Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2024. február 4. 15:29 Adat

Hét ábra arról, hogy hogyan öregszik a magyar társadalom

A hasonló múlton túl a népesedési folyamatok is összekötnek több egykori nehézipari központot. Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló vagy Tiszaújváros egyaránt a leginkább elöregedő lakosságú magyar városok közé tartoznak: húsz év alatt 3,5-szeresére nőtt a 80-on felüli lakosaik száma.

Komló lakossága közel húsz százalékkal csökkent az elmúlt húsz évben, a részletesebb adatok azonban ennél is jelentősebb változásokra utalnak. A 20 éven aluliak száma közel felére esett, miközben a 70 éven felüliek aránya 60 százalékkal nőtt.

Így már több 70 éven felüli él Komlón, mint 20 éven aluli. Míg 2001-ben egy ilyen város sem volt Magyarországon, a 2022-es népszámlálás adatai alapján Komló mellett 43 városban él több 70 éven felüli, mint 20 éven aluli (mintegy 350 város van Magyarországon). 

Komló példája látványosan rámutat néhány országos demográfiai folyamatra:

  • az elmúlt tíz évben számottevően nőtt a termékenységi ráta, ami 1995 óta nem volt olyan magas, mint az elmúlt években (tavaly 1,5 volt), így némileg szűkült a különbség a 10 éven aluliaknál
  • a megelőző húsz évben azonban 1,3 körül mozgott az arányszám, így leginkább a 10-30 évesek száma csökkent kimagasló mértékben
  • az idősek száma pedig jelentős nő, amiben a folyamatosan növekvő élettartamnak is van szerepe

A fenti trendek – a komlói példánál értelemszerűen kevésbé hangsúlyosan – világosan megjelennek az országos adatokban.

Arányaiban a legtöbb gyerek a főleg romák által lakott, kirívóan szegény településeken születik. A médiában többször szereplő falvakban – mint Csenyétén, Bódvalenkén, Fájon vagy Tiszabőn – a lakosság nagyjából fele 20 éven aluli.

Ahogy korábban írtuk, Észak-Borsodban több mint kétszer akkora az egy anyára jutó átlagos gyerekszám (az encsi járásban 2,3), mint a legnyugatibb magyar településeken (a szentgotthárdiban 1,1).

A regionális különbségekben meghatározó a cigány lakosság aránya. Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszteri biztos egy 2019-es interjúban azt mondta, hogy a cigány anyák átlagos születési rátája 2,3, tehát átlagosan eggyel több gyereket szülnek, mint a nem romák.

Bár látványos, ahogy néhány kirívóan szegény, romák által lakott faluban tovább nőtt a gyerekek aránya, ezek szélsőséges esetek. Az elmúlt húsz évben ugyanis kizárólag ott nőtt érdemben a gyerekek aránya, ahol korábban a legkevesebb gyerek volt: a leggazdagabb budai kerületekben.

Magyarország leggazdagabb részeit (Buda és agglomerációja) a legszegényebb részei (Északkelet-Magyarország) követik, azonban ott már némileg csökkent a gyerekek aránya az összlakossághoz képest az elmúlt 20 évben. A budai kerületek felfutásával együtt Budapesten a legalacsonyabb a termékenységi ráta, 1,16 a Válasz Online szerint.

Az elmúlt 20 évben legnagyobb arányban a 80 éven felüli lakosság nőtt: országosan több mint 50 százalékos emelkedéssel 430 ezerre emelkedett a számuk. Több olyan falu van, ahol a lakosság 15 százaléka 70 éves elmúlt, a somogyi Nemeskisfaludon a 20 százalékot is meghaladja az arányuk*Több ilyen település is lehet, ugyanis a települések több mint negyedénél hiányoznak a legidősebbek pontos száma a népszámlálási adatokból..

Ahogy Komló példája is mutatta, számos olyan járás van, ahol húsz év alatt 2,5-3-szorosára nőtt a 80 éven felüliek aránya a teljes népességen belül. Az alábbi térképen pedig az látszik, hogy a 70 éven felüliek több járásban már a lakosság közel ötödét teszik ki.

 
A Válasz Online-on hivatkozott kutatás szerint 2050-re a magyar lakosság létszáma 8,5 millióra csökkenne, ha 2030-tól 1,65 lenne a termékenységi ráta. Ilyen magas azonban 30 éve volt, így a 8,5 milliósnál is jelentősen alacsonyabb lehet a lakosságszám a század közepére.
 
 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBő száz év alatt nyertünk egy második életet1900-ben nagyjából 37 év volt a várható élettartam Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat demográfia elöregedés népesedés termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Hajdu Miklós
2024. június 19. 13:51 Adat

Háromszázezer dolgozó hiányozhat addigra, ameddig a kormány szerint plusz 500 ezernek kéne munkába állnia

Háromszázezer dolgozó hiányára számít 2030-ra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.