Több mint kétszer annyi gyereket vállal átlagban egy észak-borsodi nő, mint a legnyugatibb magyar településeken élők. Míg az encsi járás 2,3-as születési arányszáma meghaladja valamennyi uniós tagállamét, a szentgotthárdi 1,1-es értékénél lényegében csak Dél-Koreában születik kevesebb gyerek a világ országai közül. 

Számokban: 2013-2017-es adatok alapján (azóta az országos adatok némileg nőttek) borsodi járásokban volt a legmagasabb a termékenységi ráta. Magyarországon öt olyan járás volt – köztük négy Borsodban -, ahol a ráta elérte fenntarthatósághoz szükséges 2,1-es arányszámot.

• Több nyugat-dunántúli járásban viszont olyan alacsony a mutatószám, mint a leginkább elöregedő európai országokban, Olaszországban és Spanyolországban (1,2-1,3).

• Egy 2005-ös tanulmány szerint a cigány népesség termékenységi arányszáma 3,0 körül lehetett. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és a felzárkózásért felelős miniszteri biztos egy 2019-es interjúban azt mondta, hogy a cigány anyák átlagos születési rátája 2,3, tehát átlagosan eggyel több gyereket szülnek, mint a nem cigányok.

Tágabb kontextus: Orbán Viktor 2010-es kormányzása óta jelentősen nőtt a születési ráta Magyarországon. 2010-ben az 1,25-ös arányszámmal az utolsó volt Magyarország az EU-ban, és sehol nem nőtt olyan mértékben a ráta, mint Magyarországon, amely így egy évtized alatt az átlag fölé került az EU-ban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet cigányság születésszám termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában