazai családtámogatás már az infláció elszállása előtt sem hozott kimagasló eredménytA családtámogatások jelentős részt tesznek ki a szociális juttatásokból Magyarországon, egy főre jutó összegük mégsem mondható magasnak még a visegrádi régión belül sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre jobban értjük, hogy miért születik ilyen kevés gyerek, de az utóbbi pár év így is talányOtt maradhat viszonylag stabil a termékenység a fejlett világban, ahol a társadalmi értékrend alkalmazkodik a megváltozott gazdasági realitásokhoz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ Horvátország Kelet-Európa kivándorlás népesség születések termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában