Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2025. március 11. 12:57 Adat, Közélet

A korábbinál gyengébb fegyverrel kezdi a harcot a kormány az élelmiszer-infláció ellen

5,6 százalékkal nőttek az árak februárban az egy évvel korábbi szinthez képest. Különösen nagyot drágultak az élelmiszerek (7,1 százalék) és a szolgáltatások (9,2 százalék). Folytatódott tehát az infláció tavaly szeptember óta tartó emelkedése, amire válaszul Orbán Viktor a kereskedők árrésének tíz százalékos korlátozását jelentette be bizonyos élelmiszereknél.

Számokban: kiemelkedő mértékben drágult egy év alatt többek között a liszt (44,3 százalék), az étolaj (27,5 százalék), a tojás (24,7 százalék) és a tej (22,5 százalék), miközben az energiaárak alakulása lefelé húzta az inflációt. Az év elején tapasztalt áremelkedés szintje megegyezik a 2023 végivel, amikor lecsengőben volt a korábbi inflációs csúcs.

  • Az élelmiszerek drágulása már 2024 közepén fokozódni kezdett, és az üteme ősz óta egyre nagyobb mértékben meghaladta az átlagos inflációét. A magas élelmiszer-infláció visszatérésére a G7 év eleji árösszeírásának alapján is számítani lehetett, ami alapján az éves infláció januárban 9,12 százalék volt.

Előzmények: az inflációban jócskán érintett tejtermékek a nemzetközi piacokon is drágultak, ami a magyar boltokban duplán visszaüt a forint gyengülése miatt. Az importált árucikkek mellett ugyanis a hazai termékek ára is nő, mert azok sem lehetnek olcsóbbak a magyar vevőnek annál, mint amennyi pénzt külföldön, euróban lehetne értük elkérni.

  • Korábban ársapkákkal és akciók előírásával avatkozott be a kormány, amikor elszállt az infláció, amelyek hatással voltak az árrések – ezek a beszerzési és a fogyasztói árak különbségei az egyes termékek eseteiben – alakulására is: a szabályozott termékcsoportokban csökkent, míg más árucikkeknél nőtt a kiskereskedelmi felár.
  • Más termékek árazásában kompenzálhatták tehát a hatósági árszabás miatti veszteségeiket a kereskedők, már akik ezt megtehették – a kisebb, független szereplőknél, akik csak szűkebb termékkört tudnak értékesíteni, a bolt bezárása is felmerülhetett. Az ársapkák az egyébként a kormány által támogatott falusi kisboltokat is nehéz helyzetbe hozták.
  • Frissítés (13.17): egy háttértájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte a Portfolio.hu tudósítása szerint, hogy csak az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedőkre vonatkozik az új szabály, a kisboltokra tehát nem.

Mit mondanak ők? A hét százalék feletti élelmiszer-infláció lehetőségét már az elmúlt napokban felvetette a kormány, és önkéntes árcsökkentésre szólította fel a kiskereskedőket. Az inflációs adat publikálását követően derült ki, hogy március közepe és május vége között 30 élelmiszer esetében (ezek harmada tejtermék) 10 százalékra korlátozza a boltok árrését a kormány.

  • A korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető lett volna az árstop ismételt bevezetése, ami a most bejelentettnél erősebb piactorzítás volt. Szintén ez mondható el a kötelező akciózásról, amikor a volt árstopos termékeket beszerzési áron vagy annál 15 százalékkal olcsóbban kellett adni.

Tágabb kontextus: az élelmiszerek és a szolgáltatások az eurózónában is átlagon felüli mértékben drágultak, ám a közös valutát használó országokban 2,5 százalék alatt lehetett a februári általános infláció. A viszonylag magas hazai áremelkedés a fogyasztói bizalmat és a jegybanki politika mozgásterét is csorbítja Virovácz Péter a lapunkhoz eljuttatott kommentárja szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJóval nagyobb élelmiszer-drágulást mértünk, mint amire a hivatalos adatok alapján számítottunkEgyetlen év alatt 40-ről 70 forintra ugrott a tojás, 250-ről 330 forintra a tej ára, és sok más termék is magas inflációt jelez.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a gyenge forintról nem beszél a kormány, amikor a tejdrágulás felelősét keresiMegint a boltosokat venné elő a kormány, de az adatok nem igazolják, hogy érdemben növelték volna árrésüket, és ezért lenne drágább a tej vagy a sajt.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebbet keresnek a boltok a csirkemellen és a sertéscombon, mint az árstop előttValószínűleg a kiemelt figyelem az oka, hogy a két hústermék árrése a hatósági beavatkozás megszűnése után sem állt vissza a korábbi szintre.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme az árstopoknak? Megvizsgáltuk a tej példájánA termelők jól járnak a nagyobb forgalommal, a kereskedők részéről pedig egyértelműen tetten érhető a veszteség áthárítása.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz lett a veszte a falusi kisboltosnak, hogy felvette az állami támogatástMérgező egyveleg lett az állami ingyenpénzből, az árstopból és a rezsicsökkentésből, vagyis a sorozatos állami piactorzításból.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet árrés ársapka élelmiszer-infláció infláció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2025. április 24. 13:29 Adat

Megfeleződött a gyilkosságok száma Magyarországon, Ausztriában ötödével nőtt

Alacsony szintről, de Svédországban, Dániában és Ausztriában nagyot nőtt a gyilkosságok száma. Régiónkban csökkenés jellemző, az élen Romániával.

Torontáli Zoltán
2025. április 22. 13:12 Adat

Egyre csak öregedő magyar autópark mellett pörgött fel a használtpiac

Ahogy megnőtt a lakosság reáljövedelme, elkezdte bepótolni az elmaradt autóvásárlásokat. Az állomány fiatalodásához azonban több új kocsi kellene.

Váczi István
2025. április 22. 10:56 Adat

Az egész fejlett világnál többet költ Ausztria szociális célokra

Gazdaságarányosan 75 százalékkal költ többet Ausztria a szociális védelem céljaira, mint hazánk, így abszolút összegekben még nagyobb a különbség.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. április 27. 06:06 Közélet

Csak árrésstoppos csirkeszárnyra futja, kiterjedhet a szerdai sztrájk a közszférában

Az önkormányzati köztisztviselők után kormányablakban dolgozók is sztrájkolhatnak, és máshol is ingerültek az alacsony fizetések miatt.

Bucsky Péter
2025. április 26. 06:06 Podcast

Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.

Vámosi Ágoston
2025. április 25. 17:05 Közélet, Világ

Uniós forrásokat bukhat Magyarország az arcfelismerő rendszer miatt

Ha sikerül a kormánynak kiépíteni olyan rendszert, amely megfelel az uniós AI-szabályozásnak, akkor is sértheti az Alapjogi Chartát.